Sokan hiszik, hogy a tavaly kirobbant gazdasági válság azért sújtotta különösen a kelet- és a közép-európai államokat, mert azok túlzottan neoliberális reformokat valósítottak meg. Erről azonban szó sincs - állítja Nima Sanadaji és Johnny Munkhammar közgazdász a New York-i konzervatív napilap véleményrovatában. Sőt, a piacgazdaságból a Nyugatnak példát mutató gazdaságok lehetnek a válság nyertesei. Kivétel Magyarország, természetesen, akit meg sem említenek a cikkben, nyilván azért, mert hazánk állapota a neoliberális út csődjének bizonyítéka.
A kelet-európai gazdaságokkal foglalkozó kutatók elismerik, hogy a recesszió különösen nagy volt a térség egyes országaiban. Ez azonban nem az elmúlt évtized neoliberális strukturális reformjainak - a piacnyitásnak, a deregulációnak és az állami szerepvállalás csökkentésének - tudható be, hanem a túl gyors növekedésnek. Erre utal az is, hogy a térség több országát - például Lengyelországot és Szlovákiát - a piacbarát reformok ellenére sem sújtotta jelentős visszaesés.
Sanandaji és Munkhammar arra is felhívja fel a figyelmet, hogy a világgazdasági növekedés beindulásával az alacsony adókulcsokat bevezető kelet- és közép-európai államok óriási versenyelőnybe kerülhetnek. A recesszió lecsengésével ugyanis ismét megindul a verseny a munkaerőért, és az új beruházások minden bizonnyal előnyben fogják részesíteni azokat az országokat, ahol kevesebb adót kell fizetniük. A legjobb helyzetben az elmúlt években alacsony egykulcsos adóra áttért országok - Bulgária, Csehország, Szlovákia és a balti államok - lesznek.
„A volt szocialista országok az elmúlt két évtizedben megtanulták a gazdasági szabadság és a növekedés nyugati leckéjét. Most a Nyugaton a sor, hogy versenyképességének növelése érdekében idomuljon a keleti térséghez."
(The Wall Street Journal, Glóbusz nyomán)
Ajánló (x): - Válság és valóság - Mi lesz veled emberiség?
