„Korai volt az öröm, a pusztinai templomban továbbra sem imádkozhatunk magyarul, és azt sem tudom, mikor tarthatunk magyar nyelvű misét” – közölte Nyisztor Tinka, a Pusztinai Szent István Egyesület elnöke tegnap, a csíkszeredai Csángó Napon.

Nyisztor Tinka két hónapja harmadmagával járt a Vatikánban, magyar nyelvű misére kérve engedélyt a Szentszéktől. Akkor úgy tűnt, útjuk eredményes volt: hazatérve szóbeli engedélyt kaptak Petru Gherghel iasi-i katolikus püspöktől a magyar nyelvű misézésre, illetve arra, hogy bármikor imádkozhatnak magyarul a templomban. Nyisztor szerint azonban az egyház továbbra is akadályozni próbálja a magyar nyelv használatát, a miséről pedig hallani sem akar.

Plébános-püspök huzavona

„A püspök már nem tiltja nyíltan a magyar nyelv használatát, ám engedélyt sem ad a misére, és a magyar imádkozást is akadályozni igyekeznek a papok. Legutóbb, november 20-án a plébános iskolás gyerekeket küldött a templomba, hogy a magyarul imádkozó asszonyokat kikiabálják onnan – számolt be Nyisztor Tinka. – Egyik nap engedélyt kapunk a püspöktől, amiről másnap a helybeli plébános már nem tud. Többször telefonon kényszerültünk egyeztetni a püspökséggel, időnként még a bukaresti nunciatúrát is fel kellett hívnunk, míg engedélyt kaptunk egy-egy magyar imádságra.” A plébános újabban havonta csak egyszer engedélyezné a magyar imádkozást.

Fenyegetés és félelem

A magyar misét kérőket folyamatosan provokálják, fenyegetik. Nyisztor kifejtette, a szóbeli sértegetéstől a fizikai bántalmazásig minden megesett azóta, hogy a Vatikánból hazatértek: őt magát a templomban ütötte meg Daradics István kántor, számon kérve rajta, hogy miért nem jó neki a román nyelvű mise. Hozzáfűzte, idős falubeli asszonyt is ért már olyan szóbeli bántalom az utcán, hogy emiatt infarktussal szállították kórházba. Nyisztor Tinka a történtek miatt három személy ellen feljelentést tett a rendőrségen. A Szent István Egyesület elnöke szerint az a néhány pusztinai ellenzi a magyar misét, akiknek gyermekei a iasi-i teológián tanulnak: a szülők attól tartanak, hogy kizárhatják gyerekeiket az egyetemről, ha nem engedelmeskednek a papoknak. A feszült helyzetet a iasi-i püspökség oldhatná fel, ha egyértelművé tenné álláspontját. Petru Gherghel azonban nyolc éve nem járt Pusztinán, és bár az elmúlt hét végére a faluba várták, végül mégsem jött el. Nyisztor Tinka közölte, addig nem imádkoznak magyarul a templomban, amíg ki nem függesztik a szertartások időpontját, hogy ne vádolhassák őket azzal, zavarják a templom működését. „Ha másként nem megy, és továbbra sem engednek magyarul imádkozni, akkor templomot építünk magunknak” – jelentette ki Nyisztor.

Csángó Nap: frázisok és szólamok nélkül

Nincs szükség frázisokra, sem szólamokra, csak szeretetre – így szól a tegnap megszervezett, hetedik csíkszeredai Csángó Nap mottója. „Hat évvel ezelőtt még Erdély több városában tartottak Csángó Napot, idénre azonban elsatnyulni látszik ez a kezdeményezés: már csak Csíkszeredában emlékeztek meg a moldvai csángókról” – fejtette ki Borbáth Erzsébet, a rendezvény egyik kezdeményezője. A csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házának márványterme ugyanakkor szűknek bizonyult az esemény számára. A Csángó Napot Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere nyitotta meg, aki köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik évtizedeken át vállalták a csángó kultúra és identitás megőrzését. Ugyancsak tegnap tartották a Moldvai Magyarság című folyóirat író-olvasó találkozóját, amelyen a kiadvány szerkesztői a lap hétéves múltjának tapasztalatait és megújult arculatát ismertették. A rendezvényt csángó népviseletbe öltözött pusztinai asszonyok, valamint a Csíkszeredában tanuló moldvai csángó diákok fellépése tette ünnepélyesebbé.

(Krónika)

Kuruc.info kommentár: Az Európai Unió szégyene, hogy ezt az országot így ebben a formában, felveszi tagjai közé. Ez már tényleg a hanyatláskori Róma!