Tiltakozik Nagyvárad műemlék temetőjének meggyalázása ellen egy szervezet, az Erdélyi Magyar Ifjak. Nyílt levelet írtak a polgármesternek. A városvezetés a kétszáz éves sírkertet azért számolja fel, mert a temetőt több mint húsz éve bezárták, azóta koldusok és sírrablók tanyájává vált.
A földgyalu kettévágta a kriptát, a tulajdonosa benne maradt. A nagyvárad-olaszi temetőben több tucatnyi ilyen feldúlt parcella van még. A földgyaluk több műemlék sírkövet ledózeroltak, másokat kettévágtak, az erőgépek pedig eltüntették vagy hegyekbe hányták őket.
„Barbár, európai emberhez nem méltó módon dúlták fel ezeket a sírokat. Megint emberi maradványok találhatók mindenfelé. Azért vagyunk ma itt, hogy a világ elé tárjuk, hogyan bánnak a halottakkal Nagyváradon” – mondta Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Ifjak képviselője.
A temető egyik legrégebbi részén a legnagyobb a pusztítás, itt vannak az 1800-as évek legelejéről származó sírkövek is.
„Az Úr Jézus keresztjét hátra dobták, ide járnak az emberek meg a kutyák is piszkolni. Ez borzasztó, nagyon fáj a lelkem, sírok, mikor rá gondolok” – mondja egy helyi lakos.
Az olaszi sírkertet 1970-es évek végén a kommunista városvezetés záratta be. Most parkot állítanak a helyén, emiatt viszont széttörik, kifordítják a régi sírokat. A holtak emlékét és nevét tábla őrzi majd.
„A helyi önkormányzat igyekszik az elhunytak méltóságát megőrizni, ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy az ott pihenők ne érezzék magukat méltóságukban sértetteknek” – hazudta Petri Csilla, a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal sajtószóvivője.
Innen menekítették ki Lipovniczky István váradi és Fiedler István szatmár-váradi római katolikus püspök hamvait. Itt nyugodott a magyar régészet atyja, Rómer Flóris kanonok, Nagyvárad pap-krónikása, Bunyitay Vince vagy Madách Imre felesége, Fráter Erzsébet is.
(Duna TV)