fél óra
Hogyan írjuk a „fél óra” (30 perc értelemben) szót, az alábbi esetekben is külön írjuk-e?
„bő félórát töltött velem”,
„velem maradt egy fél órát”
„alig fél óra alatt”
„hosszúnak tűnt számomra ez a fél óra”
„maradtunk még egy fél órácskát”
„maradtunk még egy fél órát”,
„tudtuk, mindössze fél óránk van”
„bő félórát töltött velem”,
„velem maradt egy fél órát”
„alig fél óra alatt”
„hosszúnak tűnt számomra ez a fél óra”
„maradtunk még egy fél órácskát”
„maradtunk még egy fél órát”,
„tudtuk, mindössze fél óránk van”
A fél óra ’30 perc’ jelentésben a különírás a szabályos, így a kérdezett kifejezésekben, mondatrészletekben is: bő fél órát töltött velem; velem maradt egy fél órát; alig fél óra alatt; hosszúnak tűnt számomra ez a fél óra; maradtunk még egy fél órácskát; maradtunk még egy fél órát; tudtuk, mindössze fél óránk van.
Az egybeírt változat jelentése: ’ Fél óráig tartó előadás, műsorszám.’ (Magyar értelmező kéziszótár)
Az egybeírt változat jelentése: ’ Fél óráig tartó előadás, műsorszám.’ (Magyar értelmező kéziszótár)
dátum írása
Ha csak egyszer írjuk ki az évszámot, de két hónap van benne, akkor hogy írjuk azt, hogy: április 25 – május 30.?
A szóközt tartalmazó dátumok tól–ig írásakor a nap után kitesszük a pontot: április 25. – május 30. (Helyesírás, Osiris Kiadó, 2004: 295.)
anélkül ~ a nélkül
Hogyan írjuk az anélkül szót az alábbi esetekben?
„nem volt fürdőkádja, így a nélkül/ anélkül mosakodott meg”
„szüksége volt az engedélyre, mert anélkül nem szerződhetett”
„nem volt fürdőkádja, így a nélkül/ anélkül mosakodott meg”
„szüksége volt az engedélyre, mert anélkül nem szerződhetett”
Az egybeírt és különírt formának más szerepe van. Erről az AkH. 130. b) pontjában olvashatunk: „Az a, e, az, ez mutató névmásból és a különféle névutókból álló kapcsolatokat egybeírjuk, ha egységes határozószót alkotnak, továbbá ha rámutatószói szerepűek, vagy ha kötőszószerű szerkezetek részei: Ezelőtt másképp hívták. Ezután mindig jó leszek. Mindent megbeszéltünk, eszerint cselekedj! Nincs kétségem afelől, hogy ő tette. Elment anélkül, hogy köszönt volna. [...] Ha ellenben a névmással nyomatékos rámutatást fejezünk ki, akkor csak a különírás a helyes: a köré a ház köré; a szerint kell eljárni, nem e szerint; a nélkül a könyv nélkül” stb.
arról, hogy a kérdéses mondatokban (szövegben) valóban nyomatékosítást fejeznek-e ki, a szöveg alkotójától függ.
Az anélkül tehát a kérdéses mondatokban egybe- és különírva is helyes lehet. Nyomatékosítás nélkül az egybeírás a megfelelő: „nem volt fürdőkádja, így anélkül mosakodott meg”, „szüksége volt az engedélyre, mert anélkül nem szerződhetett”. (OH. 2004: 122.)
arról, hogy a kérdéses mondatokban (szövegben) valóban nyomatékosítást fejeznek-e ki, a szöveg alkotójától függ.
Az anélkül tehát a kérdéses mondatokban egybe- és különírva is helyes lehet. Nyomatékosítás nélkül az egybeírás a megfelelő: „nem volt fürdőkádja, így anélkül mosakodott meg”, „szüksége volt az engedélyre, mert anélkül nem szerződhetett”. (OH. 2004: 122.)
Az előző rész itt található.
