A választópolgár ül Bencsik kriptokummunista Demokrata főszerkesztő mellett és nyalja a Fidesz valagát. A választópolgár mindezt úgy végzi el, hogy belerúg azokba a fiatalokba, akik a tévéostromnál harcoltak, hazugságokat terjesztve róluk.
 Képünk illusztráció. Vagy mégsem? |
A választópolgárnak meglesz a jutalma: bár tehetségtelen, nagyképű és félművelt, ráadásul úgy tud hazudni, mint a vízfolyás. A kétharmados farokforradalom korszakában ez elégségesnek bizonyult ahhoz, hogy a választópolgárból miniszterelnöki megbízott legyen.
A megbízatása az, hogy maradjon tehetségtelen, cinikus, hazudozó félművelt majom. Kerényi Imrének ez sikerült. Nem állunk bizalmas kapcsolatban pszichiáterével, így nem tudjuk, mennyire nehéz volt ez neki. Első ránézésre gyanítjuk, hogy simán ment. Inkább mondjuk úgy: lényegét adja lényének: nyalás, hazugság, nagyképűség. Ez így, egyben: Kerényi Imre.
Kerényi Imre pedig nem az az ember, kinek morális fenntartásai lennének, ha a miniszterelnöki segget kell fényesre nyalnia. Elvégre ezért lett megbízott – gondolja, és festményeket rendel a magyarországi művészektől, amelyekkel Orbán új alkotmányának díszkiadását ékesítik.
Túl azon, hogy egy alkotmányt miért kell festményekkel illusztrálni, mint egy óvodásoknak szóló mesekönyvet (tán csak nem burkolt beismerése annak, hogy az alaptörvényben lefektetett jogaink csak mesék?), a gond az, hogy ezt az alaptörvényt senki nem szavazta meg. Úgy akar Magyar alkotmánnyá válni, hogy a magyarok nem mondhattak róla véleményt. Kerényi Imre választópolgárt és művészlelket mindez nem érinti érzékenyen. Elvégre ő miniszterelnöki megbízott, a lelkem…
Van azonban egy aprócska gond, ami viszont megint csak minket, radikálisokat fog zavarni, mert elvégre a langyos sört és hideg kolbászt kedvelők országában csak mi maradtunk érzékenyek a morális kérdések iránt. A gond az lenne, hogy ez a Kerényi Imre nevű agyhalott 2006-ban azt állította, hogy a tévéostromot az MSZP megbízásából mi, radikálisok szerveztük, sőt, ő „biztos forrásból tudta”, hogy zacskó pénzt – Kerényi akkori megfogalmazásával: gempát – osztottak szét a fociszurkolók között. Hogy ez legenda vagy tény, ma még kérdés, ahogy 100 év múlva is az marad, ami viszont tény: a tévéostrom úgy viszonyul 2006. október 23-hoz, mint anya a gyermekéhez. Nélküle nem lett volna. Ha nincs a tévéostrom, akkor nincs lovasroham október 23-án, és nincs amire visszamutogasson a Fidesz, nincs akkora legitimációja, és nincsenek bizottságok, Gyurcsány-rángatások stb.
Kerényi viszont nem szimpatizált a tévéostrommal, de az ebből logikusan következő október 23-ról festményt rendel. Tényleg: fog a festményen látszani, ahogy Viktor-Viktor, a Vezénylő Tábornok úr beül a páncélozott autójába és elmenekül? Nem valószínű.
Összegezve: így kell ezt csinálni, egy hazug, tehetségtelen seggnyalóra bízzuk az amúgy normális állapotban ezt nem igénylő Nemzeti Együttműködés Rendszere Alkotmányának illusztrálását. Elvégre a társadalom óvodás, legalábbis annak nézzük őket, kell nekik a mese. Jól megy a langyos sör és a hideg kolbász mellé.
A kétharmados hülyeség művészi vonala bemutatkozott.
Alex Strauss - Kuruc.info
