Nem hordtak azonosítójelvényt a Deák térre tömegoszlatás céljából kivezényelt rendőrök, holott a rendőrségi törvény ezt előírja számukra. Gergényi Péter szerint valószínűleg csak úgy leestek a jelvények, mindenkiről. A jogszerűtlen rendőri bántalmazások miatt megtett feljelentések így falra hányt borsónak minősülnek, nem hiába "estek le" tehát azok az azonosítók.

Szabálytalanul intézkedett a rendőrök túlnyomó része a Deák téren, mivel nem viseltek azonosító jelvényt, amit a rendőrségi törvény, illetve a rendőrség belső szabályzata szerint látható helyen kell hordaniuk.

E tény megállapításához nem volt szükség oknyomozásra, csupán végig kellett nézni tucatnyi fényképet a bevetési ruhában tömegoszlató rendőrökről. Ahhoz már annál inkább latba kell vetni a nyomozás és a dokumentálás tudományát, ha egy jogszerűtlen rendőri intézkedés miatt tett panasz nyomán a vétkes rendőr kell megtalálni. A rendőrök többsége így ugyanis egyszerűen felismerhetetlen.

Mint ismeretes, a szeptember 18. és 21. közötti zavargások miatti rendőri intézkedésekkel kapcsolatban 35 panasz érkezett a Fővárosi Ügyészséghez, a feljelentések jogszerűtlen rendőri intézkedésről, nagy részben bántalmazásról szóltak. Eltelt egy hónap, de a 35 eset egyikében sem azonosították a vétkező rendőrt, ezért még mindig ismeretlen gyanúsított ellen folynak az eljárások.

"20. § (1) A rendőrt az intézkedés során az egyenruhája és az azonosító jelvénye vagy a szolgálati igazolványa igazolja" - szól az 1994-ben elfogadott rendőrségi törvény idevágó passzusa.

Az Index azon a kérdésére, hogy a rendőröknek kötelező-e az azonosító jelvény használata, Gergényi Péter válasza hallatán nehéz eldönteni, hogy ismét hazudik vagy csak nem ismeri a törvényt. "Az utcai egyenruhán kell, a bevetési ruhán nem kell" - válaszolt, majd úgy módosította álláspontját: "mindig kell, kivéve a csapaterős gyakorlóruhát... gondolom".

A rendőrfőkapitány azzel a pökhendi kijelentéssel próbálta lezárni az ügyet, hogy "a gyakorlatban nem tud minden egyes rendőrt ellenőrizni, ki visel jelvényt és ki nem." Amikor felvetették, hogy egyetlen jelvényt sem láttunk az október 23-ai összecsapásokkor, azt válaszolta, "a jelvény sokszor leesik, mert csak egy tűvel van a ruhára erősítve."

Jármy Tibor, a BRFK szóvivője sem tudott érdemi választ adni arra a kérdésre, hogy miért nem volt a rendőrökön az azonosításukhoz elengedhetetlen jelvény. A szóvivő csak arról tudott beszámolni, hogy néhány kollégáján azért nem volt azonosításra alkalmas jelvény, mert az utcai harcokban leszakították róluk. (Ugyanakkor több felvételen közelharc előtt, sorfalban álló rendőrökön is látszik, hogy nincs jelvény.)

 Kötelező az azonosító viselete

"A rendőrségi törvény nem tesz különbséget egyenruhák között, a jelvény viselete kötelező, és egy számot kell tartalmaznia" - fejtette ki álláspontját Hack Péter, aki 1990 és 2002 között volt SZDSZ-es képviselő, jelenleg az ELTE jogi kar büntetőjogi tanszékének tanára, aki szerint a jelvény nélküli rendőri intézkedés szabálytalan.

A jogász elmondta, az Antall-kormány idején, 1990 körül vezették be a jelvény használatát, hogy azonosíthatóak legyenek a rendőrök, a törvényt végül, hosszas vita után 1994-ben sikerült elfogadnia az Országgyűlésnek. A jogszabály tartalma körül nagy vita alakult ki a pártok között, a liberális politikusok a rendőrök azonosíthatósága mellett kardoskodtak - fél sikerrel.

(Index nyomán)