A 21 Kutatóközpont júniusi felmérése szerint a Tisza Párt és a Fidesz közötti különbség tovább nőtt a legutóbbi, április eleji kutatáshoz képest. Magyar Péter pártja 6 százalékponttal, 34–28 arányban vezetett a teljes népességben áprilisban, ez az arány most 32–25.

A 21 Kutatóközpont 2023 óta mér ezzel a módszerrel – azóta még sosem volt ilyen alacsony a kormánypárt támogatottsága, bár a kétmilliós szimpatizánsi kör továbbra is jelentős. A Tisza Párt 2,5 milliós táborának bővülése is megállt a teljes népességben (sőt a hibahatáron belül, minimálisan csökkent a támogatottsága), ám a Fidesz (és az egyéb pártok) zsugorodása és a bizonytalanok arányának számottevő növekedése miatt a vezető ellenzéki párt relatív pozíciója a pártversenyben minimális mértékben tovább javult. A választani tudók között 48–37, a részvételüket biztosra mondó pártválasztók között 52–34 arányban vezet a Tisza a Fidesz előtt.

A „biztos” kategóriában tapasztalt nagyobb különbséget az magyarázza, hogy – a korábbi mérésekhez hasonlóan – jóval lelkesebb, elkötelezettebb a Tisza tábora, mint a Fideszé. Ugyanakkor a ciklus közbeni fiktív választási részvételi szándék nem feleltethető meg a tényleges választási részvételnek, ráadásul ennek a mintarésznek a hibahatára is némileg nagyobb, körülbelül plusz/mínusz 4 százalékpont.

Ami a többi pártot illeti, a Mi Hazánk 5-ről 7-re, a Demokratikus Koalíció 3-ról 4 százalékra növelte a támogatottságát a pártot választani tudók között áprilishoz képest, ezzel nagyjából az októberi szinthez tértek vissza. A részvételüket biztosra mondók között Toroczkai László pártja 4-ről 6 százalékra erősödött, Dobrev Kláráé pedig 3-ról 5-re. A Mi Hazánk parlamenti bejutása tehát valószínűnek tűnik, a DK helyzete bizonytalanabb. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt távolodott a küszöbtől, a pártot választani tudók között 3, a biztos résztvevők között 2 százalék a támogatottsága. A többi párt összesített támogatottsága is mindössze 1 százalékot tesz ki a 24.hu-nak elküldött felmérés alapján.

A pártok táborát demográfiai jellemzők szerint vizsgálva nagyon markáns különbségek tapasztalhatók. Budapesten a Tisza Pártnak már kétszer, a megyei jogú városokban másfélszer annyi szavazója van, mint a Fidesznek, miközben az egyéb városokban lakók között minimális mértékben vezet Magyar Péter pártja, a falvakban pedig a kormánypárt erősebb (igaz, csak négy százalékponttal). Még nagyobb a differencia az iskolai végzettség szerint: az alapfokú végzettségűek között 42–17 arányban a Fidesz, a diplomások körében 46–18 arányban a Tisza Párt vezet.

A 65 év felettiek eredménye tér el a legjobban a teljes népességi adattól: a kormánypárt 52–20 arányban tudhat maga mögött több idős választópolgárt, mint a Tisza. A 65 év alattiak körében azonban 36–15 arányban az ellenzéki párt vezet, melynek különösen a 40 év alattiak között elsöprő a fölénye. Végül, a Fidesz hasonló népszerűségnek örvend a férfiak és a nők között, ám a Tisza jóval támogatottabb a férfiak körében, míg a nők nagyobb arányban bizonytalanok a pártválasztásukban. Természetesen a hibahatár jóval magasabb az egyes demográfiai csoportok esetében, így a konkrét értékek helyett itt inkább a tendenciákat érdemes figyelembe venni.

A hibrid adatfelvétel 2025. június 24. és 27. között zajlott, ezer fő megkérdezésével. A válaszadók SMS-üzenetben kapták meg az online kérdőívhez vezető linket. A 65 év feletti válaszadók politikai preferenciáját telefonos módszerrel kérdezték le a kutatók. A 21 Kutatóközpont ugyanezt a módszert használta az EP-választási méréséhez és a cikkben említett korábbi kutatásaihoz is. A teljes minta súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint történt, lakóhely, nem, kor, iskolai végzettség szerint. A minta reprezentatív a teljes lakosságra nézve, a mintában kapott értékek +/- 3 százalékponttal térnek el attól, amit a teljes lakosság megkérdezése esetén kaptak volna. A részsokaságok vizsgálata során azonban a hibahatár ennél valamivel nagyobb is lehet.

Megjelentek a ZRI Závecz Research Intézet június második felében végzett közvélemény-kutatásának részletei is. A választókorú népesség 32 százaléka a Tisza Pártot támogatja, 26 százaléka a Fideszt. Az ellenzéki pártnak kicsivel több mint két és félmilliós, a kormánypártnak bő kétmilliós a tábora. (A 21 Kutatóközpont is félmilliós különbséget mért.) A Mi Hazánknak 6, a DK-nak 4, a Kétfarkú Kutyapártnak 3 százalékos a támogatottsága a teljes választóközönségen belül, más pártok legfeljebb 1 százalékot érnek el.

A párt nélküliek aránya 24 százalék, azaz szűk kétmillió embernek jelenleg nincs preferált pártja.

A biztos elmenetelt ígérők és pártot is választók csoportjában a Tisza Párt 46 százalékos, a Fidesznek 35 százaléka van. A Mi Hazánk a bejutási küszöbérték felett áll (7%-os eredménnyel), a DK a határértéken (5%-kal), a Kétfarkú Kutyapárt pedig egy kicsivel alatta (4%-on) van. A felmérés a megszokottnál nagyobb, 1500 fős mintán készült az ország felnőtt népességét reprezentáló mintán, telefonos adatfelvételi módszerrel.

A Tisza és a Fidesz társadalmi beágyazottsága jelentős mértékben eltér: az életkori, iskolai végzettség és településtípus szerinti különbségek is markánsak. A fiatal korosztályokban tekintélyes, háromszoros a Tisza előnye a Fidesszel szemben (37%-13%), a középkorúak körében majdnem egyformán erősek (31%-28%). Az idősek csoportjában pedig a Fidesznek nagyobb a tábora (36%-os), mint a Tisza Pártnak (29%).

Az iskolai végzettség növekedésével e kormánypártnak egyre kisebb, az ellenzéki pártnak egyre nagyobb a támogatottsága. A legfeljebb 8 osztályt végzettek körében kétszeres a Fidesz többlete – 37 százalékon áll, míg a Tisza 18 százalékon. A szakmunkás iskolát végzettek csoportjában is egyértelműen a kormánypárt az erősebb (34%-25%). Itt éles választóvonal van a két párt támogatottságában az iskolázottság alapján, hiszen a Tisza az érettségizetteknél már nagy előnyre tesz szert a kormányoldallal szemben (38% illetve 20%) s még nagyobb a vezetése a diplomások csoportjában (42% illetve 17%).

A Tiszának a fővárosban 40 százaléknyi szavazója van, a Fidesznek még fele ennyi sem (18%). A megyeszékhelyek, megyei jogú városok kategóriájában is az ellenzéki párt áll jobban – 37 százalék a támogatottsága, a Fidesznek 25 százalék. A kisebb városokban közel azonos a táboruk mérete, a Tiszáé 29, a kormánypárté 27 százalék. A falvakban a Fidesz előnye minimális, 31 százaléka van, míg a Tiszának 28 százaléka. A férfiak körében nagy előnye van a Tiszának (34%-25%), míg a nők körében minimális (30%-27%).

A jövő évi választással kapcsolatos győzelmi várakozások rendkívül kiegyenlített erőviszonyokat feltételeznek, jelentős mérvű bizonytalansággal kiegészülve. Jelenleg a választókorúak 39 százaléka azt feltételezi, hogy a Fidesz fogja a legtöbb képviselői helyet megszerezni a parlamentben, míg 38 százalék szerint a Tiszának van esélye a győzelemre. A választók 21 százaléka nem vállalkozott prognózisra.

A Fidesz-szavazók bizakodóbbak, mint a tiszások: előbbiek 87, utóbbiak 80 százaléka reméli, hogy az általa támogatott párt nyeri a jövő évi választást. A többi ellenzéki párt szavazóinak 40 százaléka a Tisza győzelmére számít, 25 százaléka a Fideszére, és bő egynegyedük nem tudott dönteni. A pártnélküliek körében kétszer többen feltételezik a Fidesz választási győzelmét, mint a kihívójáét (38% illetve 18%), de körükben jelentős, 43 százalékos a kérdésben bizonytalanok aránya is.

A Republikon Intézet az elmúlt fél év pártpreferencia-kutatásaiból 1200 fős fővárosi mintát képezve megvizsgálta, hogyan alakul a pártok versenye Budapesten 2025 első felében.

Az eredmény azt mutatja, hogy a fővárosiak részvételi hajlandósága szokott módon magas, 85 százalékuk szavazna a választáson, ha most vasárnap rendeznék meg. Ebből 71 százalék biztos jelenlétéről nyilatkozott.

Budapesten, akárcsak az ország egészében – a 21 Kutatóközpont felmérése szerint a teljes népesség körében 7 százalékkal – jelenleg a Tisza Párt vezeti a népszerűségi versenyt. Nem meglepő módon azonban a Tisza előnye jelentősebb Budapesten: több mint kétszer annyi szavazója van Budapesten a Tiszának, mint a Fidesz–KDNP-nek.

A teljes népességben 40 százalék szavazna Magyar Péter Pártjára, míg mindössze 18 százalék támogatja a kormánypártokat. E tekintetben a Fidesz–KNDP támogatottsága Budapesten közelebb áll a harmadik helyezett, a teljes fővárosi népesség 10 százalékát meggyőző Demokratikus Koalícióhoz, mint a Tiszához.

A Tisza előnye még jelentősebb a pártválasztók és a biztos szavazó pártválasztók között, 26, illetve 27 százalékponttal előzi a kormánypártokat.

Az országos eredményekkel ellentétben Budapesten a DK magabiztosabban őrzi a harmadik helyet, a teljes népességben 10, a pártválasztók körében 12 százalék Dobrev Kláráékra, a biztos szavazók 13 százaléka mellett.

A Kutyapárt a negyedik helyezett, támogatottsága az előbb említett mérési szinteken 6-5-6 százalék. Az MKKP-tól csak hibahatáron belül marad el a Mi Hazánk, Budapesten is 5 százalék fölötti eredményt tudhat magáénak, azaz jelenleg bejutna a fővárosi közgyűlésbe is, ahova 2024-ben nem sikerült.

A Momentum a 2024-os budapesti listás eredményéhez hasonlóan jelenleg sem jutna be a fővárosi közgyűlésbe, minden mérési szinten 3 százalék a támogatottsága.

A kutatás szerint összességében látható, hogy a budapesti választóközönség nagyon aktív, a pártok erősorrendje nagyjából hasonló az országos mérésekhez, de az arányok merőben eltérnek.

A Tisza és a Mi Hazánk erősödött az elmúlt egy évben a 2024-es fővárosi listás eredményéhez képest.

A DK–MSZP–Párbeszéd közös listát indított, ez a konstelláció most is nagyjából ugyanilyen eredményt tudna elérni. A Fidesz–KDNP egyértelműen gyengült a fővárosban. „A frakciójuk tele van új arcokkal, javarészt fiatal Fidesz- és Fidelitas-tagokból áll, konfrontatív stílusuk és politikai kommunikációjuk jobban illeszkedik a kormánypártok országos kampányába, és a fővárosi választók egy része a választás óta elfordult tőlük”, írta a Republikon.