Miután az elmúlt hónap végén több mint 200 cigánynak kellett új otthon után néznie a nagybányai városháza kilakoltatási akcióját követően, a polgármesteri hivatal úgy döntött, felszámolja a megyeszékhely külterületén illegálisan megépített putrikat is. Az intézkedés révén az Alsófernezely és a Pirita városrészekben, illetve a Krájka-patak mentén áldatlan körülmények közt élő, több mint 150 cigány családnak kell elköltöznie.
 Catalin Chereches polgármester (jobbra) már 2012-ben elrendelte az illegális cigótanyák felszámolását |
Catalin Chereches polgármester elmondta, az önkormányzat és a helyi rendőrség a csendőrök segítségével összeszámolná az említett városrészekben engedély nélkül felhúzott tákolmányokban élőket, és ellenőrzik a lakók személyi igazolványában szereplő lakcímeket is. Az akcióban részt vesznek a gyerekvédelmi igazgatóság munkatársai is.
A polgármester továbbá közölte, a nem nagybányai lakcímmel rendelkező személyeket – akik az elmúlt években a környező megyékből költöztek a városba – hazaküldik. Catalin Chereches – aki két évvel ezelőtt bejelentette, célja, hogy fokozatosan felszámolja a város területén illegálisan létrehozott cigánytelepeket – a városháza újabb lépését azzal indokolta, hogy a telepek lakói zaklatják a környékbelieket, a legalapvetőbb higiéniai szabályokat sem tartják be, ugyanakkor a körzetben a bűnözés is növekvő tendenciát mutat.
"Egy civilizált várost szeretnénk, és ennek érdekében meg kell lépnünk ezeket a lépéseket. Nem tolerálhatjuk tovább a törvénytelenséget, illetve nem legitimálhatjuk ezeket az áldatlan körülményeket azzal, hogy továbbra is karba tett kézzel szemléljük ezt a jelenséget" – nyilatkozta a polgármester.
Az önkormányzat egyébként az elmúlt napokban lakoltatta ki a Melodiei utcai tömbházba engedély nélkül beköltözött cigány családokat, mert úgy döntött, az épületet felújítja, és szociális otthonná alakítja.
Chereches elmondta továbbá, a tömbház 50 lakrészében nagyrészt "roma" családok laktak, akik a kilakoltatást követően háztelket kapnak az önkormányzattól, amennyiben építkezni akarnak. A városháza illetékesei szerint a Melodiei utcai, lepusztult állapotba került tömbház lakói több mint 140 ezer lejjel (kb. 9 millió 650 ezer Ft) tartoznak a szolgáltatóknak. A kiürített épületet egyébként a városháza alkalmazottai hétfőn már bekerítették, s elmondásuk szerint a volt lakók minden olyan felszerelést tönkretettek az épületben, amit nem tudtak magukkal vinni.
Catalin Cherechest egyébként az elmúlt években is számos bírálat érte a helyi "roma közösséggel" kapcsolatos intézkedései miatt. Az elöljárót hazai és nemzetközi civil szervezetek is többször rasszizmussal és diszkriminációval vádolták, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), majd a legfelsőbb bíróság pedig hatezer lejes (413 ezer Ft) bírság kifizetésére kötelezte a városvezetőség által felépíttetett fal miatt, amely a cigányok lakta városrészt választja el az egyik forgalmas műúttól.
Nagy felháborodást váltott ki az is, hogy a polgármester 2012-ben több cigány családot ideiglenesen a Cuprom rézfeldolgozó üzem évek óta használaton kívüli, korábban kémiai laboratóriumként működő, "halálgyárnak" is nevezett épületébe költöztetett.
De Erdélyben sem lehet már úgy bánni az élősködőkkel, hogy megérdemelnék: Kolozsváron, egy hasonló kaliberű kilakoltatási akció miatt a városházát beperelték a "jogvédő" szervezetek. Az elmúlt év végén meghozott ítélet az "erkölcsi kártérítés" mellett arra kötelezte a kolozsvári önkormányzatot, hogy megfelelő lakáskörülményeket biztosítson a kilakoltatottak számára.
(Krónika nyomán)
