 |
Egyszerűnek éppenséggel nem nevezhető, de mára sajnos rutinszerűvé vált spekulációkkal (mint a belterületbe vonások, szabályozási tervmódosítások) indulnak ezek a szinte jelenséggé vált giga-tervek. A politikai „ellenoldalak” politikai-gazdasági hátországát megannyi esetben megtaláljuk a háttérben - így van ez a legújabb Páty-Telki óriásberuházás esetében is. Az ügy nem kis részben a civilek kiállásának köszönhetően országos súlyú lett, és mások mellett az ismert televíziós műsorvezető, Pörzse Sándor is az állásával fizetett a mutyizást és megalkuvást nem tűrő életszemléletéért, az igazság kimondásáért.
November végén több országos sajtóorgánumban olvashattunk róla, hogy az eredetileg golfpályának induló több ezer lakásos lakóparkot, két hotelt, konferenciaközpontot, éttermeket és óriásplázát terveztetett egy befektetőcsoport egy Páty külterületén fekvő, százhúsz hektáros, Telkivel határos földterületre. A „fejlesztés” ellenzői kaszinóvárost, második Sukorót emlegettek, és súlyos törvénytelenségeket sejtettek a háttérben. A földterületeket a terézvárosi ingatlanpanamában is szereplő külföldiek vásárolták fel, a terveket a Balatonring spanyol kivitelezői készíttették a 100 milliárd forintos projekthez. „Bevezetésnek” ennyi is bőven elég volt, azonban közben kiderült: a Páty és Telki közé eső területre tervezett „fejlesztésről” nem sokat tudni, például adott esetben jó szándékot feltételezve azt sem, milyen építéseket irányoztak elő a beruházást megálmodók a szociális ellátórendszerre, az infrastruktúrára, ezen belül is a közlekedésre, hiszen Pátyot és Telkit döntően eddig is Budakeszin át közelítették meg a lakosok. Budakeszi átmenő forgalma eddig is a többszöröse volt a normálisnak, az pedig nem életszerű, hogy akinek Budapest északi területein vagy azon túl van dolga, az az M1-es autópálya felé kerülne, ez ugyanis a tervük az elkerülő útra a gigaberuházást megálmodóknak. Budakeszin keresztül a belváros 21 km, Pátyon keresztül 29 km. Ez körülbelül 15-20 perccel több szinte minden aktív napszakban.
A Budapesthez tapadó kisváros, Budakeszi nem csak emiatt kulcsszereplő a történetben, hanem a „fejlesztés” körüli régebbre datálható hasonlóságok is megdöbbentők. Csaknem egy évtizede lakossági tiltakozás akadályozta meg az „Álomvölgy” néven elhíresült, Budakeszit és környezetét érintő hasonló lakóparkos-helikopterleszállós-lakosságnövelő elképzelést. Mindez 2001-ben történt, az agglomeráció már ekkor is kapós volt. Szinte nem volt olyan Buda környéki falu vagy város, ahol ne lett volna, vagy nem épült volna akkor lakópark. Építkeztek Ürömön, Nagykovácsiban, Budaörsön, Pátyon, Budajenőn, Érden, az újabbak hangzatos vagy csábító nevet is kaptak, de mind kisebb méretűnek nevezhető beruházás volt az „Álomvölgyhöz”, vagy a mostani Telki-Páty tervhez képest. Az Álomvölgy megépítése elleni népszavazás eredménytelen volt, viszont a leadott szavazatok nagy többségben a lakópark építése ellen szóltak, ezért a képviselő-testület úgy döntött: az Álomvölgy megvalósítása – akkori megfogalmazás szerint: egyelőre – kerüljön le a napirendről.
A kétezres évek eleje óta nem sok változhatott a „fejlesztői” hozzáállásban, hiszen mint azóta kiderült, Pátyon is népszavazás lesz februárban a nagy felháborodást kiváltó kérdésről. Szerkesztőségünk sorban kapta az aggódó és értetlenkedő leveleket. Idézzünk az egyikből, amely a pátyi református cserkészcsapat vezetőjének a felhívása a cserkészekhez és a családokhoz: „ Bizonyára sokan hallottatok már Páty Telki felé eső végén tervezett „golfpálya- lakóparkról”. Jó magyar szokás szerint a téma teljesen ködös, biztosat még a döntésben részt vevő képviselők sem tudnak. Ez a beruházás, ha csak a fele igaz belőle, akkor is megnövelné a falu lakosságát, gondjait. Eltökélt szándékunk a gyerekek számára a természet tiszteletét és szeretetét átadni, így kötelességünknek érezzük, hogy a zöld területet megóvjuk a felesleges, gigantomán, pénzhajhász elgondolásoktól még akkor is, ha „csak” szántóföldről van szó. Hiszen a szántóföld adja az élelmet, egyben a munkát és megélhetést is az azzal foglalkozóknak. Egy ilyen beruházás a megnövekedett forgalom és egyéb környezeti terhelés révén is minimum aggályos. A háttérben komoly, nagy tőkeerővel rendelkező csoportok állnak - a sukorói és a Balaton melletti motorpálya, valamint a terézvárosi ingatlan spekulációban is érintettek -, akikkel szemben mi nagyon kicsik vagyunk. Kicsik vagyunk, de sokan. Telki teljes felháborodásban van (tudniillik az egész beruházás Telki határához csatlakozik, a telek túloldala már Telki). Ahhoz, hogy valamilyen eredményt el tudjunk érni, össze kell fognunk. Noha csapatunk nem politikai vagy gazdasági szervezet, most mégis úgy érezzük, ebben a kérdésben egységesen, csapatként kell fellépnünk.”
Az ügyben talán elsősorban érintett község, a legújabban a Magyar Labdarúgó Szövetség edzőbázisának is otthont adó Telki polgármesterének, Danóczy Balázsnak decemberi reakciójából, állásfoglalásából is idézzünk: „A korábban golfpálya céljára kijelölt területen, közvetlenül Telki határa mellett a pátyi önkormányzat egy új várost akar létrehozni, ahova akár 7000 ember is költözhet. Ezt nem engedhetjük meg. A befektetők elkerülő utat ígérnek a pátyi lakosságnak, amely felvezetne az autópályára. A pátyi lakosság ezen igényét megértjük, de az utat közvetlenül Telki határába tervezik, ami számunkra jelentős hátránnyal járna. A szabályozási terv módosítását a pátyi önkormányzat nem a törvényeket betartva végzi. Ez ellen Budakeszi is tiltakozik. Minden jogi eszközt igénybe veszünk érdekeink érvényesítésére. Minden lehetséges eszközt megragadunk annak érdekében, hogy a beruházást ne lehessen kárunkra elindítani. Ennek első és legfontosabb lépcsője, hogy a szabályozás most zajló módosítását megakadályozzuk.”
Varga Béla, Telki főépítésze az egyeztetési dokumentáció áttekintése után a pátyi településrendezési terv golfpályára vonatkozó módosítását nem támogatta. Álláspontját osztotta telki önkormányzatának képviselő-testülete is. A főépítész október közepén megfogalmazott érvei között szerepelt, hogy a területet Páttyal csak közlekedési- és közműkapcsolatok fogják összekötni, minden egyéb szempontból Telkire kapcsolódik, ezért csak Telkiben megvalósuló fejlesztésként tudják a hatását vizsgálni annak ellenére, hogy nem Telki, hanem Páty közigazgatási területén létesül. Valójában a terület Páty egy zárvány-településrésze, Telkinek pedig a határára ragasztott, településgazdálkodási és településpolitikai szempontból kezelhetetlen toldaléka lesz. A tervezett fejlesztés, jelentősen eltérve a mindeddig kizárólagosan golfpályaként meghatározott funkciótól, valójában egy irtózatos méretű, több mint 350000 négyzetméter beépíthető szintterületű üdülő-, lakó- kereskedelmi fejlesztést takar, ahol néhány éven belül közel kétezer új háztartás jöhet létre. Ezzel a módosítás közel hétezer állandó lakos beköltözésére teremt szabályozási kereteket, amely már nem golfpálya-fejlesztést, hanem városi léptékű lakóingatlan-fejlesztést feltételez. Emellett l00.000 négyzetmétert meghaladó kereskedelmi, szolgáltató és egyéb funkciók elhelyezését is lehetővé teszi, ami végzetes lehet a helyi vállalkozásokra nézve.
A leginkább érintettek, a lakosság tiltakozását megismerve egyáltalán nem csodálkozhatunk, hogy a titokzatos befektetők nem szeretnék felfedni kilétüket, hátterüket és valódi szándékaikat. Több orgánumban is megjelent, egyebek mellett az Index hírportál is megírta: a szóban forgó területet két magánszemély vásárolta fel korábbi tulajdonosaiktól. Egyikük Polet Rita, Christian Polet belga üzletember felesége. Christian Polet cége, az Ennet Kft. volt az a vállalkozás, amelynek a terézvárosi önkormányzat 2004-ben pályáztatás nélkül, 135 millió forint plusz áfáért adta el az Andrássy út 47. alatt, az Oktogon és a Liszt Ferenc tér sarkán álló palotát. Az épületről az igazságügyi szakértő később megállapította, hogy még felújítandó állapotban is több mint egymilliárd forintot ér. Az épületben működő kávézó tulajdonosai magasabb vételi ajánlatot tettek az önkormányzatnak, tőlük százötvenmillió forint kenőpénzt kért „egy befolyásos csoport”.
Ez az ügy az Andrássy úti ingatlanpanamák egyik legkirívóbb esete volt. A „golfpályának” kinézett pátyi földeket felvásárló Polet Rita lakcíme a Budakörnyéki Földhivatal nyilvántartásának tanúsága szerint ma is az Andrássy út 47-ben található. Információink szerint Polet Ritát rokonsági kapcsolat fűzi az egyik hazai politikai párt gazdasági holdudvarának fő döntéshozójához, egyúttal ennek a pártnak az egykori főpolgármester- jelöltjéhez. A megvásárolt földekre jelzálogot jegyeztetett be a Jabinor Kft., amelyet korábban Sapol Kft.-nek hívtak, és az Andrássy út 76-ban volt a székhelye, ugyanabban a lakásban, amelyben az Andrássy út 47-et megvásárló Ennet Kft.-nek is. A Jabinor Kft. 2006-ban háromszázmillió forinttal támogatta Pátyot, amit a község óvodaépítésre fordított. A sajtóorgánumok szerint ez volt az ára annak, hogy a „golfpályának” kiszemelt mezőgazdasági területre az önkormányzat a befektetőnek megfelelő szabályozást fogadjon el.
Laboda Gábor MSZP-s országgyűlési képviselőt (aki 2006-ban az országgyűlési választáson egyéniben is indult a szóban forgó területeket is magában foglaló Pest megyei 10-es számú választókerület jelöltjeként, ám végül a fideszes Gulyás Dénes jutott be, Laboda így csak listáról lett az országgyűlés tagja), Üröm polgármesterét 2008-ban Páty község díszpolgárává választották, mert 2005-ben, az agglomerációs törvény elfogadása előtt - Páty kérésére, az MSZP-SZDSZ támogatásával, minden vonatkozó rendelkezési lehetőséggel ellentétes módon - módosító indítványával elérte, hogy a szóban forgó terület a törvényben fejlesztési területként szerepeljen, és különleges sportövezeti besorolást kapjon, ezzel zöld úthoz segítse a mostani beruházást (az országgyűlés 2005-ben törvényt
hozott a fővárosi agglomerációban a termőföldek művelésből történő kivonásának további meggátlására, ami az érintett települések aránytalan terjeszkedését kívánta korlátozni. Pátyon ebben az időben éppen nagyszabású beruházásokba akartak kezdeni). Egyébként ennek a módosításnak az eredményeképpen jött létre a külföldi befektetők által finanszírozott M1 Üzleti Park.
hozott a fővárosi agglomerációban a termőföldek művelésből történő kivonásának további meggátlására, ami az érintett települések aránytalan terjeszkedését kívánta korlátozni. Pátyon ebben az időben éppen nagyszabású beruházásokba akartak kezdeni). Egyébként ennek a módosításnak az eredményeképpen jött létre a külföldi befektetők által finanszírozott M1 Üzleti Park.
A golfpálya akkori belga beruházója 2006-ban az említett 300 millió forinttal támogatta Pátyot, amit a község óvodaépítésre fordított. Négyszáz millióból iskola épült, 2010-re pedig a falu minden utcáját közművesítik és aszfaltozzák. Soós István független pátyi önkormányzati képviselő lapunknak úgy fogalmazott, a helyi emberek feje fölött folytak a döntések. - A két nagy politikai erő volt az, amelyek a pátyi emberek tudta és megkérdezése nélkül „lejátszották ezt a meccset”, lemutyiztak mindent a választóik akaratával ellentétben. A belterületi jogokra már tíz éve is igényt tartott egy olyan vállalkozó, amelyik részt vesz a jelenlegi „fejlesztésben”, is és például az egyik nagy fővárosi pláza tulajdonosa. Csak remélhetjük, hogy a februári népszavazás érvényes és eredményes lesz.
A Laboda Gábor segedelmével „útjára bocsátott”, mára botránnyá terebélyesedő „fejlesztésbe” azóta beszállt a Kovács Bence János nevével fémjelzett, Grupo Milton nevű, spanyol székhelyű ingatlanbefektető holding, amely az elmúlt években több nagyprojektben is feltűnt Magyarországon. A 2008-ban bejegyzett Grupo Milton Management Zrt.-t Mervó József vezeti, aki telki lakosként is védelmébe vette a szomszédságában létesülni szándékozó megaprojektet. Az Index szerint a cég magyar származású, spanyol állampolgárságú elnöke, Kovács Bence János a Népszabadság a leggazdagabb magyarokról szóló tavalyi toplistáján ötvenmilliárd forintos becsléssel a tizedik helyen szerepelt, a Napi Gazdaság kiadványa viszont nem tartja számon a száz leggazdagabb magyar között. Hogy a kör végleg bezáruljon, az orgánum kiderítette: a „gigafejlesztő” Grupo Milton olyan mértékben el van adósodva, hogy a cég vagyona már nem nyújt fedezetet a tartozásaira, és egy üzleti adatbázis szolgáltató értékelése szerint az átlagosnál jóval nagyobb a kockázata annak, hogy a Milton 2006 s.l. csődbe megy.
Hegedűsné Kovács Enikő, Budakeszi jobbikos alpolgármestere szerint a „fejlesztés”, - mivel nem a már kialakult beépített területek szomszédságában, hanem azoktól távol, szigetszerűen helyezkedik el - sérti a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvényt. – Temérdek belterületbe vonás történt az elmúlt években a Zsámbéki-medence településein. Ez a „fejlődés” valójában csak területnövekedést takar, kibucosodási politikára utal a már-már versenyszerű belterületbe vonási hullám. A jelenlegi ügyben a sok anomália mellett külön érdekesség, hogy még csak szó sem esett az esetleges intézményhálózati infrastruktúra vagy a szociális ellátórendszerek esetleges fejlesztéséről.
Pörzse Sándor, az Echo Televízió népszerű műsorvezetője nemrég interjút készített az ügyben tiltakozó civilekkel és Telki polgármesterével, Danóczy Balázzsal. A település vezetője kifejtett sok tényt a fentebb leírtakból, egyebek mellett szólt róla, hogy a lakosságot nem tájékoztatták, nem tartották be a szabályozási tervet, és szót emelt a környezetkárosítás és a közlekedést érő majdani hátrányok ellen is. Ez a „Pörzsölő” már nem kerülhetett adásba. A műsorvezető szerint ez lehetséges egyes jobboldali médiumok korrumpálhatósága miatt, de nem kizárt, hogy súlyosabb dolgok állhatnak a háttérben. - Sokat gondolkodtam, vajon mi is történhetett. Két magyarázat lehetséges. Vagy a legnagyobb jobboldali sajtóorgánumok, - mint a HírTV, az Echo TV, a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet - úgynevezett „védelmi pénzt” kaptak az ügyben érintett vállalkozásoktól a hallgatásukért cserébe – például reklámok megrendelésével -, ahogy a Strabag esetében is történt. Vagy a másik elképzelhető verzió szerint a pátyi események mögött olyan politikai erő áll, amelyet az említett orgánumok lakáj módon kiszolgálnak. Miután a távozásom óta legalább egy tucat hasonló üggyel kerestek meg, jómagam biztos vagyok a válaszban, de bizonyítani egyelőre nem tudom.
Mindenesetre a jobboldali szavazótábor is elgondolkodhat a saját sajtójának a „szabadságán”, ha egy televízió vállalja egyik vezető arcának elvesztését olyan ügy miatt, amelyről már több helyen olvasni lehetett. Mint tudjuk, az érintett településeken azóta még nagyobb a felháborodás és a tiltakozás, ám a jobboldali médiumok továbbra is lapulnak...
(Barikád hetilap nyomán)
Kapcsolódó cikkek:
- Titokban árusítják ki a magyar földet a zsidóknak - Itt az újabb, de sokkal durvább Sukoró-botrány
- Toroczkai október 23-án: újabb "kárpótlási" törvénnyel, faji alapon biztosítják a maradék állami tulajdon héber kézbe juttatását
- Izrael nagykövete: jó hely ez, jönnek a többiek is + videó: a Párt-keltében hazudozik és fasisztázik
