 |
Az összes megyei közgyűlésben és Szegeden kívül az összes megyei jogú város testületében fideszes többség lesz, Budapesten is. A nagyvárosok közül az MSZP-nek Szeged és négy budapesti kerület maradt. A Jobbik megszerezte Tiszavasvárit, és számos törpe frakciója alakulhat városi testületekben. Az LMP csak Budapesten szerzett komolyabb támogatást, de tavaszhoz képest ott is rontott.
A Fidesz nagyarányú győzelmével eljött az a pont, ahonnan valószínűleg nincs feljebb egy demokráciában. A parlamenti kétharmaddal, a települések elsöprő többségének irányításával ritka erős felhatalmazást kaptak a közügyek intézésére. Ezt tovább erősíti az állam központosítási törekvése. A közigazgatás várható átszervezésével kormánymegbízottak kerülnek a megyékhez, az eddigi önkormányzati feladatok egy részét állami hivatalok veszik át. Kényelmes mozgástere lett a Fidesznek, és csak most derülhet ki, hogy van-e koncepciója a hatalom használására.
Az MSZP rosszabbul szerepelt, mint 2006-ban. Ez azért hatalmas csapás a pártnak, mert négy éve az őszödi beszéd alig néhány héttel a választás előtt szivárgott ki, és akkor úgy tűnt, annál rosszabb helyzetbe már nem kerülhet. Most kiderült, hogy de igen.
Négy éve is nagyot nyertek, most még nagyobbat
A négy évvel ezelőtti nagy fideszes győzelmek most még nagyobbak lettek, Szita Károly például az akkori 66 százalékhoz képest 77-et kapott, Borkai Zsolt Győrben a 2006-os 50 százalék körüli eredményét 70-re tornázta fel. Kecskeméten Zombor Gábor négy éve 58, most majdnem 80 százalékkal nyert. Ott is javított a Fidesz a polgármester-választáson, ahol új embert indítottak, nem pedig hivatalban lévő polgármestert. Ez történt például Tatabányán és Veszprémben is.
Négy éve Heves megyén és Budapesten kívül az összes közgyűlésben többsége került a Fidesz, most utóbbiakban is meglesz a többségük. A szegedin kívül nem lesz olyan megyei vagy megyei jogú városi közgyűlés, ahol a Fidesznek ne le lenne többsége. (Szegeden 14 fideszes mellett 14 nem fideszes szerzett mandátumot.)
Először lesz jobboldali főpolgármestere Budapestnek, és először lesz többsége a Fidesznek a Fővárosi Közgyűlésben.
Az ellenzék apró örömei
A fideszes jelölteket csak néhány hivatalban lévő polgármester tudta megverni. Például a szocialista Botka László győzött Szegeden, a korábban SZDSZ-es, most egy civil szervezet támogatásával induló Wittinghoff Tamás Budaörsön, illetve három fővárosi kerület szocialista polgármestere.
A két kisebb parlamenti párt közül a Jobbik szerepelt jobban, ahogy ez augusztusban már várható volt, hiszen sokkal több jelöltet tudott állítani, mint az LMP. A Jobbik képviselői ott lesznek számos városi önkormányzatban és megyei közgyűlésben, és övék Tiszavasvári, azonban az MSZP pozíciói országos összesítésben jóval erősebbek maradtak. A második legerősebb párt mostani térvesztése ellenére is az MSZP maradt.
Az LMP látványosan gyengült tavasz óta. Budapesten listán és a főpolgármesteri vetélkedésben is alig kaptak több szavazatot, mint a Jobbik, és 3 százalékkal alulmúlták áprilisi fővárosi eredményüket. Az ország többi részén csak mutatóba maradtak képviselőik.
A népfront három csapása
Három jelentősebb település van, ahol a polgármesteri széket elvesztette a Fidesz. Esztergomban Meggyes Tamás ellen az összes párt összefogott, és ezzel sikerült megverni az erősen megosztó személyiségnek számító eddigi városvezetőt. Viszont a városi képviselőtestületben marad a fideszes többség.
A másik bukás Sarkadon volt, az eddigi fideszes (korábban kisgazda) polgármesternek, Bende Róbertnek csak egy, szintén független kihívója volt. A harmadik fideszestől elvett város Csorna, ahol a hivataláról leköszönni kényszerülő Gyopáros Albert ellen szintén csak egy jelölt indult (Turi György 2002-ben még fideszes polgármester volt, most egy civil szervezet indította, és az ellenzék is mellé állt). A népfrontpolitika (mindenki a Fidesz ellen) azonban nem jött be mindenütt, például Komáromban az MSZP és Jobbik szimpátiáját is élvező független jelöltnek esélye sem volt a fideszes ellen (eddig ott szocialista polgármester volt).
Kik nőhetnek fel a Fideszhez?
A következő néhány év fontos kérdése, hogy lesz-e ellenzéki erő, amelyik elkezd népszerűségében felnőni a Fideszhez. Ebből a szempontból a mostani önkormányzati választás nem segíti a parlamenti ellenzék pártjait. Nem csupán azért, mert alig maradt hely, ahol megmutathatják magukat, hogy milyen, amikor ők vezetnek. Hanem azért is, mert az új választási törvény győzteseknek kedvező logikája miatt nagyon kicsik maradtak ellenzékben is.
Sok helyen egy-két fős törpefrakciókban kell dolgozniuk, ami frusztráló lesz, és elveheti a kedvüket a politizálástól. Márpedig az önkormányzati emberek jelentik a nagypolitika legfontosabb utánpótlási bázisát.
Hogy igény volna még új vagy megújult pártra, azt leginkább a budapestiek passzivitása jelezte. A fővárosban ugyan sosem tülekednek az emberek az önkormányzati választásokon, de ennél azért jóval többen mentek el az elmúlt két alkalommal szavazni. Most Budapesten volt a leggyérebb a részvétel a megyék közül az országban. Ez azzal függhet össze, hogy Budapest kevésbé fideszes, mint a vidék, de az ellenzéki pártok most nem elég vonzóak a korábban balra hajlóknak.
Nem volt tülekedés az urnáknál
Az országosan is 50 százalék alatti részvételnek három fő oka lehet. Egyrészt a választás eredménye minden felmérés szerint lefutott volt, a kormánypárt toronymagas esélyesként indult, ez támogatóikat és ellenzőiket sem motiválhatta eléggé. Másrészt a tavaszi parlamenti választáson már kiélhette bosszúvágyát az MSZP-vel szemben az, akit csak ez motivált szavazásra. A Fidesz, a Jobbik és az LMP szavazói között is bőven lehettek ilyenek.
Harmadrészt szinte egyáltalán nem volt kampány. A győzelme biztos tudatában készülő Fidesz nem talált ki semmi újat őszre, nem is volt rá szüksége. Az MSZP úgy plakátolt, mintha nem is egy párt, hanem mindenféle szervezetek laza hálója volna. A párt még nem rendezte a sorait a nagy tavaszi bukás után, a belső viták a kampány alatt is feltörtek. A Jobbik, és a cédulagyűjtésnél már megrendült LMP sem tudott újat felmutatni tavasz óta.
A főpolgármester-jelöltek közül Tarlós István és Horváth Csaba is úgy csináltak, mintha nem sok közük lenne az őket jelölő párthoz, országosan ismert politikusokkal alig mutatkoztak, pártlogóikat piciben tüntették fel. Az elmúlt húsz év legálmosítóbb kampánya volt ez.
Ugrás az ismeretlenbe
Az új önkormányzatok biztosan másmilyenek lesznek mint az eddigiek. Egyrészt kisebbek, hiszen 25 700 lejárt mandátumú képviselő munkáját csak 17 250 veszi át.
Komolyabb változást jelent, hogy várhatóan még ebben a ciklusban megváltoznak a testületek jogosítványai. A már említett közigazgatási központosítás miatt szűkülnek a keretek, engedélyezési, intézményfenntartási funkciók sorát vonhatják el tőlük. Megváltozhat a főváros és a kerületek viszonya. Ennek módjáról nem sok szivárgott ki, de hogy nagy igény van rá, azt minden párt elismeri, és állítólag vannak kész tervek a Fidesznél. Jó eséllyel a kerületek mozgástere csökken, és az sincs kizárva, hogy kevesebb kerületi önkormányzat lesz legközelebbi választásokkor.
A megyei jogú városok és a megyei közgyűlések viszonya is változhat, és akár a megyerendszer mostani szerkezete sem éli meg a következő ciklust. A rendszer rosszul működik, és a választások előtt a fideszesek ezen a területen is nagy módosításokat ígértek. Hogy ezt most tényleg átviszik-e, az nem világos, eddig nagyon hallgattak erről, jó eséllyel saját jelöltjeiknek sem mondták el, hogy milyen rendszer szerint dolgozhatnak majd.
Arra elég egyértelműen utalt szeptember 13-án a parlamentben Orbán Viktor, hogy a következő választásokkor az önkormányzati és a parlamenti mandátumok összeférhetetlenek lehetnek (ezt a Jobbik követeli legkeményebben egyébként). Ha az új választási törvényben ez tényleg benne lesz, akkor nagyon sok most megválasztott polgármester fontos döntés elé kerül négy év múlva. Hiszen a nagyvárosok fideszes polgármesterei döntő többségének most a Kossuth téren is van egy munkahelye.
(Index nyomán)
Budapesten, a szavazatok közel 90%-nak az összeszámolása után már egyértelmű, hogy Tarlós István, Demszky Gábor jó haverja, a az elszámoltatás elmaradását megígérő narancsbáb lesz a főpolgármester.
Az állás: Tarlós István (FIDESZ-KDNP) 277 747 szavazattal 53,60 %, Horváth Csaba (MSZP) 150 734 szavazattal, 29,09 %, Jávor Benedek (LMP) 50 954 szavazattal 9,83 %, Dr. Staudt Gábor (JOBBIK) 38 759 szavazattal 7,48 %.
(Kuruc.info)
Ha egy várost kell mondani, akkor a mai nap nyilván Tiszavasváriról szólt, de a legnagyobb siker összességében mégis az, hogy a Jobbik minden jelentős helyen megvetette a lábát, mondta Novák Előd, a párt országgyűlési képviselője. „Úgy tűnik, nincs olyan közgyűlés, nincs olyan megyei jogú város, ahol ne lenne egy-egy képviselőnk.”
Szerinte a fővárosban az LMP százalékosan ugyan jobb eredeményt ért el, de nagyságrendileg kiegyenlített az eredmény, három-három képviselőt küldhet mindkét párt a közgyűlésbe. Novák úgy vélte, az MSZP és a Jobbik küzdelme marad a legérdekesebb a politikai erőtérben, a tavaszi választásokon nagyjából hasonló erőt képviselt a két párt, és most csak a vidéken már a jelöltállításban teljesen elbukott LMP szavazóival lehettek erősebbek a szocialisták, akiket azonban a keleti országrészben Borsodban, Szabolcsban, Hajdú-Biharban újra megvert a szerinte már középpárttá vált Jobbik. (Index)
A legnagyobb megyei jogú városok versenyében lemaradófélben lévő Miskolcon a választás előre nem lefutott meccs volt. A nyolc éve a város élén álló szocialista Káli Sándor és a négy éve egyszer már elvérző kórházigazgató, a fideszes Kriza Ákos küzdött egymással. Végül a fideszes jelölt ötszázalékos előnyt szerzett.
Kriza kicsit sótlan politikus, de a Fideszben a helyi belharcok miatt a négy évvel ezelőtti fiaskó ellenére sem akadt alkalmasabb jelölt. Városszerte azt beszélik róla, hogy évekig súlyos egészségügyi problémákkal küzdött, és emiatt kellett a ciklus közepén a városi közgyűlési mandátumáról is lemondania.
Miként a megyei, a városi közvéleményt is a „cigánykérdés” megoldása foglalkoztatja a legjobban. Káli polgármester maga is tett cigányellenes kijelentéseket, még ha nem is az ebben a műfajban legyőzhetetlen Jobbik színvonalán, a fideszes polgármesterjelölt viszont meglepően visszafogott e téren.
Dr. Kriza Ákos 42,75 százalékot, Káli Sándor 37,85 százalékot kapott. Az önkormányzat 28 helyéből 15-öt szerzett a Fidesz–KDNP, 10-et az MSZP, a Jobbik 3-at. A feldolgozottság állása 96,88 %.
(Index)
A közel 4000 fős Békésszentandráson a Jobbik által támogatott független jelölt, Sinka Imre legyőzte fideszes ellenfelét.
Három polgármestere van eddig a Jobbiknak.
Hajdú-Bihar Hencidán Szémán László, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasváriban Dr. Fülöp Erik nyert, valamint a Vas megyei Hegyháthodászon Dervalics Roland vált a település gazdájává. Eredményükhöz gratulálunk, munkájukhoz sok sikert kívánunk. (Kuruc.info)
Szabolcsban megverte a Jobbik az MSZP-t:
Az Összefogás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Felemelkedéséért Szövetség két mandátumot szerzett, az MSZP is csak négyet, és a jobboldalé a maradék, ami nem kevés. A megyei közgyűlésben a FIDESZ-KDNP szerzett tizenöt mandátumot, a Jobbik ötöt. Az erőviszonyok tehát nem változtak, hiszen a közgyűlést már 2006-ban megszerezte a Fidesz. (Index)
Viszonylag fölényes, hétszázalékos győzelmet aratott Botka László Szegeden, és az első eredmények alapján a városi közgyűlésben erős szocialista frakció állhat mögötte, még az is lehet, hogy a szocialisták önállóan többséget szereznek a 28 tagú testületben, jelenleg tizenkét képviselői helyük tűnik biztosnak.
A Fidesz a jelek szerint tizenegy, a Jobbik és az LMP egy-egy helyre számíthat, három hely sorsa bizonytalan. Az esetet ugyanakkor a narancspártnak is tovább kell gondolnia, hiszen a Jobbik itt nemes gesztust gyakorolva visszalépett a polgármesteri küzdelemtől, ám ez sem volt elég. Ezennel bebizonyosodott, hogy a Jobbik nem visz el a Fidesztől szavazatokat. Persze ezt mi eddig is tudtuk, csak Kövér László kedvéért írjuk le. (Index nyomán)
Kárörvendők számára a lehető legjobb hír:
Terry Black megbukott Tökölön 22 szavazattal.
Tétényi Éva kölcsönkampányirodájának ablakában is lógnak a gratuláló helyiek. Egy központi A4-es papíron összesítik a befutó eredményeket. 85 százaléknál már biztos a nyerés.
Meghoztak egy tepsi Meggyes-buktát, nagy ovációval kóstolgatta a társaság. (Index)
A Békés megyei Kisdombegyházon elsöprő fölénnyel győzött a Jobbik által támogatott független jelölt: Tonka István Jánosné.
Fővárosi eredmények:
Budapesten 27,47%-os feldolgozottság mellett: Tarlós 53,50%, Horváth 28,72%, Jávor 9,16%, Staudt 8,62% (Index)
Tiszavasváriban valószínűleg jobbikos lesz a polgármester. Az adatok 60 százalékos feldolgozottsága mellett a polgármester választáson a jobbikos Fülöp Erik vezet 48,9 százalékkal. A második a független Rozgonyi Attila 42,6 százalékkal.
A Jobbik az áprilisi országgyűlési választáson abban a körzetben szerepelt a legjobban egyéniben, ahová Tiszavasvári is tartozik. A Jobbik akkori jelöltje a második fordulóban 37 százalékot szerzett.
(Origó)
Kapcsolódó anyagok: - Szabó Gábor: a Jobbik nem lép koalícióra az MSZP-vel, Kósával és Pokornival
Bezártak a szavazóhelyiségek, hamarosan kezdődik a szavazatszámlálás, majd az eredmények kihirdetése. A különböző pártokhoz hű politológusok máris igyekeznek okosnak tűnő szösszenetekkel gazdagítani a közélet iránt érdeklődő magyarokat.
Egyöntetűen a Fidesz sikerét várja minden „szakértő”, mi pedig azt nem értjük, hogy ennek a felismeréséhez miért kell néhány év egyetem. A részvételi arány alacsonyabb volt a négy évvel ezelőttinél, Budapest pedig még soha nem mutatott ilyen érdektelenséget a helyhatósági választások iránt. Ebből következtethetnénk arra, hogy a szocialisták nem tudták mozgósítani szavazóikat, vagy a liberálisok maradtak otthon, mert Demszkyn kívül mást nem ismernek sem fel, sem el.
Rosszabb kedvünkben arra is tippelnénk, hogy a Jobbik szavazói maradtak otthon. Persze mindez csak feltételes módon, mivel portálunk munkatársait az utóbbi húsz évben nem gyakran hívták meg választási eredményeket azok ismerete előtt elemző műsorba, így egyrészt nincs szakmai gyakorlatunk a mondanivaló nélküli beszéd mívelésében, másrészt teljesen feleslegesnek érezzük a hülye tippelgetéseket, a szakmai köntösbe burkolt semmitmondást, amit a részvételi arányból és Orbán Viktor nyakkendőjének színéből vonnak le nem kevés pénzért az intellektuálisan felkészült szakemberek.
Szóval, megvárjuk az eredményeket. A pártvezetők véleményét ITT olvashatja el.
Kuruc.info, Florian Geyer
19.00: Este 7 órakor befejeződött az önkormányzati és települési kisebbségi képviselők választása. A választópolgárok vasárnap reggel 6 és este 7 óra között adhatták le szavazatukat. A 12 ezer szavazókört már bezárták a szavazatszámláló bizottságok, és hozzákezdtek a voksok összeszámlálásához, szétválogatásához. A szavazóhelyiség bezárását követően a szavazatszámláló bizottság összeszámolja a leadott szavazatokat, ennek során először külön-külön kötegbe foglalja a fel nem használt és az elrontott szavazólapokat, és a köteget lezárja, úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül ne lehessen abból szavazólapot kivenni vagy abba betenni.
Ellenőrzik az urna sértetlenségét, majd felbontják az urnát, és meggyőződnek az ellenőrző lap meglétéről.
Ezt követően a szavazatszámláló bizottság ellenőrzi a megjelent választópolgárok számát, és az urnában levő szavazólapok számát szavazástípusonként összehasonlítja a szavazókörben szavazók számával. Külön csoportba helyezi és összeszámlálja azokat, amelyek nem tartalmaznak érvényes szavazatot.
Az érvényes szavazólapokat a szavazatszámláló bizottság jelöltenként/listánként külön-külön megszámolja, kötegeli és a kötegre jelöltenként/listánként külön-külön ráírja az érvényes szavazatok számát.
A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazatok első összeszámlálásának eredményéről haladéktalanul adatlapot állít ki, amelyet telefonon, telefaxon vagy az adatlapok szállításával azonnal továbbít a helyi választási irodához, amely haladéktalanul rögzíti azokat az informatikai rendszerben.
A szavazatszámláló bizottság a szavazatokat minden esetben legalább kétszer számolja meg. Az ismételt számlálást addig folytatja, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálását követően megállapítja a választás szavazóköri eredményét, a szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet állít ki.
Azt követően, hogy a szavazatszámláló bizottság már megállapította a szavazókörben a szavazás eredményét, a szavazatok újraszámlálására csak jogorvoslati eljárás keretében van lehetőség, és arra kizárólag a jogorvoslatot elbíráló szerv jogosult. A szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyveket, választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat - az urnával együtt - haladéktalanul a helyi választási irodához szállítja.
A helyi választási bizottság, illetve a területi választási bizottság pedig a jegyzőkönyvek alapján összesíti a szavazatokat, és állapítja meg a választás eredményét.
Van már eredmény is:
Harminc Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen csak egy polgármesterjelölt volt az önkormányzati választásokon vasárnap, így ők már megválasztott önkormányzati vezetőknek tekinthetők, hiszen az érintett helyeken az előzetes eredmények szerint érvényes volt a szavazás.
Közöttük volt Lakatosné Sira Magdolna, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, aki Túristvándiban indult egyedüli jelöltként a polgármesteri tisztségért. Egy szabolcsi kisvárosban, Nyírlugoson is egy jelölt volt, Hovánszki György, aki szintén a Fidesz–KDNP színeiben indult. A további 28 helyen 15 független, 11 Fidesz–KDNP-s, valamint egy-egy MSZP-s, illetve a Szabad Emberek Magyarországért jelöltje indult egyedüliként a polgármesteri tisztségért.
(MTI, MNO)
Korábban írtuk:
Szavaz ma az ország. Magyarország népe igazán edzettnek mondható, hisz az utóbbi pár év politikai történései csak a szavazásokról és azokra való felkészülésről szóltak. Gondoljunk csak bele, EP-választás, kettős állampolgárságról szóló népszavazás, 2006-os választások, majd ismét népszavazások, megint egy országgyűlési és most végre az önkormányzati.
Végre, mert remélhetőleg most négy évig tényleg nem kell a politikának propagandát folytatnia, talán a közösség problémáival is foglalkozhatnak. Végre, mert van választási lehetőségünk nekünk, magyaroknak is. Ma kiderül, hogy szűkebb környezetünkben, lakóhelyünkön ki fogja felvenni, elosztani, ellopni (a megfelelőt mindenki válassza ki) az adóforintokat, mire fogja elkölteni. Az is kiderül, hogy sikerül-e a Jobbiknak a nagy áttörés, vajon megszorongatja a szocialistákat és elindul a társadalmi beágyazódás útján, vagy sem.
Sok mindent fogunk megtudni estére, de a legfontosabb mégiscsak az, hogy elvileg minden adott, hogy négy év választási kampány nélküli időszak kezdődjön életünkben.
17.30: Másfél órával az urnák zárása előtt még a választásra jogosultak fele sem ment el szavazni. Két és fél óra alatt csupán 10 százalékkal nőtt a szavazók lélekszáma. Eddig mindössze 41,77% százalékuk szavazott.
2006-ban ugyaneddig az időpontig 46,53 százalék voksolt. A legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (50,56 százalék) szavaztak, míg a legkevesebben Budapesten (37,91 százalék). A fővárosban a legtöbben a XI. kerületben (46,25 százalék), míg a legkevesebben a VIII. kerületben (27,84 százalék) szavaztak.
A megyei jogú városok közül a legtöbben Sopronban (40,45 százalék), míg a legkevesebben Debrecenben (28,57 százalék) voksoltak este fél hatig.
15.00: A választásra jogosultak 31,47 százaléka járult az urnákhoz a vasárnapi önkormányzati választásokon délután három óráig az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint. 2006-ban ugyaneddig az időpontig 34,77 százalék voksolt.
A legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (37,58 százalék) szavaztak, míg a legkevesebben Bács-Kiskun megyében (28,28 százalék). A fővárosban a legtöbben a XI. kerületben (35,71 százalék), míg a legkevesebben a VIII. kerületben (21,59 százalék) szavaztak. A megyei jogú városok közül a legtöbben Szegeden (30,65 százalék), míg a legkevesebben Debrecenben (21,53 százalék) voksoltak délután három óráig.
 |
A Jobbik főpolgármesterjelöltje is leadta szavazatát
Staudt Gábor, a Jobbik főpolgármester-jelöltje vasárnap délelőtt leadta szavazatát az önkormányzati választásokon, Budapest XXII. kerületében. A politikus legfiatalabb fiútestvére társaságában jelent meg a budafoki Pannonia utcai általános iskolában.
(MTI)
Idén is botrányok kísérik a szavazást
Verekedés, lejárt papírok és újabb rosszullét is történt az önkormányzati választásokon vasárnap délelőtt 11 óráig.
Vitába keveredett, majd lökdösni kezdte a szavazatszámláló bizottság tagját az egyik képviselőjelölt vasárnap a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ópályiban - közölte Fazekas János, a helyi választási iroda vezetője az MTI-vel.
A hölgy férjével együtt érkezett szavazni a szabolcsi község 2-es számú szavazókörébe, ahol valamiért összeszólalkozott a bizottság egyik delegált tagjával, majd lökdösni kezdték egymást.
A vitatkozó felek a bizottság elnökének közbelépésére abbahagyták a veszekedést. Személyi sérülés nem történt - tette hozzá a választási iroda vezetője.
Az Országos Választási Iroda tájékoztatása szerint Békés megyében, Orosházán a 9-es szavazókörben az egyik választó a szavazóhelyiségbe érkezéskor elesett, és megütötte többször műtött karját. A Baranya megyei Almamelléken, az 1-es szavazókörben egy ember a szavazóhelyiség előterében lett rosszul. Mindkét esetben mentőt kellett hívni.
Somogy megyében, Kaposkereszttúron az egyik szavazókörben egy választó az anyakönyvi kivonatával akart szavazni, mert elvesztette személyi igazolványát. Ugyanott egy másik szavazókörben egy ember lejárt személyi igazolvánnyal igazolta magát. Egyikük sem szavazhatott.
A főváros XX. Kerületében, a kisebbségi szavazókörben az egyik jelölt szavazott, majd a szavazás után újra visszament a szavazóhelyiségbe. Az elnök felszólította a szavazóhelyiség elhagyására, aminek a jelölt elegett tett. Szolnokon a szavazatszámláló bizottság egyik tagja lett rosszul. Mentőt hívtak hozzá.
Fél órával kevesebb ideje marad az alsópetényieknek a leendő polgármesterük és képviselő-testületük megválasztására, mert a nyitás előtt feltörték a szavazóhelyiség plombáját - értesült a Független Hírügynökség.
Barta László, Nógrád megye főjegyzője, a területi választási iroda vezetője a Független Hírügynökségnek elmondta: Alsópetényben csak az újabb rendőri átvizsgálás után indulhatott el a szavazás. Jogszabály azonban nem teszi lehetővé, hogy a fél órával meghosszabbítsák a választást. A főjegyző véleménye szerint azonban ez nem befolyásolja az eredményt, a kistelepülésen általában a kora délutáni órákra mindenki elmegy szavazni, aki ezt tervezte.
(MTI, FH)
13.10: A választásra jogosultak 23,68 százaléka járult az urnákhoz a vasárnapi önkormányzati választásokon délután 1 óráig az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint. 2006-ban ugyaneddig az időpontig 26,98 százalék voksolt.
A legtöbben Nógrád megyében (28,35 százalék) szavaztak, míg a legkevesebben Bács-Kiskun megyében (21,27 százalék). A fővárosban a legtöbben a XI. kerületben (27,84 százalék), míg a legkevesebben az VIII. kerületben (16,67 százalék) szavaztak. A megyei jogú városok közül a legtöbben Szegeden (24,18 százalék), míg a legkevesebben Debrecenben (16,59 százalék) voksoltak délután 1 óráig.
11.00: A választásra jogosultak 16,31 százaléka járult az urnákhoz a vasárnapi önkormányzati választásokon délelőtt 11 óráig az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint. 2006-ban ugyaneddig az időpontig 18,53 százalék voksolt.
A legtöbben Heves megyében (19,83 százalék) szavaztak, míg a legkevesebben Budapesten (13,97 százalék). A fővárosban a legtöbben a XXIII. kerületben (18,21 százalék), míg a legkevesebben az VIII. kerületben (10,38 százalék) szavaztak. A megyei jogú városok közül a legtöbben Hódmezővásárhelyen (17,18 százalék), míg a legkevesebben Debrecenben (11,04 százalék) voksoltak délelőtt 11 óráig.
(MNO, MTI nyomán)
10.00: A választásra jogosultak 6,6 százaléka járult az urnákhoz a vasárnapi önkormányzati választásokon reggel 9 óráig az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint. 2006-ban ugyaneddig az időpontig 7,7 százalék voksolt.
A legtöbben Heves megyében (8,45 százalék) szavaztak, míg a legkevesebben Budapesten (4,56 százalék). A fővárosban a legtöbben a XXIII. kerületben (7,18 százalék), míg a legkevesebben az V. kerületben (3,25 százalék) szavaztak. A megyei jogú városok közül a legtöbben Hódmezővásárhelyen (8,12 százalék), míg a legkevesebben Debrecenben (4,01 százalék) voksoltak.
(MNO, MTI nyomán)
08.00: Reggel 7 óráig 0,99 százalék voksolt a vasárnapi önkormányzati választáson. 2006-ban ugyaneddig az időpontig 1,12 százalék voksolt.
A legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyében szavaztak, míg a legkevesebben Budapesten helyen.
Az önkormányzati és kisebbségi választáson valamennyi szavazókör rendben megnyílt, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés. A több mint 12 ezer szavazókörben rendben megkezdték a munkát, az első választópolgárok mindenhol leadhatták a szavazatukat - mondta Sári Miklós, az Országos Választási Iroda vezetője.
Az önkormányzati képviselők választására több mint 10 700 szavazókör áll a voksolók rendelkezésre, a kisebbségi választásra pedig közel 1600.
Az önkormányzati választáson nincs érvényességi küszöb. Azokból a jelöltekből lesznek képviselők, vagy polgármesterek – Budapesten főpolgármester – akik a legtöbb szavazatot kapják; így tehát ha valakire egy szavazattal több érkezik, mint ellenfeleire, megnyerte a választást. Az érvényességi küszöb hiánya egyben azt is jelenti, hogy – elvileg – akár egyetlen leadott szavazattal is mandátumot lehet szerezni.
A megyei és Fővárosi Közgyűlés tagjaira a választók listán szavaznak, a mandátumokat a listák között a szavazatok arányába osztják szét.
A vasárnap 0 órakor megkezdődött kampánycsend a szavazókörök bezárásáig tart.
(MTI)
