A műsorban bemutatott, az alapítvány közreműködésével készült német tévériportról kiderült, hogy egészében azt a látszatot próbálja kelteni, hogy egyetlen helyszínen - egy magyarországi libafarmon - készült és valós tevékenységeket mutat be. Ehhez képest beigazolódott, hogy a riport jeleneteit több helyen és több időpontban forgatták, ráadásul egy jelenetben éppen kacsákat mutattak, miközben a narrátor azt hazudta, hogy egy libafarmon vannak.

A köztelevízió műsora megszólaltatott egy kiskunsági libatenyésztőt is, aki elmondta, hogy a felvételek egy része az ő telepén készült, de, mint mondta, a filmesek ajándékokkal vették rá, hogy biztosítsa számukra a helyszínt a forgatáshoz, és megrendelték azt is, milyen képeket, jeleneteket akarnak felvenni. A tenyésztő ugyanakkor azt is elmondta, hogy az az állítólagos álarcos-baltás támadás, amelyet a német riport beállítása szerint a forgatás helyszínéül szolgáló libafarmnál örökítettek meg, s amely eszerint épp a tévések ellen irányult volna, semmiképpen nem készülhetett az ő telepe közelében, hiszen a bemutatott helyszín kicsit sem hasonlít a kiskunfélegyházi telep környékére.

Mivel a német RTL-en bemutatott - s mint a műsorban kiderült: összevágott - riport azzal zárult, hogy a nézőket német eredetű libatermékek vásárlására ösztönzi, a műsorvezető szerint igazolódott, hogy "nagyon csúnya üzleti érdek" vezette a magyar államnak milliárdos károkat okozó alapítványt a magyar libamáj elleni kampányában.

A TV Ügyvédje című műsor megszólaltatta a Négy Mancs Alapítvány nemzetközi kampányigazgatóját, Jürgen Faulmannt is, aki hitelesnek ítélte a kifogásolt riportot, még azután is, amikor már az élő adásban igazolódott, hogy a készítők több különböző forrásból vágták össze azt. A riportban szereplő jeleneteknek sem a pontos helyszínét, sem a készítés időpontját nem tudta megjelölni - csakúgy, mint a berlini magyar sajtóattasé által megkeresett riporternő sem, aki annyit mondott, hogy nem emlékszik, mikor készült az állítólag pár hete forgatott felvétel, a további részletek ügyében pedig a Négy Mancshoz próbálta irányítani a sajtóattasét.

Az alapítvány közreműködésével készült riportban az is elhangzik, hogy a libatömés célja betegesen megnagyobbodott máj előállítása, illetve azzal egyenértékű, mintha egy ember napi 3 x 15 kiló nudlit enne; ehhez képest A TV Ügyvédje szakértői vélemények alapján igazolta, hogy a libák emésztése nem hasonlítható az emberéhez, s a töméssel előállított libamáj sem tekinthető beteges elváltozásnak.

Amikor pedig a magyar államnak milliárdos károkat okozó alapítvány szakács végzettségű képviselője végképp nem tudott érdemben válaszolni Juszt László műsorvezető kérdéseire, azon kezdett élcelődni, hogy Juszt közismerten vadász, vagyis állatkínzó, tehát vajmi kevés erkölcsi alapja van arra, hogy állatvédőket próbáljon számonkérni. Juszt válaszul arra hívta fel a férfi figyelmét, hogy ha az alapítvány Magyarországon egyetlen állatmenhelyet sem tart fent, akkor a hazánkban gyűjtött évi 71 millió forintos adományát nem állatvédelemre, csak egy iroda fenntartására használják fel.