Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Magyarország tiszteletbeli konzuljainak keddi konferenciáján a következőket tartotta kiemelésre méltónak: szeptembertől kötelező minden gyermeknek tanulnia a cigányság történetéről, kultúrájáról, a zsidóság képviselőivel egyeztettek a felekezet történetének oktatásáról is, illetve háromszorosára növelnék a Magyarországon tanuló külföldi hallgatók számát.
 Balog már egyeztetett |
A tárca vezetője a felsőoktatás területéről kiemelte a Stipendium Hungaricum programot. Mint mondta, jelenleg mintegy 20 ezer külföldi diák tanul Magyarországon, ezt a számot tíz év alatt a háromszorosára szeretnék növelni. Országonként meghatározták, hány diák költségeit finanszírozza a magyar állam. A program megismertetését segíthetik a tiszteletbeli konzulok is - mondta.
A köznevelésről szólva beszélt az intézmények állami fenntartásba vételéről, és az új Nemzeti alaptantervről is. Utóbbiról elmondta: szeptembertől kötelező minden gyermeknek tanulnia a cigányság történetéről, kultúrájáról, és a zsidóság képviselőivel egyeztettek a felekezet történetének oktatásáról.
A pedagógusokat érintő változásokra térve elmondta: több lesz az ellenőrzés, a továbbképzés, ugyanakkor az alapbérek szeptembertől 34 százalékkal emelkedtek. Beszámolt arról, hogy 2016 után senki nem kaphat érettségi bizonyítványt, ha nem végzett legalább egy hónapnyi önkéntes munkát.
Balog - tiszteletbeli konzuloknak tartott - előadásában kiemelt figyelmet szentelt a cigánytenyészet jelenlegi állapotának
A "romák integrációjáról" szólva felidézte a 2011 első félévi magyar uniós elnökséget, amelynek egyik célja volt, hogy ezt az ügyet "európai üggyé tegyék", beszéljenek arról: a "romakérdés" nemcsak diszkriminációs, hanem emberi jogi, súlyos szociális, közbiztonsági és foglalkoztatási kérdés is. Összegzése szerint sikerült európai szövetséget létrehozni, keretstratégiát alkottak, és ma már Brüsszelben, Párizsban is - az aktuálpolitikai kritikától eltekintve - elismeréssel szólnak a Fidesz "új romapolitikájáról", amelynek célja "a munka és a tanulás".
Magyarországon ma mintegy 1,2 millióan élnek mélyszegénységben, de közülük csak minden második "roma". Az oktatási rendszer pedig nem csökkenti, hanem növeli, vagy szinten tartja a szociális különbségeket - állapította meg Balog Zoltán.
Az a cél, hogy ne segélyt, hanem munkát adjanak a "szegénysorban élőknek", ezért úgy alakították át a segélyrendszert, hogy "nyomja" a tömegeket a munka felé - mutatott rá anélkül, hogy elröhögte volna magát, hozzátéve: emellé lépett be a családi adókedvezmény rendszere, amellyel egy év alatt mintegy 130 milliárd forint marad a családoknál.
Szociális területen ma az jellemző, hogy 36-féle címen lehet szociális segítséget kapni. Eközben Magyarországon nincs egyetlen adatbázis sem ezekről - állapította meg Balog Zoltán, jelezve: karácsonyra várható kimutatás ezen adatokról.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó:
