Sajnálatos, hogy közel két hónapja lejárató kampány kezdődött az Auchan ellen. A cég akaratán kívül főszereplővé avanzsált ebben a történetben, noha csak egy szenvedő fél – hangzott el a sajtótájékoztatón. Jean-Paul Filliat vezérigazgató röviden ismertette az Auchan küldetését. A vállalat célja, hogy növelje a lakosság jólétét és vásárlóerejét, a tervezett beruházással pedig újabb munkahelyeket teremtene. Ezt számokkal támasztotta alá: a sajtótájékoztató napján 629 munkatárs dolgozott a Dunakeszi Auchanban, s a tervezett bővítéssel újabb 1000-1100 munkahellyel bővülne a környék foglalkoztatása. A kereskedelmi egység százmilliós nagyságrendben fizet adót, s a hipermarket létrehozásától eddig nagyságrendileg 1 Md-1,1 Md-nyi adót fizetett be. Magyarországon 12, a világon több mint 500 áruház nyílt.

“A vállalat nem vesz részt védett környezet lerombolásában.” Azt a területet, ahol az interneten keringő videón a vízben áll a riporter, nem kívánjuk beépíteni – hangzott el a tájékoztatón. Gillemot Katalin, az Auchan munkatársa azt is hozzátette, hogy ő maga úri cipőben járta be a területet, száraz lábbal. Lenkei Pétert, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetőjét a rendezvény után reagáltattuk az elhangzottakra, aki szerint az eddig, Dunakeszi önkormányzat megbízásából elkészült szakértői anyagok is alátámasztják azt, hogy a lápos foltok között magasabban fekvő árvalányhajas gyepek találhatók, ahol valóban lehet körömcipőben sétálni.
A 19 hektáros vitatott természetvédelmi státuszú terület az Auchan tulajdonában van, de csak felét építenék be, 53%-át természetes állapotában hagynák (a rendezési tervben minimálisan előírt 20%-hoz képest ez valóban több). A cég közleménye szerint elsősorban az északi területek menekülnének meg, és elhangzott az az ígéret, is hogy azon a részen, ahol a film készült, soha nem lesz parkoló. Lenkei Péter szerint azonban ráépítés nélkül is sérül az élővilág és az értékes vegetáció, mert a tervek szerint az új áruház és a parkoló útjában lévő Óceán-árkot ide vezetnék. Ez rendszeresen bűzös a Dunakeszi szennyvíztisztítójának alacsony hatásfoka miatt, s magas szerves anyag tartalma a láp pusztulását okozná.

 “Az Óceán-árok elterelését nem a vállalat kezdeményezte, hanem ez a környezetvédelmi hatóság által támasztott területrendezési feltétel” – áll a kiadott sajtóközleményben, illetve elhangzott, hogy “ha az elterelésről a hatóság dönt, akkor nagy szakértelemmel fogjuk elvégezi a terelést”.
Mi úgy tudjuk, hogy éppen az Auchan kért vízjogi engedélyt (eljárás száma: KTVF: 30018/2009.) az Óceán-árok eltereléséhez (mert a befedését teljesen elutasította a hatóság), amit a környezetvédelmi hatóság első és másodfokon is elutasított arra hivatkozva, hogy “a tervezési terület és környezete egy vízháztartáson alapuló ökológiai rendszert alkotó vizes élőhely”. A felügyelőség a területen tőzegpáfrány, mint lápra jellemző faj tömeges előfordulását is megállapította, illetve aktív tőzegképződési folyamatokat észlelt. Ezzel a három ténnyel a terület a láp természetvédelmi törvényben foglalt definíciójának is megfelel, azaz ex lege védett kell hogy legyen – magyarázza Lenkei Péter. A Nemzeti Ökológiai Hálózaton belül az Óceán-árok ökológiai folyosó, s mint ilyen, nem terelhető el és nem kényszeríthető zártszelvénybe, betoncsőbe (a terelés tiltása esetén sem lehet ráépíteni!). Az építkezés által érintett terület egy része pufferövezet, más része magterület, azaz mindenképp védendő, illetve nem beépíthető.

Az árok nyomvonalának megváltozatása jelentős földmunkával, taposással is jár, nem beszélve arról, hogy az egyenletlenségeket (hordalékkúpok a lápos sávok között) buldózerrel kellene eltolni, fákat döntenének ki, teljesen megváltoztatva, károsítva a természetvédelmi szempontból értékes élőhelyet. Erre egyébként már volt példa, amikor az Auchan előtti tulajdonos az árvalányhajas, magasabban fekvő gyep nagy részét beszántotta, de az M0-ás autóút és az áruházhoz vezető 322-es út építése során is jelentős volt a károsítás.

A sajtótájékoztatón ismertették azt a védelmi rendszert, ami megakadályozhatja, hogy az árokban érkező szerves anyagban gazdag víz átszivárogjon a vizes élőhelyre. Ezt a pestlőrinci pakura tavak kármentesítésekor alkalmazták (ez a terület szintén Auchan-birtok), s ezt használnák az Óceán-ároknál is, ha sor kerülne az átépítésre. A technológia lényege röviden, hogy le egészen az agyag vízzáró rétegig bentonit-beton vízzáró réteget nyomnak függőleges falként a szennyeződés vagy az izolálni kívánt terület mellett. Arról a tájékoztatón azonban nem esett szó, hogy a vastag tőzegréteg megbontása, a nehéz munkagépek felvonultatása mekkora rombolással jár, s az eljárás során hogyan csapolódik le a láp, illetve a megváltozott vízháztartással hogyan maradhat életben. Sőt, hogyha az árok vonalát a kanyarral meghosszabbítanák, annak esése, áramlása is csökkenne, s ennek orvoslása már nagyobb beavatkozást igényel (a szerk.).

A történet pikantériája, hogy a Duna-Ipoly és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság is megállapította, hogy a terület láp, de az erre alapozott határozatot másodfokon elutasították. A történet a kilencvenes évekre nyúlik vissza, az Auchan által felkért szakértő, Varga József (IMSYS Kft.) is az akkortól keletkezett iratok tanulmányozására kapott megbízást. Szerinte az MTA előreszaladt a láp tényét erősítő állásfoglalással, mert még nem történt olyan felmérés, melyben arra bejegyzett szakértő a vegetációs ciklust feltérképezné. (Dunakeszi önkormányzata megbízásából készült több ilyen. – a szerk.) Varga hozzátette: ez most egy építési terület, jogilag beépíthető, bár ettől még lehet, hogy van láp a területen. A beruházásnak építési, de még környezetvédelmi engedélye sincsen. Előzetes környezeti vizsgálatot végeztek, amit a beruházó még nem nyújtott be a környezetvédelmi felügyelőségre, valószínűleg azért, mert vita alakult ki az ügy körül. (Úgy tudjuk, hogy az eljárást szeptemberben elkezdték, s novemberben leállították – a szerk.)

Az Auchan törvénytisztelő és betartja a jogszabályokat – ezt Jean Paul Fillat többször kiemelte. Hangsúlyozta, hogy nem az Auchan feladata, hogy eldöntse, hogy a tulajdonában lévő terület védett vagy sem, a vállalat olyan földterületek tulajdonjogát szerezte meg, amelyek jogszerűen beépíthetőek. A vállalat jelen pillanatban a Bíróság ítéletét várja e témában.

Kiadott sajtóközleményében a cég úgy nyilatkozik: „mindannyiunk érdeke, hogy az ügy mielőbb tisztázódjon, ezért a vállalat örömmel vette tudomásul, hogy Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter elrendelte az ügy minisztériumi felülvizsgálatát. Amennyiben a terület védettnek bizonyul, felfüggesztjük a beruházást, ha azonban nem kap védettséget, a vállalat akkor is kötelezettséget vállal arra, hogy érintetlenül marad a természetes terület.”

Sikeres volt az Auchan megtévesztő akciója. Több hírportál is átvette az Auchan sajtóközleményét, amely szerint akkor sem pusztítanak el természeti értéket, ha a dunakeszi tőzegláp nem kerül védettség alá.

Üdvözöljük az Auchan vállalását, hogy nem építkezik a miniszteri vizsgálat lezárulta előtt – igaz ugyan, hogy ezt egyébként sem tehetné szabálysértés nélkül, hiszen nincsen építési engedélye. A vállalat tehát mindössze az illegális tevékenységtől való tartózkodásra tett ígéretet. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy megtévesztő a cég sajtótájékoztatójában közreadott állítás, amely szerint beépítési tervük nem érinti a láp területét, hiszen a tervezett épületek a láp egy részén és a láp fennmaradását biztosító védőzónán helyezkednének el.

A Jövő Nemzedékek Ombudsmanjának hivatala szerint a dunakeszi önkormányzat alkotmánysértő módon vonta belterületbe a láp területét.

A tervekben szerepel a Dunakeszi szennyvíz-levezető csatornájának, az ún. Óceán-ároknak az elterelése, amelynek új nyomvonala a láp legértékesebb részét szelné ketté. Az új nyomvonal kiépítése és az Óceán-árok szennyezett vize rövid idő alatt teljesen tönkretenné a láp és a környező horgásztavak élővilágát. Hamis az az állítás, hogy a természetvédelmi hatóság írta volna elő az Auchan számára az Óceán-árok elterelését. Éppen ellenkezőleg, a természetvédelmi hatóság első- és másodfokon is elutasította azt.

Hamis az Auchan állítása, amely szerint senki nem támadta meg a területek védettségét megszüntető határozatokat. Április 21-ére tűzte ki a Pest Megyei Bíróság az első tárgyalást, amint erre az Auchan is hivatkozik a sajtóanyaga utolsó szakaszában.

A láp értékeit az elmúlt években több illegális beavatkozás degradálta. Az Auchan elérését szolgáló út szabálytalanul épült, elbontását bírósági határozat írta elő, amire csak azért nem került sor, mert a civil szervezetek belátták, hogy a természeti értékeket nem lehetne rekonstruálni. A láp ökológiai egyensúlya ezt követő területcsökkenést nem bír el. További részeinek beépítése a láp teljes pusztulását vonná magával, ezért érdektelen, hogy a vállalat 20, vagy 53%-át hagyja-e meg zöldterületnek.

Az Auchan sajtótájékoztatója idején a helyszínül szolgáló szálloda előtt az Élőlánc Magyarországért aktivistái tartottak alternatív sajtótájékoztatót. A rendőrség felszólította a sajtótájékoztatót tartó három aktivistát, hogy logóval ellátott zöld mellényüket vegyék le, transzparenseiket tegyék el. Miután az aktivisták a kérésnek vita nélkül eleget tettek, a rendőrség gyülekezési joggal való visszaélés miatt eljárást kezdeményezett ellenük.