Napi szinten számolunk be a Felvidéken egyre épülő, a cigányok távoltartására szolgáló falakról, szögesdrótokról. Megtehetik – a tótok (akárcsak a csehek – lásd EZT) mindig is sokkal normálisabban álltak a cigánykérdéshez, mint mi. Ott például a rendőr kíméletlenül lelövi a cigánybűnözőt, ha az menekülni próbál – itt, Orbán „Rendjében”, meg még akkor sem próbál védekezni, ha az egyenesen rátámad.
Első(?) fecskeként Siófokon csinálták meg ugyanezt a derék helyiek. Kíváncsiak vagyunk, Orbán és rendőrsége mikor csap le a gaz nácikra, kényszeríti őket a kerítés elbontására és a cigók, ahogy az alábbi anyag is leszögezi, ürülékének kerülgetésére, lopásainak eltűrésére. Arról a Siófokról van egyébként szó, amelynek fideszes polgármestere, Dr. Balázs Árpád szerint, idézem, "Siófok gazdasága és különösen az idegenforgalom összeomlana a roma munkaerő nélkül" (idézet és exkluzív tényfeltáró cikkünk ITT; plusz videó és olvasói levél ITT). Az ilyen utcáraszaró, tolvaj, a legendás „idős-tisztelet” jegyében az azokat levizelő(!), ráadásul lincselő (emlékszünk még ERRE?) korcsokat védi, ezeknek a „munkáját” nevezi nélkülözhetetlennek a Fidesz...
Szeretettel várjuk a Népszabadság Ónody-Molnár Dórájának új, egész oldalas anyagát is az esetről, szépen megideologizálva azt, miért sz@rnak oda a siófoki cigányok, ahol éppen vannak, meg vajon mi az oka annak, hogy levizelik az idős néniket. Meg a hasonlóakat.
Első(?) fecskeként Siófokon csinálták meg ugyanezt a derék helyiek. Kíváncsiak vagyunk, Orbán és rendőrsége mikor csap le a gaz nácikra, kényszeríti őket a kerítés elbontására és a cigók, ahogy az alábbi anyag is leszögezi, ürülékének kerülgetésére, lopásainak eltűrésére. Arról a Siófokról van egyébként szó, amelynek fideszes polgármestere, Dr. Balázs Árpád szerint, idézem, "Siófok gazdasága és különösen az idegenforgalom összeomlana a roma munkaerő nélkül" (idézet és exkluzív tényfeltáró cikkünk ITT; plusz videó és olvasói levél ITT). Az ilyen utcáraszaró, tolvaj, a legendás „idős-tisztelet” jegyében az azokat levizelő(!), ráadásul lincselő (emlékszünk még ERRE?) korcsokat védi, ezeknek a „munkáját” nevezi nélkülözhetetlennek a Fidesz...
Szeretettel várjuk a Népszabadság Ónody-Molnár Dórájának új, egész oldalas anyagát is az esetről, szépen megideologizálva azt, miért sz@rnak oda a siófoki cigányok, ahol éppen vannak, meg vajon mi az oka annak, hogy levizelik az idős néniket. Meg a hasonlóakat.
Apropó, ÓMD! Hölgyeményünk a mai Néphaziban egész oldalas(!) cikkben („Miért van börtönben Lakatos József?”; eredeti ITT; az olvasói, finoman szólva, nem egyetértő reakciókba érdemes beleolvasni) mosdatja a sajóbábonyi gyilkos- és autószétverő cigányok közül egy bizonyos Lakatos Józsefet, akit a gaz náci magyarok nem átallottak előzetesbe vágni. Cikkéből kiderül, hogy találtak nála otthon éles(!), tüzelésre alkalmas lőfegyvert, amellett, hogy erős a gyanú, hogy részt vett a gárdisták Suzukijának szétverésében és a lincselési kísérletben. Nos, egy fehéret már azért szintén előzetesbe vágnak, mert túlbuzgó környezetvédőként, priusz nélkül(!), autókat merészel karcolgatni (cikk). A Népszabadság, a „vezető” napilap, valahogy nem könnyezte meg az aktivistát. Bezzeg akkor egész oldalas cikkben sír, ha egy olyan korcsot csuknak előzetesbe, akinél működő lőfegyver volt, ráadásul gyilkossági kísérletben is részt vett... és még mondja valaki, hogy a lap nem a legrosszabb rajvédő!
Vissza a siófoki kerítésre, az eredeti cikk:
Vissza a siófoki kerítésre, az eredeti cikk:
Szögesdróttal a cigányok ellen?
Vasrácsokkal, szögesdrótokkal zártak le egy eddig a gyalogosok és kerékpárosok által használt kis közt Siófokon. Aláírásokat gyűjtöttek, akiknek emiatt kerülővel kell közlekedni, de azok is, akik egyetértenek a lezárással.
Évtizedek óta egy kis köz kötötte össze a siófoki Klapka és Fürst utcát. Sajátos szomszédháborúság: a köz egyik felén most a lezárás ellen tiltakoznak, a másik felén meg mellette állnak ki aláírásaikkal.
– Súlyos mozgássérült vagyok, majdnem húsz éve kerekes székes, egyedül élek – mondja az immár lezárt köz egyik végénél Tóth Istvánné. – Eddig a közön át könnyebben elértem a városközpontba. Most, hogy nem tudok arra menni, a borzasztóan rossz állapotú Klapka utcán vagyok kénytelen haladni. Ez kerülő és balesetveszélyes is. Ötvenhárom tiltakozó aláírást gyűjtöttünk össze, be is nyújtottuk a polgármesteri hivatalba, de nem kaptunk választ.
Érdekes – tette hozzá Tóth Istvánné –, már egy éve felmerült, hogy az újonnan a környékre költözők le akarják záratni ezt a közt. Akkor is írtunk a hivatalnak és azt válaszolták: nem szándékoznak megszüntetni az átközlekedési lehetőséget a gyalogosok számára. Erre most mi történik, egyik reggel elmegyek itthonról és mire visszajövök, már nem tudok átmenni a kis közön. Csúnya vasrácsokkal, szögesdrótokkal lezárták, lám, néhány ember el tudta mégis érni. Amikor emiatt kérdőre vontam a körzetünk önkormányzati képviselőjét, azt mondta: antiszociális vagyok, mert nem értem meg, mi a közösség érdeke. És az ötvenhárom aláírás? Az nem számít?
Tóth Istvánné szerint a szögesdrót meg a vasrács a cigányokat hivatott távol tartani az általa „befolyásos uraknak” titulált kezdeményezőktől.
– Tény, most nem tudnak arra menni a környéken élő cigányok, de miért bennünket büntetnek, a megkérdezésünk nélkül?
A köz másik oldalán persze másként látják a kérdést. A Tóthné által a lezárás ötletgazdájának mondott Wendl Csaba szerint szó sincsen cigányellenességről.
– Nem tudhatom, ki dobja be az ablakainkat este 11 órakor – így Wendl Csaba. – Vagy hogy gyümölcséréskor ki szüretel helyettünk, esetleg hogy ki üti le szürkületkor a bicikliről a gyerekemet. Mert ilyen esetek fordultak elő az elmúlt években és ezt elégeltük meg. S hogy a közbe piszkítanak, leöntözik a házakat, levizelik a templomból hazafelé tartó idős hölgyeket (Kuruc.info: kiemelés tőlünk). Rendszeresen bejelentettük ezeket az eseteket a rendőrségen, ám ismeretlen tettes miatt sohasem történt semmi. Amúgy ez a köz menekülőútként is szolgált, hiszen nem fért el rajta a rendőrségi autó...
Wendl Csabáék is gyűjtöttek aláírásokat, ők huszonhatot, ennyien vannak a közvetlenül érintettek. Megállapodtak a városi önkormányzattal, miszerint jelképes bérleti díj fejében használatba veszik a lakók a közt és rendben tartják. – Amióta kitettük a rácsokat, sokan köszönik; azóta nyugalom van – állítja. – A városközpont felé pedig a másik oldalon élőknek csupán 300 métert kell kerülni, ez igazán nem sok.
Vasrácsokkal, szögesdrótokkal zártak le egy eddig a gyalogosok és kerékpárosok által használt kis közt Siófokon. Aláírásokat gyűjtöttek, akiknek emiatt kerülővel kell közlekedni, de azok is, akik egyetértenek a lezárással.
Évtizedek óta egy kis köz kötötte össze a siófoki Klapka és Fürst utcát. Sajátos szomszédháborúság: a köz egyik felén most a lezárás ellen tiltakoznak, a másik felén meg mellette állnak ki aláírásaikkal.
– Súlyos mozgássérült vagyok, majdnem húsz éve kerekes székes, egyedül élek – mondja az immár lezárt köz egyik végénél Tóth Istvánné. – Eddig a közön át könnyebben elértem a városközpontba. Most, hogy nem tudok arra menni, a borzasztóan rossz állapotú Klapka utcán vagyok kénytelen haladni. Ez kerülő és balesetveszélyes is. Ötvenhárom tiltakozó aláírást gyűjtöttünk össze, be is nyújtottuk a polgármesteri hivatalba, de nem kaptunk választ.
Érdekes – tette hozzá Tóth Istvánné –, már egy éve felmerült, hogy az újonnan a környékre költözők le akarják záratni ezt a közt. Akkor is írtunk a hivatalnak és azt válaszolták: nem szándékoznak megszüntetni az átközlekedési lehetőséget a gyalogosok számára. Erre most mi történik, egyik reggel elmegyek itthonról és mire visszajövök, már nem tudok átmenni a kis közön. Csúnya vasrácsokkal, szögesdrótokkal lezárták, lám, néhány ember el tudta mégis érni. Amikor emiatt kérdőre vontam a körzetünk önkormányzati képviselőjét, azt mondta: antiszociális vagyok, mert nem értem meg, mi a közösség érdeke. És az ötvenhárom aláírás? Az nem számít?
Tóth Istvánné szerint a szögesdrót meg a vasrács a cigányokat hivatott távol tartani az általa „befolyásos uraknak” titulált kezdeményezőktől.
– Tény, most nem tudnak arra menni a környéken élő cigányok, de miért bennünket büntetnek, a megkérdezésünk nélkül?
A köz másik oldalán persze másként látják a kérdést. A Tóthné által a lezárás ötletgazdájának mondott Wendl Csaba szerint szó sincsen cigányellenességről.
– Nem tudhatom, ki dobja be az ablakainkat este 11 órakor – így Wendl Csaba. – Vagy hogy gyümölcséréskor ki szüretel helyettünk, esetleg hogy ki üti le szürkületkor a bicikliről a gyerekemet. Mert ilyen esetek fordultak elő az elmúlt években és ezt elégeltük meg. S hogy a közbe piszkítanak, leöntözik a házakat, levizelik a templomból hazafelé tartó idős hölgyeket (Kuruc.info: kiemelés tőlünk). Rendszeresen bejelentettük ezeket az eseteket a rendőrségen, ám ismeretlen tettes miatt sohasem történt semmi. Amúgy ez a köz menekülőútként is szolgált, hiszen nem fért el rajta a rendőrségi autó...
Wendl Csabáék is gyűjtöttek aláírásokat, ők huszonhatot, ennyien vannak a közvetlenül érintettek. Megállapodtak a városi önkormányzattal, miszerint jelképes bérleti díj fejében használatba veszik a lakók a közt és rendben tartják. – Amióta kitettük a rácsokat, sokan köszönik; azóta nyugalom van – állítja. – A városközpont felé pedig a másik oldalon élőknek csupán 300 métert kell kerülni, ez igazán nem sok.
(Sonline)
Frissítés (23:12): a dolog pikantériája az, hogy a lezárás ötletgazdája, Wendl Csaba, az ITTENI dokumentum szerint is a 3-as, siófoki választókerületben az LMP képviselőjelöltje. Szánalmas, de igaz: még egy LMP-s is normálisabban áll a cigánykérdéshez, mint a kormányon levő, ugyanazokat(!) a cigányokat az egekbe dicsőítő (lásd a bevezetésben említett Dr. Balázs Árpád-örökbecsűt) Fidesz. Ennyit arról, hogy mire is számíthatunk Orbánéktól. Ahogy az elmúlt pár hónap alatt az azóta is egyre romló közbiztonsági mutatók alapján kiderült: semmire. Ezt tessék észben tartani akkor, amikor október elején esetleg a Fidesz és a Jobbik között vacillálunk...
