1600 fős cigány kolónia él itt, közülük egy sem beszél cigányul. A népszámláláskor 500-an vállalták cigány származásukat, a többiek románnak tartják magukat, mert román az anyanyelvük. Többségük frissen betelepedett, oda házasodott.

Egyik húszéves cigányasszony az éjszakai mínusz 10 fok ellenére egy szekrényben alszik férjével és gyermekével, a házuk egy hónapja égett le. Még van egy gyereke, őt befogadták a nagyszülők. A nagymama saját gyermekivel és az unokával együtt tizenhárom szájat etet, egyik gyerekét szondán keresztül táplálja. A nagyobbak ágyban, az apróságok földön alszanak, így szorult küszöbön kívül a lánya.

Reggel kilenc órakor az utcáról csak az iskoláskorúak hiányoznak. A férfiak zsebre dugott kézzel állnak és panaszkodnak.

Egyik asszony a Duna Televízió segítségét kérte. Azt mondta, hét unokát nevel. Lánya Olaszországban dolgozik, aki fél éve ráhagyott egy újszülöttet is.

Egy másik asszonynak hét gyereke van. Férje is, ő is analfabéták. Legnagyobb fia tizenhat éves, nyolc osztályt végzett.

Apácán napirenden vannak a falopások, a helybéliek szerint az erdők felét már elhordták.

A településen egyetlen rendőr teljesít szolgálatot, napi nyolc órában. A legközelebbi rendőrőrs félórányira van a falutól.

A magyar polgármester rendrakás helyett hatalmas méretű sporttermet és labdarúgó pályát, valamint új iskolát épít a purdéknak.

Közben a cigány kolónia területén gombamód szaporodnak engedély nélkül, községtulajdonú telekre felhúzott házak.

A magyarság Apácán védekező álláspontra helyezkedett. Nem hisznek abban az emberek, hogy az etnikai arány még megfordítható a magyarok javára. Az értelmiség igyekszik menteni, ami menthető, mert elképzelhető, hogy a következő választások után már cigány elöljárói lesznek a falunak.

(DunaTV - Erdély Ma nyomán)