A Nikkei egy kínai külkereskedelmi vállalat igazgatójára hivatkozva közölte, hogy egyedül az északkelet-kínai Tadongban több mint tízezer észak-koreai dolgozik feketén a város gyáraiban. A fizetésük nagyjából 2000 jüan (körülbelül 92 ezer forint), ami csak a fele egy kínai munkásénak.

Noha a vendégmunkások vízuma lejárt, Észak-Korea a járvány megfékezése érdekében január végén lezárta a határait, és a névtelenséget kérő igazgató szerint sok észak-koreai azóta sem jutott haza.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2017 decemberében hozott határozata felhívta az észak-koreai vendégmunkásokat foglalkoztató országokat, hogy 12 hónapon belül küldjenek haza valamennyi vendégmunkást. A határozat célja az volt, hogy megfossza a phenjani rezsimet az általuk hazaküldött pénztől, amellyel Észak-Korea vélhetően a nukleáris programját finanszírozza. Peking korábban fogadkozott, hogy betartja a világszervezet határozatait.

Elemzők szerint a járvány miatt az eddiginél is nehezebb helyzetbe került észak-koreai gazdaságnak nagy szüksége van külföldi valutára, így arra a pénzre is, amelyet a vendégmunkások küldenek haza.

Az Egyesült Államok külügyminisztériumának becslése szerint a BT-szankciók előtt mintegy százezer észak-koreai dolgozott külföldön, nagy részük Kínában. Phenjan több mint 500 millió dollárhoz (több mint 153 milliárd forinthoz) jut általuk évente, s ez arra utal, hogy az ő jövedelmük teszi ki a kommunista rezsim valutájának nagy részét.

Észak-Korea külkereskedelmének körülbelül kilencven százalékát Kínával bonyolítja le. A külkereskedelem volumene a két ország között január és augusztus között a kínai vámhatóság adatai szerint hetven százalékkal esett vissza.

(MTI)