Második alkalommal szerepelt Magyarország a STADA gyógyszeripari vállalat Health Report című éves felmérésében. Az egészségügyi trendeket vizsgáló reprezentatív kutatásban összesen 22 ország mintegy 27 ezer lakosának véleményét kérdezték, számos európai uniós tagállam mellett az Egyesült Királyság, Kazahsztán, Svájc, Szerbia és Üzbegisztán vett részt benne. A kutatás főbb témái között jelent meg az egészségügyi rendszerbe vetett bizalom, az egészséges életmód, a mentális egészség, valamint a mesterséges intelligencia szerepe a gyógyításban.

Magyarország több kiemelt témában is a lista legvégén végzett. Arra a kérdésre, hogy összességében egészséges életmódot folytatnak-e, a hazai válaszadók mindössze harmada felelt igennel. Ugyanezt az arányt mérték a velünk együtt sereghajtó cseheknél, de összességében is csak a lakosság alig több mint fele, 51 százalék vallja, hogy egészségesen él.

Bár a statisztika nem túl biztató, a megkérdezettek túlnyomó többsége, 96 százaléka véli úgy, hogy az egészséges életmód fontos (lenne). A legtöbben Spanyolországban tartják magukat ehhez, ami meg is látszik, az unióban ugyanis – a kutatásban nem szereplő – Liechtenstein után náluk a második legmagasabb a várható élettartam 84 évvel. Az Eurostat 2023-as adatai szerint Magyarországon 76,9 év volt a várható élettartam, ezzel csupán Bulgáriát, Lettországot és Romániát előztük meg.

Szintén utolsó helyen állunk a fizikai állapotunk megítélésében, a magyarok 39 százaléka gondolja, hogy jó fizikai egészségnek örvend, a 22 ország átlaga itt 56 százalékon áll. Épphogy megelőztek minket a szlovákok, a kazahok és a svédek, a legtöbben pedig Romániában (70 százalék), Ausztriában (68 százalék), Svájcban (67 százalék) és Franciaországban (66 százalék) gondolják, hogy egészségesek.

Még ha nem is vagyunk egészségesek, elsőre úgy tűnhet, próbálunk azok lenni. A kutatásban résztvevő országok közül a magyarok mondták a legnagyobb arányban, hogy hetente legalább egyszer tesznek valamit az egészségükért – legyen az sport, egészséges étrend vagy vitaminok, étrend-kiegészítők szedése. Hozzánk hasonlóan a dánok 83 százaléka állítja, hogy rendszeresen tesz valamit az egészsége érdekében, de az írek és a szlovákok is a lista elején végeztek 81, illetve 80 százalékkal.

Érdekesség, hogy a 72 százalékos átlag alatt végeztek például a magukat viszonylag egészségesnek valló hollandok. Ennek oka a STADA szakértői szerint az is lehet, hogy ahol a testmozgás vagy a kiegyensúlyozott étrend általánosabb, ott kisebb arányban érzik azt az emberek, hogy ezekkel hozzájárulnak egészségük megőrzéséhez.

A leggyakoribb szokások között a személyes higiéniát (70 százalék), illetve a táplálékkiegészítők fogyasztását (65 százalék) említették a kitöltők. Utóbbiban hazánk szintén előkelő, második helyen végzett, a magyarok 80 százaléka szed rendszeresen valamilyen készítményt, miközben az egészséges életmódról és testmozgásról szóló statisztikákban nem szerepelünk kiemelt helyen.

Arra a kérdésre, hogy mi akadályozza az embereket abban, hogy egészségesebben éljenek, a legtöbben az alacsony motivációt (41 százalék), az időhiányt (31 százalék), valamint a pénzügyi szempontot (28 százalék) említették. A résztvevő országok közül Magyarországon állították a legtöbben, hogy anyagilag megterhelő egészséges életmódot folytatni, 54 százalék tapasztalja ezt.

Márpedig, a magyarok közel fele, 46 százalék vallja, hogy nehezen tudja beosztani a pénzét, vagy legalábbis nagyon oda kell figyelnie rá, hogy mire költ.

Az anyagi nehézségek egészségre gyakorolt negatív hatását több kutatás is bizonyítja. A STADA sajtótájékoztatóján két londoni egyetem (UCL és King’s College) közös tanulmányát említették, mely szerint a pénzügyeink okozta aggodalom károsítja leginkább a fizikai egészségünket a különböző stresszfaktorok közül, a krónikus stresszel élők pedig 60 százalékkal vannak jobban kitéve az egészségügyi kockázatoknak.

A STADA Health Report válaszadói közül a rosszabb anyagi helyzetben élők jelentősen alacsonyabb arányban gondolják, hogy egészségesen élnek vagy jó fizikai állapotban vannak, és kevesebben járnak orvosi vizsgálatokra is. Ugyancsak jobban aggódnak az egészségügyi rendszer miatt: kevésbé elégedettek az ellátásokkal, kisebb mértékben tartják igazságosnak, és kevesebben bíznak benne.

„Ha az egészségügyi rendszer nem igazságos, akkor nem bízik benne a lakosság, ha pedig nincsen bizalom, nem is lesznek elégedettek vele, így nem térnek vissza az újabb és újabb vizsgálatokra, ellátásokra” – mondta a sajtótájékoztatón Peter Goldschmidt, a STADA vezérigazgatója.

Magyarország ezekben a statisztikákban is rendkívül rosszul teljesített, 74 százalékkal mi vagyunk a legelégedetlenebbek az egészségügyi ellátórendszerünkkel, tavaly ugyanez az adat 72 százalék volt. Az idei második helyezett Szerbia jócskán lemaradt tőlünk a maga 63 százalékával, ugyancsak elégedetlen a bolgár és az ír lakosság több mint fele, a többi 18 országban magasabb az elégedettek száma. Az elégedett lakosok aránya évek óta csökkent Európa-szerte, idén azonban először láthatunk kisebb emelkedést: a tavalyi 56 százalékos átlaghoz képest 2025-ben 58 százalék gondolja, hogy jól működik az egészségügy. A listát Belgium és Svájc vezeti 81 százalékkal.

Ugyancsak riasztó az: csupán a magyarok ötöde gondolja, hogy igazságos az egészségügyi rendszer, vagyis mindenki számára elérhetőek a szolgáltatások, ezzel az eredménnyel ismét a lista legalján végeztünk. A nemzetközi statisztika szerint az igazságosság és a bizalom kéz a kézben jár: azoknak, akik szerint egyenlő esélyekkel indulnak a betegek az egészségügyben, négyötöde bízik is a rendszerben, míg az egyenlőtlenséget tapasztalóknak csak a harmada érez így.

Mindezek mellett Magyarország a lista vége felé végzett abban a kérdésben is, mennyire vagyunk biztosak abban, hogy súlyos betegség esetén megkapjuk a szükséges ellátást: csupán 42 százalék optimista. A magyarok több mint négyötöde (84 százalék) utasítja el az ötletet, hogy idős korában gondozóotthonban éljen és háromnegyede (76 százalék) érzi úgy, hogy a mentális és fizikai egészséget nem egyenlő mértékben kezeli az egészségügyi rendszer. Talán az egyetlen bizalomra okot adó statisztika az ellátórendszerrel kapcsolatban a szűrővizsgálati részvétel aránya. Itt átlagos eredményt értünk el, csak a magyarok harmada állította, hogy semmilyen szűrővizsgálatra nem jár rendszeresen.

„Üzletember vagyok, nem politikus, de egy dolog világos: ha megnézzük az adatokat, Magyarország a 22 ország közül a 22. helyen áll az elégedettségi rangsorban. Ez nem politikai állítás, hanem tény. A magyar emberek nem elégedettek azzal, hogy milyen szolgáltatást kapnak és pont” – mondta újságírói kérdésre Peter Goldschmidt. A STADA vezérigazgatója kiemelte, hogy az adatok nem objektív módon tükrözik a szolgáltatások színvonalát, hanem a lakosság megítélését mutatják, így inkább azt fejezik ki, az emberek javulást vagy romlást érzékelnek. Mindenesetre, az utolsó helyet beszédes eredménynek tartja és bár saját bevallása szerint sincs teljesen tisztában a magyar egészségügyi rendszer működésével, nem gondolja valószínűnek, hogy alaptalan lehet az ilyen fokú elégedetlenség.

„Az egészséges életmód tekintetében is az utolsó helyen áll Magyarország és bár nem akarok ítélkezni, ennek biztosan vannak következményei. Nem tudom, hogyan alakul a várható élettartam az országban, de az általam ismert adatok alapján azt mondanám, hogy nem növekszik. (…) Ha politikus lennék, azt mondanám, el kell érnünk, hogy az emberek úgy érezzék, egészséges életet élhetnek Magyarországon és megbízhatnak az ellátórendszerben” – tette hozzá Goldschmidt.

A vezérigazgató szerint mindez a gazdaságra is nagy hatással van, ugyanis minél kevésbé egészségesek az emberek, annál több betegszabadságot vesznek ki, valamint kevésbé érzik magukat boldognak, ami miatt a munkájukban is motiválatlanabbak, így a lakosság egészségmegőrzésére épp olyan fontos költenie az államnak, mint például védelemre vagy infrastruktúrára. Goldschmidt érvelését támasztja alá az is, hogy hazánkban kiemelkedően magas a kiégéssel küzdők aránya, a magyarok több mint háromnegyede vallotta, hogy tapasztalta már ennek jeleit.

„Az oktatásnak nagyon nagy szerepe van az egészségtudatosság működésében, fontos már fiatal korban megértetni, hogy az egészség összefügg a boldogsággal, és hogy megéri egészséges életmódot folytatni” – mondta a vezérigazgató a HVG arra vonatkozó kérdésére, hogy az egészségügyi kiadások növelésén túl miként lehetne javítani a statisztikákon. Felhívta a figyelmet arra, hogy az alkoholfogyasztásra és a rendszeres testmozgásra vonatkozó adatok Európa-szerte javulnak a tájékoztatásnak köszönhetően. Hozzátette, az ő étkezési szokásait is a mai napig meghatározza, hogyan evett gyerekkorában, így érdemes olyan apróságokkal kezdeni, minthogy a gyerekünket nem pizzával jutalmazzuk, hiszen az egészségtelen. „Képzeljük el, hogy elmondjuk az óvodásoknak, hogy »ha napközben a kertben játszotok, éjszaka jobban fogtok aludni, elég jó, nem?«. Aztán ez előbb-utóbb szokássá válik, ami nagyon jó, ezek a dolgok egész életükben hatással lesznek rájuk, ebben teljesen biztos vagyok” – tette hozzá.

Még ha az egészségügyi rendszerbe vetett bizalom nem is túl magas, a lakosság továbbra is megbízhatónak tartja a szakembereket. A STADA felmérése szerint a háziorvosokban az emberek 69 százaléka, más egészségégügy dolgozókban 61 százalékuk, a tudósokban 59 százalékuk, a gyógyszerészekben pedig 58 százalékuk bízik meg. Ezzel szemben kevesen hisznek az online kereséseknek, a mesterséges intelligenciának és az egészségügyi influenszereknek.

Ugyanakkor egyre nyitottabbak az emberek arra, hogy orvos helyett a mesterséges intelligencia végezzen el egy konzultációt, 39 százalékuk már most kipróbálna egy ilyen vizsgálatot, a lakosság negyede pedig meggyőzhető lenne a jövőben. Az ötlet iránt nyitott válaszadók a mesterséges intelligencia előnyei között leggyakrabban azt említették, hogy a technológia mindig elérhető, gyors, megfizethető, de többen kiemelték azt is, hogy bizonyos esetekben objektívebb lehet egy orvosnál, valamint a teljes anonimitást is biztosítani tudja.

Jelentős hátránya azonban, hogy egyelőre kevéssé tudja szűrni a rendelkezésre álló információkat. Vagyis, ahogyan egy Google-keresés alapján a megfázástól a rákos megbetegedésig találunk diagnózist a legegyszerűbb tünetekre is, a mesterséges intelligencia is ugyanezeket az eredményeket dolgozza fel. A STADA szakértői kiemelték azt is, még a csak tudományosan alátámasztott megállapításokat se biztos, hogy megfelelően értelmezi a technológia.

Arra mindenesetre már most képes a mesterséges intelligencia, hogy a betegfelvétel során a tünetekről, családi kórtörténetről szóló kérdéseket feltegye és a válaszokat összefoglalja.

„Még a világ legszegényebb országaiban is egyre elterjedtebb az internet-hozzáférés és a telefonhasználat, 20 évvel ezelőtt nem ez volt a helyzet. Vagyis, a tudás folyamatosan demokratizálódik, egészen biztos vagyok benne, hogy a mesterséges intelligencia egészségügyi felhasználása is rövidesen el fog jutni a legelmaradottabb térségekbe is” – véli Goldschmidt. A HVG kérdésére azonban elmondta azt is, nem ezt tartja az innováció legnagyobb előnyének, inkább a robotok által végzett műtétek iránt lelkesedik.

„Egy robot soha nem alszik rosszul a műtéted előtti éjjel és soha nem iszik meg egy bort előző este. Nincs olyan problémája, ami miatt zaklatottabban érkezik a műtőbe, és stressz nélkül tud reagálni arra is, ha a beteg haldoklik, érzelmek nélkül tud dönteni a páciens érdekében. Egy komplikáció esetén pedig nem csak a saját és kollégái tudására támaszkodhat, hanem rendelkezésére áll minden adat a korábbi azonos műtétekről és a felmerülő problémák megoldásáról” – jegyezte meg a STADA vezérigazgatója, aki abban is biztos, közelebb vagyunk a fent leírt jövőképhez, mint azt most gondoljuk.

(HVG nyomán)