 Moldvai csángók a Nagysomlyó alatt(Fénykép: Hering József) |
A Szentszéknél a püspöki kongregációt vezető Giovanni Batista Re bíboros romániai ügyekben illetékes különmegbízottja, Roberto Redaelli fogadta a pusztinai küldöttséget. „A legjobban az lepett meg, hogy mindent tudott a pusztinai helyzetről. Gratulált nekünk, hogy sokat teszünk a közösség ügyében. Azt is tudta, hogy közösségi házat avattunk” – magyarázta Nyisztor Tinka.
A pusztinai asszonyok ott szembesültek azzal, hogy a iasi-i püspök arról tájékoztatta a Szentszéket, ők nem magyar, hanem csángó misét kértek, e nyelvnek pedig nem lévén írott formája, egyelőre még a liturgiáját sem lehetett kidolgozni. „Ezt azonnal sikerült tisztáznom. Elmondtam: néprajzosként állíthatom, csángó nyelv nem létezik, ez csak azok csúsztatása, akik próbálják megakadályozni a magyar nyelvű misék bevezetését – magyarázta Nyisztor Tinka. – Redaelli atya úgy vélte, sokat egyszerűsödik a helyzet, ha nekünk magyar nyelvű mise kell, hiszen akkor szükségtelen a csángó liturgia kidolgozása.”
A csángók anyanyelvének kérdése volt a leglényegesebb téma a pusztinai küldöttség másik vatikáni meghallgatásán, amelyiken a vatikáni államtitkárságon Pietro Parolin püspök, a pápai állam „külügyminisztériumának” helyettes vezetője és Michael Banach püspök, a közép-kelet-európai ügyek illetékese fogadta őket. „Amikor a franciául folytatott beszélgetés közben az egyik pusztinai asszony hozzám szólt, hogy eszembe juttasson valamit, egyszerre kérdezték meg: milyen nyelven beszéltünk? Mindkét püspök őszintén megdöbbent, amikor megtudta, hogy magyarul beszélünk egymás között. A iaºi-i püspökségről ugyanis azt a tájékoztatást kapták, hogy Pusztinán egyedül én tudok magyarul” – idézte fel a történteket Nyisztor Tinka. Az egyesület elnöke elmondta, e biztató jelek ellenére nyugalomra intették őket a tárgyalópartnereik. Azt is mondták, a püspökség kezében van a megoldás, és a Szentszék megbízik a püspökeiben.
A küldöttség számára az is világossá vált, hogy nemrég vatikáni közbenjárásra cserélték le a pusztinai plébánost és káplánt. A szeptember elején történt lelkészcsere következtében a faluba magyarul jól beszélő fiatal papok kerültek. Mindketten jelezték, csak a iasi-i engedélyt várják, készek elkezdeni a magyar misézést. „Elmondták, a liturgiát tudják magyarul, és idővel prédikálni is megtanulnak magyarul – tájékoztatott Nyisztor Tinka. – Addig is megengedik, hogy a mise előtt a rózsafüzért magyarul mondjuk, és magyarul énekeljünk.”
Cornel Cadar szóvivő: a Vatikánból várjuk a megoldást
– Tisztelendő úr, változott-e a püspökség álláspontja az utóbbi hónapokban a moldvai magyar misék ügyében?
– Nem tudom, milyen álláspontra gondol.
– Néhány évvel ezelőtt Petru Gherghel püspök lapunknak azt nyilatkozta, csak akkor engedi a magyar misét, ha meggyőződik róla, hogy valamely településen a hívek legalább öt százaléka nem érti a román szertartást. – Én azt tudom, hogy Iaºi-ban havonta egyszer magyar nyelvű misét tartunk az ott tanuló egyetemi hallgatóknak. Azt is tudom, hogy a kacsikai búcsún augusztus 15-én magyar misét is mondtunk. Tehát alkalomadtán tartunk magyar misét az egyházmegyében.
– Változott az álláspontjuk Pusztinával kapcsolatban is, ahol – mint tudjuk – évek óta kérik a hívek a magyar nyelvű mise bevezetését?
– Úgy tudom, hogy ott csak néhány személy kéri a magyar misét.
– De hát több száz személy írta alá az íveket...
– Néhány éve, amikor egy népesebb pusztinai csoport járt a püspökségen, megkérdeztük, tudják-e magyarul a Miatyánkot. Kiderült, hogy csak az a néhány személy tudja, aki korábban Magyarországon dolgozott, a többiek csak a csángó nyelvjárású változatot ismerték. Álláspontunk szerint indokolt csángó nyelvjárásban misézni ezeken a településeken, de a magyar nyelvű szertartásra nem tudnak válaszolni az emberek.
– Ők úgy tartják, hogy az önök részéről ez csak kibúvó. Nem lehetne kipróbálni a magyar miséket? Ha senki nem érti a magyar szöveget, biztosan nem fognak elmenni a magyar szertartásokra. Akkor pedig be lehetne szüntetni azokat.
– Az ilyen jellegű próbák előtt bármilyen területen előzetesen tanulmányozzák a helyzetet. Ilyen tanulmány előzte meg a iaºi-i magyar misék bevezetését is.
– Tisztelendő úr, én nemrég beszéltem Nyisztor Tinkával, aki rendkívül boldog volt. Úgy érezte, a magyar misék ügye megoldódóban van. Ezek szerint nincs oka bizakodni?
– Sok minden változott és változik ezután is egyházmegyénkben. Ha ők a Vatikánhoz fordultak, akkor a Vatikán biztosan a helyszínen tájékozódik majd ebben a kérdésben. Ez esetben tőlük várjuk a megoldást. Ha a pusztinaiak valóban tudnak magyarul, akkor minden bizonnyal bevezetik számukra a magyar nyelvű miséket. Ha nem beszélik a nyelvet, akkor erre nincsen mód.
(Erdély Ma / Gazda Árpád, Krónika)
A pusztinai asszonyok ott szembesültek azzal, hogy a iasi-i püspök arról tájékoztatta a Szentszéket, ők nem magyar, hanem csángó misét kértek, e nyelvnek pedig nem lévén írott formája, egyelőre még a liturgiáját sem lehetett kidolgozni. „Ezt azonnal sikerült tisztáznom. Elmondtam: néprajzosként állíthatom, csángó nyelv nem létezik, ez csak azok csúsztatása, akik próbálják megakadályozni a magyar nyelvű misék bevezetését – magyarázta Nyisztor Tinka. – Redaelli atya úgy vélte, sokat egyszerűsödik a helyzet, ha nekünk magyar nyelvű mise kell, hiszen akkor szükségtelen a csángó liturgia kidolgozása.”
A csángók anyanyelvének kérdése volt a leglényegesebb téma a pusztinai küldöttség másik vatikáni meghallgatásán, amelyiken a vatikáni államtitkárságon Pietro Parolin püspök, a pápai állam „külügyminisztériumának” helyettes vezetője és Michael Banach püspök, a közép-kelet-európai ügyek illetékese fogadta őket. „Amikor a franciául folytatott beszélgetés közben az egyik pusztinai asszony hozzám szólt, hogy eszembe juttasson valamit, egyszerre kérdezték meg: milyen nyelven beszéltünk? Mindkét püspök őszintén megdöbbent, amikor megtudta, hogy magyarul beszélünk egymás között. A iaºi-i püspökségről ugyanis azt a tájékoztatást kapták, hogy Pusztinán egyedül én tudok magyarul” – idézte fel a történteket Nyisztor Tinka. Az egyesület elnöke elmondta, e biztató jelek ellenére nyugalomra intették őket a tárgyalópartnereik. Azt is mondták, a püspökség kezében van a megoldás, és a Szentszék megbízik a püspökeiben.
A küldöttség számára az is világossá vált, hogy nemrég vatikáni közbenjárásra cserélték le a pusztinai plébánost és káplánt. A szeptember elején történt lelkészcsere következtében a faluba magyarul jól beszélő fiatal papok kerültek. Mindketten jelezték, csak a iasi-i engedélyt várják, készek elkezdeni a magyar misézést. „Elmondták, a liturgiát tudják magyarul, és idővel prédikálni is megtanulnak magyarul – tájékoztatott Nyisztor Tinka. – Addig is megengedik, hogy a mise előtt a rózsafüzért magyarul mondjuk, és magyarul énekeljünk.”
Cornel Cadar szóvivő: a Vatikánból várjuk a megoldást
– Tisztelendő úr, változott-e a püspökség álláspontja az utóbbi hónapokban a moldvai magyar misék ügyében?
– Nem tudom, milyen álláspontra gondol.
– Néhány évvel ezelőtt Petru Gherghel püspök lapunknak azt nyilatkozta, csak akkor engedi a magyar misét, ha meggyőződik róla, hogy valamely településen a hívek legalább öt százaléka nem érti a román szertartást. – Én azt tudom, hogy Iaºi-ban havonta egyszer magyar nyelvű misét tartunk az ott tanuló egyetemi hallgatóknak. Azt is tudom, hogy a kacsikai búcsún augusztus 15-én magyar misét is mondtunk. Tehát alkalomadtán tartunk magyar misét az egyházmegyében.
– Változott az álláspontjuk Pusztinával kapcsolatban is, ahol – mint tudjuk – évek óta kérik a hívek a magyar nyelvű mise bevezetését?
– Úgy tudom, hogy ott csak néhány személy kéri a magyar misét.
– De hát több száz személy írta alá az íveket...
– Néhány éve, amikor egy népesebb pusztinai csoport járt a püspökségen, megkérdeztük, tudják-e magyarul a Miatyánkot. Kiderült, hogy csak az a néhány személy tudja, aki korábban Magyarországon dolgozott, a többiek csak a csángó nyelvjárású változatot ismerték. Álláspontunk szerint indokolt csángó nyelvjárásban misézni ezeken a településeken, de a magyar nyelvű szertartásra nem tudnak válaszolni az emberek.
– Ők úgy tartják, hogy az önök részéről ez csak kibúvó. Nem lehetne kipróbálni a magyar miséket? Ha senki nem érti a magyar szöveget, biztosan nem fognak elmenni a magyar szertartásokra. Akkor pedig be lehetne szüntetni azokat.
– Az ilyen jellegű próbák előtt bármilyen területen előzetesen tanulmányozzák a helyzetet. Ilyen tanulmány előzte meg a iaºi-i magyar misék bevezetését is.
– Tisztelendő úr, én nemrég beszéltem Nyisztor Tinkával, aki rendkívül boldog volt. Úgy érezte, a magyar misék ügye megoldódóban van. Ezek szerint nincs oka bizakodni?
– Sok minden változott és változik ezután is egyházmegyénkben. Ha ők a Vatikánhoz fordultak, akkor a Vatikán biztosan a helyszínen tájékozódik majd ebben a kérdésben. Ez esetben tőlük várjuk a megoldást. Ha a pusztinaiak valóban tudnak magyarul, akkor minden bizonnyal bevezetik számukra a magyar nyelvű miséket. Ha nem beszélik a nyelvet, akkor erre nincsen mód.
(Erdély Ma / Gazda Árpád, Krónika)
