– Nagy-Britanniának az országban megtartott népszavazás eredményével összhangban azonnal be kellene nyújtania írásban az Európai Unióból való kilépési szándékát, hogy a kiválási folyamat a lehető leggyorsabb és legfájdalommentesebb legyen – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy péntek késő esti interjújában. – Ez nem békés válás volt, amint a szerelem sem volt nagy. Nem értem, a brit kormánynak miért kell várnia októberig annak eldöntésével, hogy elküldi-e Brüsszelnek a kiválásáról szóló levelet. Azt szeretném, ha azonnal elküldené – mondta Juncker az ARD német közszolgálati rádiónak nyilatkozva.

Elismerte, hogy az unió Nagy-Britannia maradásában reménykedett, de ha már így alakult – mondta –, akkor nagyon fontos a gyors és fájdalommentes kiválás.

A Bild című német napilapnak nyilatkozva a luxemburgi politikus arra az álláspontra helyezkedett, hogy Németország “központi, vagy még annál is jelentősebb szerepet fog játszani az Európai Unióban”.

Azokra a félelmekre, hogy a jövőben Párizs-Berlin-Madrid-tengely irányítja majd Európát, Juncker úgy reagált, hogy eddig sem Londonból diktáltak az EU-nak, most sem fogja semmilyen trió átvenni az irányítást.

Juncker rámutatott, hogy az EU-nak javára kell fordítania a történteket, “okosabban kell kikerülnie a helyzetből”.

Jean-Claude Juncker szerint részben David Cameron is felelős a referendum kimeneteléért.

“Ha valaki hétfőtől szombatig Európát szidja, akkor vasárnap aligha fogják róla elhinni, hogy meggyőződéses európai” – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke Junckerhez hasonlóan pénteken este a német ARD televíziónak nyilatkozva „botrányosnak” nevezte, hogy Cameron a brit Konzervatív Párt belügyeire tekintettel csak októberben mond le a posztjáról, addig „ismételten túszként tartja fogva az egész kontinenst". Emlékeztetett, hogy Cameron három évvel ezelőtt pártja radikális szárnyának a referendum megtartására tett ígéretével érte el újraválasztását. Vagyis egy egész kontinenst túszul ejtett belső pártmegfontolásokból. Schulz szerint nem kellene októberig várni a Konzervatív Párt kongresszusának megrendezésével, ha akarnák, „már holnap" összehívhatnák azt.

A brit sajtó egyöntetű véleménye szerint Cameron egyik legesélyesebb utódjelöltje Boris Johnson, London előző polgármestere, aki – jóllehet szintén a Konzervatív Párt tagja – a Brexit-kampány frontembere volt. Ő pénteken azt mondta, hogy nem kell siettetni a távozás folyamatát az EU-ból. Az AFP hírügynökség ebből arra következtetett, hogy a hatóságok a lehető leghosszabbra fogják nyújtani az eljárást.

Azzal a céllal találkoznak Berlinben, hogy az európai közösség jövőjével kapcsolatos kétségeket eloszlassák azt követően, hogy Nagy-Britannia csütörtökön történelmi referendumon az unióból való kilépés (Brexit) mellett döntött.

Belgium, Luxemburg, Hollandia, Németország, Franciaország és Olaszország külügyi tárcavezetői ültek össze szombaton, hogy a brit népszavazás következményeiről tanácskozzanak. A találkozót követően várhatóan közös nyilatkozatot adnak ki.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter az ülés megnyitásakor kijelentette: a találkozó üzenete az, “nem hagyjuk, hogy elvegyék tőlünk ezt az Európát”. Leszögezte, hogy az EU a béke és a stabilitás világszerte egyedülálló “sikerprojektje”.

Steinmeier hangsúlyozta, “ez most egy olyan helyzet, amelyben nem engedhető meg sem a hisztéria, sem a sokkos bénultság”. Hozzátette, az EU-nak nem szabad úgy tennie, mintha már minden válasz készen volna. ”

A britek döntését követően azonban nem szabad sem depresszióba, sem tétlenségbe süllyedni” – jelentette ki. Rámutatott, hogy Európának megoldásokat kell kínálnia a "menekült"válságban, a biztonsági kérdésekben és a munkanélküliség elleni küzdelemben egyaránt.

A találkozót bírálták a tanácskozásra meg nem hívott EU-tagállamok. Steinmeier a kritikákra úgy reagált, a következő napokban “sok különböző tárgyalás” zajlik majd le. “Most a feladat, hogy felmérjük, mik az elvárások és mekkora a mozgástér” – jegyezte meg.

A hat állam 1957-ben alapította meg az EU előfutárának tekinthető Európai Gazdasági Közösséget.

A britek döntése az Európa Unióból történő kilépésről az egész világ számára kérdéseket vet fel Francois Hollande szerint. A francia elnök hangsúlyozta, hogy a Nagy-Britannia kiválását szabályszerűen kell lebonyolítani.

A Brexit "természetesen nem jár következményekkel Nagy-Britanniának az ENSZ-ben betöltött szerepére" - mondta szombaton a köztársasági elnök, miután hivatalában fogadta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárt. "De tény, hogy az egész világ azt kérdezi, mi fog most történni?" - tette hozzá Francois Hollande.

A francia elnök megismételte, hogy "nagyon sajnálja a brit választást", de "tiszteletben tartja, mert ez a demokrácia". Azt is megerősítette, hogy a Brexit "minden következményét le kell vonni".

"Az Európai Unió keretein belül most meg kell szerveznünk a kiválást, de azt rendben, és azon szabályok szerint kell lebonyolítani, amelyeket előírnak a szerződések" - hangsúlyozta.

David Cameron brit miniszterelnök pénteken azt mondta, hogy a helyét októberben átvevő utódára hagyja, hogy elindítsa a kilépés várhatóan kétéves folyamatát. A miniszterelnöki poszt várományosának tekintett Boris Johnson pedig úgy vélte, hogy nem kell siettetni a távozás folyamatát az EU-ból.

Ezzel szemben a francia diplomácia azt hangoztatja, hogy más uniós országokkal, köztük Németországgal együtt, határozott álláspontot képvisel Nagy-Britanniával szemben, és szeretné elkerülni, hogy a britek bizonyos uniós előnyök megtartása érdekében elhúzzák a kilépési tárgyalásokat. Elemzők szerint Párizs a dominóhatás elkerülése, illetve az euroszkeptikusok lelkesedésének lehűtése érdekében is a gyors kiválást szorgalmazza.

A francia elnök kiemelte, hogy a Brexit ellenére Franciaország "fenn kívánja tartani kapcsolatait Nagy-Britanniával" gazdasági téren, a migráns- és a "menekült"válságot, valamint a védelmi kérdéseket illetően.

Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint Francois Hollande pénteken folyamatosan egyeztetett Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság vezetőjével, szombat délelőtt Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel beszélt telefonon, este pedig Matteo Renzi olasz miniszterelnököt várja hivatalába egy informális vacsorára.

A francia sajtó a Brexitet a berlini fal összeomlásához hasonló történelmi fontosságú eseményként értékelte.

"Világméretű földrengés", "mennydörgés", "figyelmeztető lövés", "Európát kiütötték", "Európát földrengés rázta meg" - olvasható a lapok címoldalán, amelyek elsősorban attól tartanak, hogy a brit népszavazás eredménye fertőző lehet, és dominóhatást indíthat el az Európai Unióban. A szerkesztőségi írások a megrökönyödést tükrözik, de azt is megállapítják, hogy a Brexit valódi politikai lehetőséget teremtett Francois Hollande francia elnöknek Európa megmentésére.

A baloldali liberális Le Monde szerint "az EU-ra történelmi vereséget mértek", a Libération - amely címlapján Good Luck felirattal jelent meg, és ironikusan sok szerencsét kíván a kötélen lógó Boris Johnsonnak, Nagy-Britannia várható következő kormányfőjének - úgy látja, hogy "Európa közös háza ég". A lap ezért arra kéri a vezető európai politikusokat, hogy a történtek jelentőségéhez mérten lépjenek fel, és erősítsék meg az Európai Parlament politikai súlyát.

A Le Figaro szerint az Európai Unió megmentéséhez "mindent újra kell gondolni, a módszert, a célokat és a résztvevőket". A konzervatív lap ugyanakkor úgy véli, hogy Nagy-Britannia kilépése az EU-ból "nem a világ vége, hanem csak azé az Európai Unióé, amelyet eddig ismertünk".

David Cameron brit miniszterelnököt hibáztatják értékeléseikben a Brexit mellett döntő népszavazás másnapján megjelent spanyol napilapok, egyúttal Brüsszeltől határozott fellépést várnak el a kilépési tárgyalások során, hogy elejét lehessen venni más tagállamok kiválási szándékának.

Az ABC konzervatív napilap A populizmus próbára teszi Európát című szerkesztőségi véleménycikkében hangsúlyozta, hogy Európa drágán megfizet Cameron meggondolatlanságáért, mert vagy nem volt tisztában a britek érzéseivel - amelyeket egyébként éveken át saját pártja táplált -, vagy nem ismerte saját korlátait a kihívásokkal szemben.

Az újság megállapította, hogy a Cameron által megszerzett uniós különmegállapodás nem volt elég a brit szavazóknak a maradáshoz, amiből az következik, hogy a kilépési tárgyalások során rendkívül szigorúnak kell lennie az unió vezetőinek. De az EU-nak egyúttal önkritikát is kell gyakorolnia, valamint erősítenie intézményeinek és a tagállamok integrációját.

A Brexit nem az egyetlen veszély az EU folytonosságára nézve - írja az ABC, kifejtve, hogy az ellenség a populizmus, legyen nacionalista vagy baloldali, amely belülről fenyegeti legerősebben az európai projektet.

Az lap felhívja a figyelmet arra, hogy a kilépést pártolók milyen könnyen hintettek el a britek között néhány nyilvánvaló hazugságot a bevándorlásról és a gazdasági szuverenitásról. Rámutat arra is, hogy a népszavazásból kiderült: a britek megosztottak.

Az El Mundo liberális napilap szerkesztőségi véleménycikkében lényegében hasonló követetésekre jutott, történelmi és politikai katasztrófának minősítve a Brexitről szóló döntést, mert ez erősíti azt a félelmet, hogy az Európai Unió nem egy visszafordíthatatlan projekt, az európai integrációt meg lehet törni.

"Ez rossz hír azok számára, akik úgy hisszük, hogy több Európára van szükség, mint kevesebbre, hogy együtt jobban képesek leszünk szembenézni a kihívásokkal, hogy a közösségi értékek felette álnak az egoizmusnak és a félelemnek" - fogalmazott az újság, amely felelőtlennek nevezte a brit miniszterelnököt.

Az El Mundo értékelése szerint a népszavazás lehetőséget adott a krízis, a szociális megszorítások és a növekvő bizonytalanság miatt felháborodott embereknek, hogy megmutassák: elutasítják a rendszert és vezetőit. Mindennek hátterében pedig a hatékony populizmus áll, amely a bevándorlást tette "tökéletes bűnbakká".

A napilap szerint Brüsszelnek világossá kell tennie a kilépési tárgyalások során, hogy távozása után az Egyesült Királyság semmiféle gazdasági előnyhöz nem jut az uniótól, ez szükséges annak elkerüléséhez, hogy más tagállamok kövessék a brit példát.

Az Egyesült Királyság mindig Európa része volt, és lesz is, de az európai egyesült államokról szóló álom most még messzebb került - zárja elemzését az El Mundo.

Itthon Kövér László házelnök és Orbán Viktor miniszterelnök is megnyilvánult. Előbbi az MTI-nek adott interjújában „nem aktuális” kérdésnek nevezte Magyarország EU-s tagsága fenntartását, míg a Brexit-kampány hajrájában fizetett hirdetést feladó Orbán amondó, Brüsszelnek meg kell hallania az emberek hangját, a döntést mi tudomásul vesszük.

A köztévének nyilatkozó Galló Béla politológus szerint a csütörtöki brit népszavazás eredménye az Egyesült Királyság uniós tagságáról nagyon komoly üzenet, az emberek áttételesen azt fejezték ki, hogy kiábrándultak az európai politikai elitből. A szakértő kifejtette: az igazi probléma, hogy az európai társadalmak döntő többsége úgy érzi, Európa nem teljesíti több évtizedes szociális ígéretét. Ez csapódik le a migrációellenességben is, nem annyira a színes bőrű emberekkel, hanem a Kelet-Európából érkező bevándorlókkal szemben – tette hozzá.

A szakértő szerint Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból kicsit túl van dimenzionálva, gazdaságilag nem változik sokat a helyzet, a közös piac módosul, de nem nagyon sérül.

Az Angela Merkel német kancellár által hétfőre összehívott egyeztetést pedig úgy kommentálta, hogy „az egyenlőbbek között is mindig vannak egyenlőbbek", az alapító országok találkozója nem túl demokratikus lépés, de politikailag bevett szokás.

Az orosz lapok szombaton kiemelt figyelemmel foglalkoztak a Brexit hatásaival Nagy-Britanniára, az Európai Unióra, Oroszországra és a világgazdaságra.

"Június 23-án nagyon egyszerű dolog történt: az angolok felkeltek Brüsszel ellen. Vagyis ez formailag népszavazás volt, de a lényegét tekintve népfelkelés" - vélekedett a Novaja Gazeta című független napilapban Julija Latinyina publicista.

Latinyina szerint a felkelések gazdasági szempontból jellemzően veszteségesek, gyakran az adott ország széthullásához vezetnek, megfertőzhetnek más országokat, az elit ellenállásába ütköznek, váratlanok, és nem mindig végződnek sikerrel.

A Vedomosztyi című lap brit és orosz szakértőket megszólaltató elemzésében rámutatott, hogy a Brexit Nagy-Britanniában törést okozott mind a Munkáspártban, mind a Konzervatív Pártban, ezért mindkét politikai erőnél vezetésváltás várható, és az ország esetleges széthullásáról szóló jóslatok nem feltétlenül üres szólamok. A megismételt skót függetlenségi népszavazás ezúttal sikerrel járhat, ám az ír sziget egyesítése nem valószínű.

Az elemzés rámutatott, hogy Brüsszelt sokkolta a brit döntés, mert eddig még egyetlen ország sem lépett ki az EU-ból, és hogy az uniónak, az ellentétes állításokkal szemben, nincs kész forgatókönyve a történtekre. Nem zárható ki, hogy a következő években más országok - elsősorban Hollandia - hasonló népszavazást rendezzenek. A brit kilépés végre arra késztetheti Brüsszelt, hogy a tagállamokra való nyomásgyakorlás helyett végrehajtsa a régóta esedékes strukturális reformokat.

Az Oroszországgal szemben meghirdetett szankciók a brit kilépési döntés ellenére sem enyhülnek majd, mert noha Moszkvával szemben az EU-n belül London képviselte leginkább a "héja" politikát, a szigetország még minimum két évig az EU tagja marad.

Az RBK gazdasági lap egy Twitter-bejegyzésre hívta fel a figyelmet, amelynek szerzője Alekszej Kudrin volt orosz pénzügyminiszter, a készülő új gazdasági stratégia kidolgozásának kulcsszereplője, a Stratégiai Fejlesztések Központja alapítvány vezetője. Kudrin arról írt, hogy Nagy-Britanniának az unióból történő kilépését követően az EU a világrangsor második helyéről a harmadikra esik majd vissza a vásárlóerő-paritás (PPP) alapján számolt GDP alapján. A szakember rámutatott, hogy a Brexit nyomán az EU PPP alapú GDP-je 19,2 ezer milliárd dollárról 16,5 ezerre csökken, aminek következtében Kína (19,39 ezer milliárd dollár) és az Egyesült Államok (17,95 ezer milliárd dollár) mögé szorul majd.

A Brexitnek csak vesztesei vannak, a következmények beláthatatlanok, az Európai Unió nem halogathatja tovább intézményeinek reformját - ilyen és ehhez hasonló megállapítások szerepelnek a kínai média szombati értékelő kommentárjaiban, szerkesztőségi cikkeiben a brit kilépésről tartott népszavazást követően.

"Nagy-Britannia egyet lépett hátra, az EU-nak pedig további hanyatlással kell szembenéznie" - sommázza véleményét egyik írásának címében a Global Times című napilap.

Nagy-Britannia kilépése csapás az európai integrációra, és az effajta csapások sosem jönnek jókor - fogalmazott a cikkíró, aki szerint az, ami történt, Európa általános hanyatlásának a következménye. Megállapítja: a "világ központja" a múltban az Atlanti-óceán két oldalát jelentette, ám mára a hangsúly áttevődött a csendes-óceáni térségre. Kelet-Ázsia virágzást, több évtizedes gazdasági fejlődést tud felmutatni, míg Európa mára "a világ múzeumainak és turisztikai célpontjainak központja" maradt.

Európa képtelen a problémáit megoldani, a közvélemény nem lát tisztán és csalódott, a szélsőségek előretörése tapasztalható. A lap szerint a Brexit következményei az Egyesült Államoknak hozhatnak hasznot, hiszen a valuták dominanciáját tekintve egy erős versenytársa gyengül meg, politikailag pedig könnyebb lesz számára Európa befolyásolása.

Az cikkíró úgy értékeli, hogy a brit nemzet a döntésével elzárja magát a külvilágtól.

A China Daily című angol nyelvű napilap írása szerint Európa hatalmas kihívások előtt áll, az EU-ban egyébként is különleges státuszt élvező britek nemet mondtak még az "egy unió, két rendszer" elvére is.

A szerző, aki a populista politikai erők megerősödését látja, úgy véli, tartani lehet egyfajta dominóhatástól, amely nem feltétlenül a kilépések sorát indíthatja el, hanem olyan helyzetet hozhat, amelyben a tagországok különleges igényekkel bombázzák Brüsszelt, azzal fenyegetve, hogy azok nem teljesítése esetén ők is távoznak.

Egyelőre nem tudni, hogy az EU szolidaritását és magabiztosságát gyengítő lépés milyen hatással lesz a globális pénzpiacokra és a gazdasági növekedésre - jegyezte meg a China Daily elemzője. Az elmúlt, válsággal terhelt évek során tanúsított politikusi, piaci, média- és közvéleménybeli reakciók ismeretében ugyanakkor arra számít, hogy legalábbis rövid távon az instabilitás lesz a jellemző. Erre - jegyezte meg - a nemzetközi közösségnek fel kell készülnie.

A kínai médiában több írás is foglalkozik a Brexit Kínára gyakorolt várható hatásaival, illetve a Kína és az Egyesült Királyság nélküli EU közötti viszony jövőbeni alakulásával. A szerzők azt az igényt közvetítik, amely a "pragmatikus" együttműködés irányába vinné a kétoldalú kapcsolatokat. Kína tehát arra használná fel az alkalmat, hogy még szorosabbra fűzze gazdasági, kereskedelmi kapcsolatát - ha lehet - egy, a saját ügyeiben magabiztosan eljáró, integrációját folytató unióval.

A brüsszeli lapok szombati elemzései szerint súlyos gazdasági és politikai következményekkel fog járni Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból, az okozott károkat azonban egyelőre nem lehet pontosan felmérni.

A The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap európai kiadásában arra figyelmeztetett, a britek távozása megnehezíti, hogy a Nyugat egységes válaszokat adjon a közös kihívásokra, és magában hordozza a további bomlás kockázatát. A cikk szerint a lépés maga után vonhatja a nacionalista erők térnyerését több uniós tagállamban, például Hollandiában és Franciaországban, illetve újabb válságot idézhet elő Európában, amelynek a lassú gazdasági növekedéssel, a terrorizmussal, valamint a migrációs krízissel is meg kell küzdenie.

A Financial Times című gazdasági napilap arról írt, hogy Nagy-Britannia kilépése jelentősen megváltoztatja az EU-n belüli erőviszonyokat. Jelenleg a blokk hét, eurózónán kívüli országa több mint 30 százalékát adja az unió gazdasági teljesítményének, ez a britek távozása után mintegy 15 százalékra fog csökkenni. A brit uniós tagság megszűnése (Brexit) nyomán szakértők szerint tovább fog erősödni Berlin politikai és gazdasági befolyása az Európai Unióban, amit még Németországban sem tartanak kívánatosnak.

A cikk szerint a Brexit káros hatással lesz az EU kohéziójára, magabiztosságára és nemzetközi hírnevére, de a legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy a britek távozása meggyengíti a liberális politikai és gazdasági rendet.

A britek kilépésének negatív következményeiről írt szombaton a Politico brüsszeli hírportál is, amely szerint a Brexit okozta sokk gazdasági zavarokat válthat ki Európa-szerte, és destabilizálhatja az euróövezetet. A cikk szerzője ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy soha nem szabad alábecsülni az Európai Uniót egyben tartó politikai akarat erejét.

Nincs olyan jogszabály, amelynek alapján Nagy-Britannia bármikor is köteles lenne bejelenteni a kilépési szándékát az Európai Unióból, az uniós vezetők kizárólag politikai nyomásgyakorlást alkalmazhatnak annak érdekében, hogy ez mielőbb megtörténjen - olvasható az EUObserver brüsszeli hírportál friss cikkében.

Az uniós intézmények és az európai parlamenti frakciók vezetői pénteken a kiválási tárgyalások mihamarabbi megkezdésére szólították fel Nagy-Britanniát, amelynek lakossága az EU-ból való távozás mellett döntött az egy nappal korábbra kiírt referendumon. Ehhez azonban a brit kormánynak először hivatalosan be kellene jelenteni az ország kilépési szándékát, ami - egyelőre úgy tűnik -, hogy akár októberig is várathat magára.

Steve Peers, az Essexi Egyetem jogi professzora azt mondta az EUObservernek, hogy maga a népszavazás semmiképpen nem tekinthető hivatalos értesítésnek. Pieter Cleppe, az Open Europe kutatóintézet szakértője szerint pedig nincs semmilyen jogi eszköz arra, hogy "kirúgjanak" egy országot az Európai Unióból.

Az izraeli lapok elemzései szerint a jelenlegi kormányzat számára nem hátrányos a britek távozása és az EU meggyengülése, és ezért a vezető politikusok nem nyilatkoztak a Brexitről, miközben meleg szavakkal méltatták David Cameron távozó brit kormányfőt.

A Háárec című újság elemzője szerint a népszavazással Cameron eggyel több politikai játszmát játszott a kelleténél, és ezzel Európában elszigeteli, gazdaságilag veszélyezteti, valamint amerikai függésbe sodorja országát.

A ynet, a Jediót Ahronót című újság honlapja szerint az izraeli jobboldalon voltak, akik ünnepeltek a népszavazás eredményei láttán, mert egyik legerősebb és legfontosabb állama nélkül a meggyengült Európa kevésbé tud majd nyomást gyakorolni Izraelre a palesztin békefolyamat és a ciszjordániai terjeszkedés ügyeiben, kisebb csapást jelentenek majd Jeruzsálemet bíráló határozatai.

Az elemző szerint rövid távon Brüsszel az unió belső bajaival és sebeinek nyalogatásával lesz elfoglalva, és kevésbé érdekli majd az Izrael által elutasított új francia békekezdeményezés továbbvitele, hosszú távon pedig Izraelnek több lehetősége lesz a fővárosok között zsonglőrködni, márpedig az egyes országokban külön-külön Jeruzsálemnek kicsit jobb a megítélése, mint az EU központjában.

Ennek megfelelően az ügyben pénteken Izraelben előbb hallgattak a politikusok, majd végül megszólalt Gilád Erdan belbiztonsági miniszter és Benjámin Netanjahu miniszterelnök, de mindketten csak a leköszönő kormányfőt méltatták, akit Netanjahu egyenesen a zsidó nép és Izrael igaz barátjának nevezett, miközben nem ejtettek szót magáról a Brexitről.

A lap Izrael számára kedvezőnek véli, hogy Nagy Britannia az EU-n kívül is az ENSZ Biztonsági Tanácsának fontos tagja marad, és talán önálló szerephez juthat az Egyesült Államok, Oroszország, az ENSZ és az Európai Unió alkotta közel-keleti kvartettben, kvintetté növelve azt.

Legfontosabb negatív következményt a gazdaság terén várják, mert egy európai gazdasági válság érzékenyen sújtaná Izraelt, melynek legfontosabb külkereskedelmi partnere az EU.

Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból mindkét fél számára egy új korszak kezdete, amelyben Európa további szakadásokkal számolhat - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök péntek késő este, a böjttörő vacsora után Isztambulban.

Az államfő elismerte: Ankara az egész világhoz hasonlóan arra számított, hogy Nagy-Britannia az unióban marad. Figyelmeztetett: az EU-nak további országok kiválásával kell szembenéznie, ha nem tudja megújítani "menekült"politikáját, és tovább mélyíti az ellentmondásokat. A török elnök úgy vélte, hogy Európának a migránsválsághoz való "embertelen és erkölcstelen hozzáállása" vezetett az egyes tagországok nézeteltéréseihez Brüsszel szavahihetőségét illetően. (A törökök bezzeg emberségesen lelövik a határon a szíriai gyerkeket is, akik ott még tényleg menekültnek is számíthatnak, nem úgy, mint Európában - a szerk.)

Kiemelte: ha az Európai Unió őszinte önvizsgálatot tart, és gyorsan megteszi a szükséges lépéseket, Törökország csatlakozik a közösséghez. Erdogan szerdán jelezte: Törökország a brit példához hasonlóan népszavazást tarthat az EU-csatlakozás kérdéséről, ha az unió rosszindulatúan, iszlámellenessége miatt visszatartja a folyamatot. A britek kilépését pártolók a népszavazási kampányban azt hangoztatták, hogy törökök milliói áraszthatják el az Egyesült Királyságot, ha Nagy-Britannia az unióban marad, Törökország pedig belép. A török elnök szerint nem Törökországgal van a gond, hanem magával az unióval, amely Ankarával szemben kettős mércét alkalmaz.

Erdogan beszédében ismét felidézte David Cameron brit miniszterelnök szavait, aki személyes találkozóikon korábban mindig azt hangsúlyozta, hogy Ankara mellett áll, és mindent megtesz azért, hogy Törökországot mihamarabb felvegyék az unióba. Cameron májusban a britek bennmaradása mellett érvelve mégis úgy fogalmazott, "az eddigi török lépéseket tekintve nem valószínű, hogy Törökország a 3000. év előtt csatlakozik az Európai Unióhoz". A török politikus úgy látja, hogy a brit kormányfő "3 napot sem bírt ki" a referendum eredményének kihirdetését követően, máris bejelentette lemondását. Az Egyesült Királyság hagyományosan támogatta Törökország felvételét az Európai Unióba.

Törökország 1963-ban az Európai Gazdasági Közösséggel írt alá társulási megállapodást, 1987-ben jelentkezett az unióba, de a csatlakozási tárgyalások csak 2005-ben kezdődtek el. A március 18-i menekültügyi megállapodás értelmében egyelőre még a török állampolgárok schengeni vízummentességének kérdése is megválaszolatlan. Brüsszel 72 feltétel teljesítésére kérte Ankarát, ezek túlnyomó többségének Törökország eleget tett, az EU szerint túl tágan értelmezett terrorellenes törvényén azonban a fenyegetettségre hivatkozva nem hajlandó enyhíteni.

Az Európai Unió elődjének hat alapító tagországa azt szeretné, ha Nagy-Britannia a lehető leghamarabb elkezdené az unióból való kiválás folyamatát - jelentette ki Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a hatok külügyminisztereinek szombati berlini tanácskozásán.

“Az a közös álláspontunk, hogy az eljárást mihamarabb el kell kezdeni, hogy ne maradjunk hosszú ideig bizonytalanságban, és hogy koncentrálni tudjunk Európa jövőjére. Tiszteletben tartjuk a népszavazás eredményét, és megértjük, hogy Nagy-Britannia mostantól magára összpontosít, de Nagy-Britannia nem csak magáért felelős. Nekünk pedig meg kell mutatnunk az európaiaknak, hogy Európa fontos, de nemcsak fontos, hanem el is tudja végezni a feladatát” – mondta Steinmeier, miközben ott állt mellette francia, olasz, holland, belga és luxemburgi hivatali kollégája.

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter hozzátette: reméli, nem egy “macska-egér játék” kezdődik el.

Gyorsan a hátuk mögött hagynák a briteket az alapító államok

Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter felszólította Nagy-Britanniát: gyorsan nevezzen meg egy új miniszterelnököt, hogy a kiválási folyamat elkezdődhessen. Szerinte egy új kormányfő megnevezéséhez nincs szükség néhány napnál többre, tekintettel az ügy sürgősségére. Sem Nagy-Britanniának, sem az európaiaknak nem érdeke, hogy pénzügyi, gazdasági vagy politikai következményekkel járó bizonytalanság alakuljon ki – szögezte le.

Holland kollégája, Bert Koenders kijelentette, hogy Európa nem engedhet meg politikai vákuumot. “Ez nem egy megszokott ügymenet lesz, és tempósan kell haladni” – mondta.

Didier Reynders belga külügyminiszter pedig azt mondta: Európának meg kell válaszolnia a bevándorlással, a biztonsággal és a munkahelyekkel kapcsolatos kérdéseket.

A külügyminiszterek kiadtak egy közös közleményt, miszerint “a különböző uniós tagországok nem egyforma elkötelezettséggel akarják a szorosabb európai egységet”. “Meg kell találni a módját annak, hogy ezt jobban tudjuk kezelni” – tették hozzá.

Kifejtették: az alapító tagok növelni akarják a gazdasági együttműködést, de néhány újabb tagállam tart attól, hogy még többet adjon fel szuverenitásából. “Tudatában vagyunk annak, hogy az EU most tapasztalható működésével való elégedetlenség megnyilvánul társadalmaink egyes részeiben. Nagyon komolyan vesszük ezt, és azon vagyunk, hogy az EU jobban működjön minden állampolgára érdekében” – olvasható a közös közleményben.

Megkezdődtek az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásának jogi előkészületei - közölte szombaton Nicola Sturgeon skót miniszterelnök.

Sturgeon, a függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője a skót kabinet rendkívüli ülése után bejelentette: haladéktalanul tárgyalásokat kezd Brüsszellel arról, hogy miként lehetne megőrizni Skócia helyét az Európai Unióban és hozzáférését az EU egységes piacához.

A brit EU-tagságról tartott népszavazáson a választók szűk többsége, nem egészen 52 százaléka országosan a kilépésre, Skóciában ugyanakkor 62 százalék a bennmaradásra voksolt.

Nicola Sturgeon a skót kabinet szombati ülése után közölte: az EU-referendum eredménye nyomán "egyértelműen" ismét napirendre került a skót függetlenségről szóló újabb népszavazás, és a kabinet szombaton hivatalosan döntött az ehhez szükséges törvény előkészítésének megkezdéséről.

Skóciában 2014-ben már tartottak egy referendumot a függetlenségről, de akkor az elszakadást ellenzők győztek.

Szombati nyilatkozatában a skót miniszterelnök hangsúlyozta: a skót kormány szeretné biztosítani a Skóciában élő és dolgozó külföldi EU-állampolgárokat, hogy továbbra is szívesen látja őket. "Megtiszteltetésnek tartjuk, hogy Skóciát választották otthonuknak" - tette hozzá.

Hangsúlyozta azt is, hogy Skócia az üzleti szektornak változatlanul vonzó beruházási és tevékenységi helyszínt kínál.

Nicola Sturgeon két napon belül másodszor tett egyértelmű utalást az újabb skóciai függetlenségi népszavazás lehetőségére.

A miniszterelnök a csütörtöki brit EU-népszavazás pénteki eredményhirdetése után, a skót kormány edinburghi központjában felolvasott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Skócia lakosságának nagy többsége a bennmaradásra adta voksát. Felidézte: a Skóciát kormányzó Skót Nemzeti Párt választási programjában szerepelt, hogy a skót kormány fenntartja az újabb függetlenségi népszavazás jogát, ha Skóciát arra kényszerítik, hogy akarata ellenére távozzon az EU-ból. Ez a helyzet most előállt, ezért ismét napirendre került a függetlenségi népszavazás - mondta a skót kormányfő.

Hozzátette: ha a skót parlament úgy dönt, hogy az újabb függetlenségi referendum a skót EU-tagság megőrzésének legjobb vagy egyetlen lehetséges módja, akkor e népszavazást a brit kilépés feltételeiről tartandó tárgyalások két évben meghatározott időtartama alatt meg kell tartani.

Angela Merkel német kancellár szombaton azt kérte Londontól, hogy a Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból (Brexit) eredményező népszavazást követően szolgáljon felvilágosítással a küszöbön álló elválási folyamatban várható további lépéseiről.

Merkel szombaton pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és annak testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) potsdami csúcsértekezletén azt mondta, Nagy-Britanniának most meg kell mondania, hogyan képzeli el a továbbiakban az Európai Unióhoz fűződő viszonyát. Azt is leszögezte, hogy az európai közösségnek ezután a saját érdekeit szem előtt tartva kell a Brexittel foglalkoznia.

A kancellár hangsúlyozta, hogy az európai közösség maradó 27 tagállamában élőknek egyértelművé kell tenni, milyen értéktöbbletet jelent az Európai Unió. A múltban voltak olyan problémák, hogy a lakosság néhány jogos érdekét nem az EU érvényesítette – tette hozzá.

Merkel hangsúlyozta: a britek konkrét kilépésével kapcsolatos tárgyalások nem arról szólnak, hogy más EU-tagországokat elrettentsenek a hasonló népszavazásoktól.

Előző nap több ország – például Hollandia és Franciaország – euroszkeptikus pártja felvetette a brithez hasonló népszavazás kiírásának lehetőségét.

A német kancellár úgy vélte, hogy a Londonnal folytatott egyeztetéseknek nagymértékben szakszerűen és objektíven kell levezetni, hiszen az EU Nagy-Britanniával a NATO-ban és számos más nemzetközi fórumon a jövőben is együtt fog dolgozni.

Lemondott az EU brit pénzügyi biztosa, mivel szerinte a brit népszavazás után nem lehet úgy tenni, mintha mi sem történt volna.

Lemondott posztjáról Jonathan Hill EU-biztos azt követően, hogy a csütörtöki brit népszavazáson az Egyesült Királyság az unióból való kilépésről döntött - adta hírül a Politico.

Hill, aki 2014. november 1. óta a Európai Bizottság (EB) pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és tőkepiaci unióért felelős biztosa, korábban a Lordok Házának volt a vezetője, s mint brit konzervatív párti politikus, volt iskolaügyi államtitkár is. "Nem hiszem, hogy helyes volna a folytatás" - mondta a Brexit eredményére hivatkozva. Szerinte a népszavazás eredménye lehetetlenné tette, hogy továbbra is a posztján maradjon. Új korszak kezdődik. Nem hiszem, hogy helyes volna úgy látni mindezt, mintha semmi sem történt volna" - mondta Hill egy nyilatkozatában.

A brit politikusok megszólalásai arra utalnak, hogy Nagy-Britannia nem fogja ténylegesen elhagyni az Európai Uniót, hanem egyszerre fog az elválásban és az együttműködés új formájában megegyezni az uniós tagállamokkal - vélte szombat délután megjelent számában a Le Monde.

A francia baloldali liberális lap elemzésében arra emlékeztetett, hogy David Cameron brit miniszterelnök a helyét októberben átvevő utódjára akarja hagyni, hogy elindítsa a kilépés kétéves folyamatát, a miniszterelnöki poszt várományosának tekintett Boris Johnson pedig úgy vélte, hogy nem kell siettetni a távozást az EU-ból.

A Le Monde szerint a tényleges szakítás előtt nagyon sok konkrét kérdést kell rendezni, többek között a több tízezer Londonban dolgozó kelet-európai vagy a nyugat-európai országokban élő több százezer brit állampolgár helyzetét.

A harcias hangvétel ellenére a briteknek és a többi uniós országnak is a szabadkereskedelmi övezet megtartása az érdeke, ezért a Le Monde szerint az egyetlen kérdés jelenleg az: London mennyit fog fizetni azért, hogy jogilag kilépve a közösségből, annak tagja maradhasson, és a közösségi intézményekben milyen szinten képviseltetheti magát a jövőben. Feltehetően "nagyon aktív megfigyelői posztokat" kap, s a Brexit inkább formális, mintsem tényleges lesz - hangsúlyozta a cikk szerzője.

Arnaud Leparmentier szerint az viszont egyértelmű, hogy a brit választók a politikai Európára nemet mondtak, a liberális Európát, amelyet ők hoztak létre, viszont nem tagadták meg. Arra az embrionális állapotban lévő föderatív szerveződésre mondtak nemet, amelyben nem is vesznek részt: az euróra, a schengeni övezetre és az európai igazságszolgáltatásra. Ezt értette meg a lap szerint többek között Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke is, aki Franciaországban is referendum kiírását követeli az uniós tagságról, s az elutasítás érzése más uniós tagállamokban is jelen van.

A Le Monde szerint nem a brüsszeli technokraták okozzák az európai tragédiát, hanem az, hogy közös identitás és projekt hiányában Európa haldoklik. Az uniós közösség a XX. század második felében virágzott azzal, hogy elutasította a háború gondolatát, és a Szovjetunióval szemben összefogott az Egyesült Államokkal. A folyamatos bővítéssel 1989 és 2007 között viszont kifulladt a projekt, és az új kihívásokra már nem tudott megfelelő válaszokat adni.

A lap szerint gondot okoz, hogy az európaiak úgy érzik, problémáikra elsősorban nem európai válaszokat kell adni, hiszen a közösségi szellem már nem hódít a tagállamokon belül. A bevándorlási kihívás pedig bonyolultabbá tette a viszonyt az etnikai és katolikus egységük megőrzését szorgalmazó kelet-európaiak, valamint az iszlamizmus félelme miatt a saját multikulturalizmusukat nehezen kezelő és a szociális dömpingtől tartó nyugati államok között. A közbiztonsági kérdések viszont mindig is nemzetállami és nem európai hatáskörbe tartoztak - hívta fel a figyelmet a lap.

Ebben a helyzetben az európai lakosság legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő tagjai a befelé fordulást választják, mert már nem hisznek abban, hogy az európai integrációval megtartható a nemzeti identitás. A Brexit legnagyobb megrázkódtatása az, hogy a leggyengébbek azt hiszik, egyedül védettebbek lehetnek a jövőben, mint Európával - írta a Le Monde.

Didier Seeuws belga diplomatát jelölték ki az Európai Unió részéről arra, hogy vezesse a tárgyalásokat az EU és Nagy-Britannia között a szigetország kiválásáról - közölték szombaton hírügynökségek diplomáciai forrásokra hivatkozva.

A diplomaták a Het Nieuwsblad című belga lap értesülését megerősítve elmondták, hogy Seeuws vezeti majd az EU miniszteri tanácsának úgynevezett Brexit-munkacsoportját.

A belga diplomata 2014 végéig Herman Van Rompuynek, a tagállamok kormányait képviselő Európai Tanács akkori elnökének közeli munkatársa volt. Jelenleg az Európai Tanácson belüli egyik igazgatóságot vezeti.

Miután a csütörtökön rendezett brit népszavazáson a kilépést pártolók kerültek többségbe, az EU csúcsvezetői az elmúlt napokban amellett foglaltak állást, hogy minél előbb meg kell kezdeni a Nagy-Britannia kiválásáról szóló tárgyalásokat, a brit kormány azonban időt szeretne nyerni. A tárgyalások megkezdése előtt a brit kormánynak hivatalosan is jeleznie kell kilépési szándékát az EU felé.

Az Európai Unió vezetői és az alapító országok külügyminiszterei után az Európai Parlament is arra kívánja felszólítani Nagy-Britanniát, hogy a népszavazás eredményével összhangban a lehető leggyorsabban nyújtsa be hivatalosan az unióból való kilépési szándékát.

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnapi német lap arról ír, hogy a parlament négy frakciója - a néppárti, a szociáldemokrata, a liberális és a zöld frakció - közösen szólítja fel David Cameront brit miniszterelnököt arra, hogy az EU állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján már kedden deklarálja hivatalosan az ország kilépési szándékát, és ezzel kezdetét vehesse a kiválás folyamata.

A közös nyilatkozatnak az újság által kiszivárogtatott tervezete szerint a parlamenti frakciók szerint erre azért van szükség, hogy elejét vegyék a hosszan tartó bizonytalanságnak, és megőrizzék az EU integritását. A frakciók hangsúlyozzák azt is: mindaddig nem lehet szó az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti új kapcsolatrendszerről, amíg le nem zárul a kiválás folyamata.

(MNO - MTI - HVG nyomán)

- Már a skótok 59 százaléka szabadulna az Egyesült Királyságból

- Írország és Észak-Írország politikusai nyitottak az egyesülésre - de bevárnák a Brexit-tárgyalásokat és a népakaratot

- Magyar kilépési kezdeményezéstől is tart Berlin - Felvidéken már szervezik az "európai Titanic" elhagyását

- Petíciókkal fúrnák meg a Brexitet: több mint 2 millióan követelnek új népszavazási szabályokat

Előző napi hírösszefoglalónk: Az angolok kilépnek az EU-ból, a skótok és az írek maradnának - Cameron lemondott

- Clintonék szomorkodnak és trumpoznak a Brexit-népszavazás miatt

- Obama: annyira különleges az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság közötti viszony, hogy azon a Brexit sem változtat