Hiába kezdeményezett etikai eljárást a Rezesova-ügyben meghalt áldozatok családja Melegh Gábor, a védelem által bevont igazságügyi szakértő ellen, a területileg illetékes Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara (BISZK) nem indít fegyelmi eljárást.

A család amiatt tett panaszt, mert szerintük a négy halálos áldozattal járó közlekedési büntetőügyben Melegh elfogultan járt el, és megsértette hivatásának szabályait. A HVG-nek "az ügyet közelről követő, de névtelenséget kérő forrása" szerint lett volna alapja, hogy vizsgálják a Melegh elleni kifogásokat, de egy joghézag miatt végül el sem kezdik az etikai ügyet, és visszadobták a panaszt: főszabály szerint csak akkor indulhat etikai vétség miatt egy szakértő ellen eljárás, ha az alapügy már lezárult. A Rezesova-per pedig szeptemberben másodfokon folytatódik.

Viszont Meleghet a másodfokú bíróság kizárta az ügyből, tehát már nem érintett, így létezhet olyan jogértelmezés is, miszerint így már eljárhatnának vele szemben. Mivel azonban erre az esetre nincs pontos szabály, egyszerűen nem tudták eldönteni, mi legyen, illetve inkább elutasították az etikai eljárás megindítását. A forrás szerint ugyanakkor nem kizárt, hogy a per jogerős befejezése után mégis az etikai bizottság elé kerülhetne Melegh.

Ugyanakkor érdekes egybeesés, hogy miközben már május óta a budapesti kamara előtt van a Melegh elleni súlyos etikai kifogásokat felvető panasz, a szervezet úgy döntött, a Rezesova-ügyből kizárt szakértőjüket – aki jelenleg is az itteni közlekedési szakosztály vezetője – jelölik az országos legfőbb szerv, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) elnökének.

Nem csak saját területi kamarája gondolta úgy, hogy alkalmas lenne az országos kamara vezetésére: a debreceni és a szegedi területi kamara szintén őt indítja jelöltként az októberi választáson, amelyet azért tartanak, mert a korábbi kamarai elnök, Lovász Zoltán egészségügyi okok miatt 4 éves megbízatásának letöltése előtt távozott posztjáról.

„A jelöltállítás megtörtént, és az egyik jelölt valóban Melegh Gábor” – erősítette meg Agárdi Tamás, a szakértői kamara megbízott elnöke. Bővebben erről nem kívánt nyilatkozni, mert csak pár nap múlva teszik nyilvánossá a teljes jelöltlistát és a jelöltek programját a honlapjukon.

A hatályos kamarai szabályzatok alapján Melegh jelölése szabályos, ugyanis a megválaszthatósághoz elég, ha a jelölt szakértő nem áll etikai vétség miatt „hátrányos jogkövetkezmény” alatt, és befizette a kamarai tagdíjat. Mivel az etikai eljárást el sem kezdték ellene, semmi akadálya nincs, hogy ősszel országos elnöknek válasszák. Melegh Gábor már el is fogadta a jelölést, és nyilatkozott arról, hogy e két ok vele szemben nem áll fenn, vagyis hivatalosan is ringbe száll, hogy újra ő legyen a legfőbb szakértői szerv vezetője.

A gépjárműszakértők közt valóságos szaktekintélynek tartott Melegh korábban már vezette az országos kamarát, méghozzá 3 cikluson keresztül, 12 éven át. Igaz, korábban az volt a szabály, hogy az elnököt csak egyszer lehet újraválasztani, így állítólag voltak, akik kifogásolták Melegh harmadszori újraválasztását. Az érintett elismerte, hogy az elnöksége idején megváltozott a jogszabály, így tölthetett harmadszor is négy évet a poszton. Közvetlenül utána a kamara tiszteletbeli elnökének választották.

A neve azonban az utóbbi időben inkább a Rezesova-ügy miatt forgott a médiában, miután a négy halálos áldozattal járó balesetet okozó Eva Rezesova védelme felkérte szakértőjüknek, és szakvéleménye fordulatot hozott az elsőfokú eljárásban. Ez ugyanis a vádlott verzióját támasztotta alá, miszerint a Fiat Punto térhetett be a BMW terepjáró elé, így a szlovák nő már nem tudta elkerülni az ütközést. Ráadásul szembe jövő autók fényei is megzavarhatták a hiányzó sövény miatt – állítja Melegh. Két másik szakértő az ő elemzése után tért el addigi véleményétől, majd a szlovák nőt végül ittas járművezetésért elsőfokon hat évre ítélték.

Másodfokon azonban a bíróság rögtön a tárgyalássorozat elején - az ügyészség indítványával egyetértve - kizárta az ügyből Meleghet, így ezt a vádlottra nézve kedvező szakvéleményét sem veszik figyelembe a továbbiakban a szeptemberben folytatódó perben. A bíró szerint „nem elég pártatlannak lenni, annak is kell látszani", ráadásul a Melegh miatt kialakult vita nagyon sokat ártott az egész igazságszolgáltatásnak.

A budapesti és szegedi kamara 3-3 jelöltet állított, Debrecen viszont kizárólag Melegh Gábort tartotta alkalmasnak az országos elnöki posztra. Ezt Vágó László, a Debreceni Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke megerősítette, és azzal indokolta, hogy szükség van Melegh „vezetői rutinjára”.

„Csak egy kétéves ciklusról van szó ezúttal a korábbi elnök lemondása miatt” – magyarázta Vágó, aki elismerte, hogy Melegh kizárása a Rezesova-ügyből és a közvéleményben róla kialakult „hangulati elem” „nem tett jót” a kamarának, illetve a szakértők megítélésének. Ami némiképpen ellentmond annak, hogy arról is beszélt: „nyugalom kell most a kamarának, összetartás és egység”. Mindenesetre szerinte úgyis az országos küldöttgyűlés fog dönteni az ősszel.

Mint mondta, „hivatalosan nincs is tudomása” arról, hogy Melegh ellen etikai eljárást kezdeményeztek, de valóban értesült róla. „Más is őt jelölte” – utalt a másik két, Meleghet jelölő kamarára. A jelölésről még annyit mondott: nem hívta össze a kamarához tartozó szakértőket közgyűlést tartani, elnökként ő maga, illetve az elnökhelyettese - aki egyben az országos jelölőbizottság tagja - döntöttek úgy, hogy Meleghet indítják. Így nem tudta megmondani, a többi igazságügyi szakértő vajon milyen arányban támogatja a jelöltjüket.

A szintén közlekedési területen dolgozó Vágó László az országos kamara elnökhelyettese, vagyis Meleghet gyakorlatilag saját főnökének jelölte. Ezenkívül – ahogy arra maga is felhívta a figyelmet – jelenleg is Melegh helyettese a Műszaki Igazságügyi Szakértői Testületben. Ezt a más szakvélemények felülvizsgálatára jogosult testületet 2013-ban hozta létre az igazságügyért felelős miniszter, ekkor nevezte ki elnöknek Meleghet, egyik elnökhelyettesének pedig Vágót öt évre. Pont erre a testületre hivatkozva utasította vissza Melegh a Rezesova-balesetben meghaltak rokonait, mondván, lehetséges, hogy majd ennek a szakértői testületnek kell végső véleményt mondani az egymásnak ellentmondó korábbi szakvéleményekről.

A HVG megkereste a szegedi igazságügyi kamara vezetőjét, Simon Jánost is, hogy megtudják, ők miért tartják alkalmas jelöltnek Meleghet, illetve nem tartják-e problémásnak bírósági kizárását, vagy az ellene tett etikai panaszt. Simon azonban visszautasította a nyilatkozatot, folyamatosan azt ismételte, hogy inkább kérdezzék helyette a jelölőbizottsági tagjukat. Azt, hogy pontosan kit, annak ellenére sem volt hajlandó elárulni, hogy a kamara köztestület, a vezetők névsora nyilvános. Valószínűleg Szőke Zoltán elnökségi tagra utalt, akit hiába próbáltak elérni, egy rövid üzenetet küldött, miszerint külföldön van.

A budapesti kamara megerősítette, hogy Melegh Gábor neve az egyik, amelyet „a tagok javaslatai alapján” továbbítottak az országos jelölőbizottságnak. Kolbe Tünde elnökhelyettes szerint azonban „az előkészítés jelen szakaszában ez nem tekinthetők jelölésnek”, ugyanis ők csak összesítették a tagok javaslatait és „mérlegelés nélkül megküldték az országos jelölőbizottságnak”. Viszont „a jelöltté váláshoz további nyilatkozattételek szükségesek” – tették hozzá. Ez az a nyilatkozat, amelyet Melegh Gábor már megtett, elfogadva az ajánlást. A budapestiek másik „jelölésnek nem tekinthető” javaslata saját elnökük, Turán Zsolt, akit szabadsága miatt nem lehetett elérni.

A budapesti kamarát arról is kérdezte a lap, nem tartják-e problematikusnak, illetve furcsának, hogy pont a náluk etikai bizottság elé került Rezesova-ügy szakértőjét tartják alkalmasnak az országos szerv vezetésére, de erre nem kaptak választ. Egy az országos kamarai választási eljárást jól ismerő forrás szerint „lehet ugyan magyarázni, hogy a jelölés még nem hivatalos jelölés”, de a gyakorlatban az országos jelölőbizottság a területi kamarák által megküldött neveket fogadják el. „Nyilván próbálják magyarázni” – utalt arra, hogy Melegh jelölése sokaknak visszatetsző lehet.

Megkeresték magát Melegh Gábort is, hogy kommentálja jelölését, illetve arról kérdezék a véleményét, nem érzi-e ezt aggályosnak a Rezesova-ügy után. A kérdéseket még azelőtt küldték el számára, hogy kiderítették volna: el sem indítják ellene az etikai eljárást. Mivel a lap szerint még ezután értesítik a feleket az etikai panasz elutasításáról, hivatalosan Melegh sem tudhatott arról, hogy számára kedvezően dőlt el az ügye. Azzal a feltétellel válaszolt, hogy reagálását változtatás nélkül közlik:

„Köszönöm, hogy több területi kamara a jelölésemmel kifejezte, hogy továbbra is bízik a személyemben és abban a munkában, amelyet kamarai vezetőként 4 év elnökhelyettesi és 12 év elnöki munkámmal végeztem. Az etikai eljárások nagy részét sajnálatosan arra használják az eljárást kezdeményezők, hogy a számukra kedvezőtlen véleményt adó szakértőnek legalább kellemetlenséget okozzanak. A szakértőket remélhetően nem egy indulati elemekkel teletűzdelt ügy, hanem a több évtizedes szakértői munka, a szakértők képzésében és továbbképzésében kifejtett munkám befolyásolja”.

(HVG nyomán)

- Melegh saját maga által hitelesített és forgalmazott, nem validált programmal "bizonyította" Rezesova "ártatlanságát"

- A Rezesovát kimosdató, az áldozatból bűnbakot csináló Meleghnek vajon miből telik Mercedes-gyűjteményre?