Az Independent cikke szerint a párbeszéd résztvevői nem fogják vissza magukat David Cameron brit kormányfő bírálatában, igaz, ez nem is annyira meglepő annak fényében, hogy Cameron EU-politikája nyílt vitát is generált a két ország között, például a kelet-európai országokból származó állampolgárok brit munkavállalásának esetleges korlátozása miatt, ami ellen Varsó nyíltan is tiltakozott.

Mint ismert, éppen tegnap került nyilvánosságra egy olyan felvétel, amin a PKN Orlen lengyel olajvállalat vezetője arról beszél, Orbán Viktor "leszopta Putyint" a paksi szerződés miatt, és keresetlen stílusban beszélnek arról is, hogy Hernádi Zsolt Mol-vezér előre tudta az ítéletet saját büntetőügyében.

Rostowski arról beszél az egyik felvételen, mint fogalmaz, Cameron tervét, hogy a munkaerő szabad áramlásának alapelvét esetleg újratárgyalja uniós szinten, egyetlen lengyel kormány sem fogadná el, „legfeljebb egy hegynyi aranyért cserébe”. Sikorskin válaszában azt mondja, ez is csak azt bizonyítja „már nem először, hogy nem ért az uniós ügyekhez”. „Emlékszel? Elkúrta a fiskális paktumot is. Egyszerűen elkúrta.”

(David Cameron 2011 decemberében, a gazdasági válság tetőpontján megvétózta az uniós pénzügyi fegyelem erősítését célzó javaslatcsomagot, mint ismert, az első hírek akkor még arról szóltak a félreérthető kormányfői megnyilatkozások nyomán, hogy Orbán Viktor szintén vétózott, de a magyar kormányfő másnapra már úgy nyilatkozott, előbb a nemzeti parlament döntését kéri az ügyben – a magyar vétó elmaradt, a fiskális paktum életbe lépett.)

„Egyszerűen nem érdeklik (az uniós ügyek – a szerk.), nem ért hozzájuk, a hülye (unióellenes) propagandának hisz, az egész taktikája, hogy saját EU-szkeptikusait kielégítse, dugába dőlt, ellene fordult, ahogy ezt megjósoltam, be kéne ismernie, hogy elkúrtam, megpróbáltam elszigetelni saját EU-szkeptikusaimat, de ezzel csak átengedtem nekik a terepet” – mondja Sikorski.

A lengyel külügyminiszter – aki Cameron egyetemi évfolyamtársa volt Oxfordban, még arról is beszél, a britek „elkúrták egész Kelet-Európát, és még néhány dolgot. Pedig, ha Európa nem reformálja meg magát, rossz vége lesz! A britek meg csak aggódjanak a saját gazdaságukért ők maguk: ha nem változtatnak, úgy végzik, mint a németek”. (Sikorski itt valószínűleg még a 2000-es évek eleji német gazdasági problémákra utalt, amikor két számjegyű munkanélküliség, és alacsony növekedés sújtotta az országot, erre kezdett bele még a Schröder-kabinet az úgynevezett Hartz-reformokba.) Rostowski – egy kifejezetten angolbarát politikus egyébként – veszi át ismét a szót, aki azt mondja, a brit kilépés az EU-ból káros lenne, de „ha Cameron veszít, kiléphetnek”, igaz, „a határaikat azért akkor is nyitva hagynák, persze nem a cigány koldusok előtt”.

A beszélgetés résztvevője volt Pawel Ggras, Donald Tusk média-tanácsadója is, aki azt mondja, Cameron taktikája „értelmetlen, valószínűleg valamilyen fókuszcsoportos vizsgálat alapján tanácsolták neki, de nem gondolta végig a következményeket, az egész egy baromság volt, Tusk egyszer fel is hívta, hogy megbeszélje ezt vele, annyira nekiment (Cameronnak) bazmeg, kár, szégyen, bazmeg, hogy ezt (a beszélgetést) nem vettük fel”.

A brit kormányfői hivatal közleményt adott ki az eset után, ebben azt írják, David Cameron „régóta világossá tette, hogy Nagy-Britanniában nagyon alacsony az EU-tagság támogatottsága, erős kiábrándulás tapasztalható a választó körében az uniós ügyeket illetően, különös tekintettel arra, hogy rengetegen élnek vissza a munkaerő szabad áramlásának alapelvével”.

Tanúként hallgatta ki az ügyészség kedden annak a lengyel lapnak a főszerkesztőjét, amely június közepe óta több titokban készített hangfelvételt hozott nyilvánosságra vezető politikusok és üzletemberek magánbeszélgetéseiről.

A Wprost című közéleti hetilap által kiszivárogtatott lehallgatások legalább két varsói étteremben történtek. Donald Tusk lengyel miniszterelnök hétfőn azt mondta, hogy az ügy az állam stabilitását fenyegeti.

Lengyelországban a törvény tiltja a titkos lehallgatást, amely akár két év börtönnel is sújtható. A csúcsvezetők magánbeszélgetéseinek helyszínéül szolgáló egyik étterem üzletvezetője ellen vádat emeltek kétrendbeli lehallgatás miatt.

Marek Belka lengyel jegybankelnök kedden megerősítette, hogy nem mond le a lehallgatási ügy miatt. A Wprost által kiszivárogtatott egyik hangfelvétel szerint - amelynek átiratát az újság június 14-én hozta nyilvánosságra - Belka a lengyel gazdaság növekedéséhez nyújtandó segítségért cserébe az akkori pénzügyminiszter leváltását kérte Bartlomiej Sienkiewicz belügyminisztertől.

A jegybankelnök a lengyel közszolgálati rádiónak kedden adott interjújában "nemmel" válaszolt a lemondását firtató kérdésre. A lehallgatási ügyre utalva, kijelentette azt is: aggasztja, ami Lengyelországban történik.

(MTI - HVG nyomán)