Az ügyész a "roma kárpótlási" ügyben több vádlott esetében az első fokon kiszabott büntetés súlyosbítását, míg a védők felmentést, illetve enyhítést kértek csütörtökön a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla előtt; a vádhatóság képviselője az elsőrendű vádlottra vagyonelkobzás elrendelését is indítványozta.
 Horváth Attila (jobbra) |
Az elsőrendű vádlottat, Horváth Attilát, a győri cigány kisebbségi önkormányzat egyik vezetőjét első fokon a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntettében és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében mondta ki bűnösnek, és 3 év 8 hónap börtönre ítélte.
A további hét vádlottat korábban bűnsegédként, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntettében, illetve csalás kísérletében találták bűnösnek. Közülük ketten 2 év 9 hónap börtönbüntetést kaptak, egy vádlottat 2 év 4 hónapra büntettek. Az ügy további négy vádlottjára kirótt börtönbüntetés végrehajtását 2 év, illetve 3 év próbaidőre felfüggesztették.
Az első fokú ítélet megállapította, hogy az Osztrák Megbékélési Alap egyszeri pénzjuttatásban részesítette azokat, akiket a nemzetiszocialista rendszer a mai Ausztria területére deportált, és rabszolga- vagy kényszermunkára kötelezett. Az igénylőknek a jogosultságot korabeli vagy később keletkezett dokumentumokkal, illetve végső esetben tanúk által aláírt nyilatkozattal kellett igazolniuk. A bíróság szerint a vádlottak tisztában voltak azzal, hogy a kárpótlást igénylők nem voltak jogosultak a pénz felvételére, mégis adtak segítséget a kérelmek elintézéséhez, az átutalt kárpótlási összeg egy részét pedig rendre elkérték a kárpótoltaktól.
Az ügyész a csütörtöki tárgyalási napon az elsőrendű vádlotton kívül annak három társa esetében is súlyosbítást kért, a védők pedig a vádlottak felmentése, illetve az elsőfokú ítéletek enyhítése mellett érveltek.
Az elsőrendű vádlott ügyvédje egyebek között azt hangoztatta: az Osztrák Megbékélési Alap sértettként nem lépett fel, kártérítést nem követelt. Szerinte ezeket a pénzeket "segélynek, humanitárius célra szánták". Hivatkozott az ügyvéd az Európai Emberi Jogok Bírósága kitételére, amely szerint elvárható az ügyek ésszerű időn belüli tárgyalása. Márpedig a kárpótlási ügy 9 éve történt - tette hozzá az ügyvéd.
A cigány kárpótlási ügyben május 24-én hirdet ítéletet a Győri Ítélőtábla.
(MTI nyomán)
