Az októberi 21,1%-ról novemberben 22,5%-ra emelkedett az infláció Magyarországon. Az elemzők előzetesen 22 százalékos drágulásra számítottak.

Ennél magasabb értéket utoljára 1996 augusztusában, vagyis több mint 26 éve mért a KSH.

A novemberi adatban persze még nincs benne az üzemanyagok ársapkájának eltörlése, ami majd decemberben jelenik meg az inflációban. Becslések szerint ez az intézkedés önmagában akár 2 százalékpontos ugrást is hozhat, vagyis a 25%-ot is megközelítheti, el is érheti az infláció.

A novemberi adatban viszont már elvileg szerepel a tojás és a burgonya árstopjának bevezetése, azonban a jelek szerint ez sem sokat segített az infláción. Az élelmiszerek esetében látszik minimális lassulás, hiszen az októberi 4,3%-os havi áremelkedés 3,6%-ra csökkent, ennyivel járulhatott hozzá a két új termék árstopja. Ugyanakkor a két újabb termék árának befagyasztásával a többi terméken kompenzálhattak a kereskedők.

De ezzel együtt is 43,8 százalékos volt az élelmiszerek áremelkedése egy év alatt, aminél nagyobb mértékben csak a háztartási energia ára emelkedett a rezsicsökkentés szeptemberi módosítása miatt. A tartós fogyasztási cikkek, valamint a szeszes italok és dohányáruk drágulása is 10 százalék felett volt.

Az élelmiszereken belül leginkább a tojás (102,9%), a kenyér (81,8%), a tejtermékek (79%), a sajt (78,8%), a vaj és vajkrém (77,3%), a száraztészta (70,8%), az édesipari lisztesáru (69,1%), a margarin (60,3%), a baromfihús (54,4%), a péksütemények (54%) és a tej (52,9%) drágult egy év alatt a KSH összesítése szerint. A termékcsoporton belül a liszt (8,7%) és az étolaj (3,2%) ára nőtt a legkisebb mértékben.

A háztartási energia 65,9%-kal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 124,3, a tűzifáé 60,1, a palackos gázé 52,1, az elektromos energiáé 28,3%-kal nőtt. A tartós fogyasztási cikkeken belül az új személygépkocsikért 24, a fűtő- és főzőberendezésekért 21,1, a szobabútorokért 19,6%-kal kellett többet fizetni. A szolgáltatások díja 9%-kal emelkedett, ezen belül a taxi 27,8, a lakásjavítás és - karbantartás 23,9, a járműjavítás és -karbantartás 22,7, a sport- és múzeumi belépők 20, a testápolási szolgáltatás 17,1%-kal került többe.

Egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 1,8%-kal nőttek. Az élelmiszerek 3,6%-kal drágultak, ezen belül az édesipari lisztesáru 10,9, a száraztészta és a tojás egyaránt 9,6, a sajt 5,5, a baromfihús 5,4, a tej 4,7, a büféáruk 4,5, a kenyér 4,2, a vaj és vajkrém 3,9, a péksütemények 3,8%-kal kerültek többe. A háztartási energia ára 1,3%-kal nőtt, ezen belül a tűzifa 3,9, a palackos gáz 2,5, a vezetékes gáz 1,5%-kal drágult. Az állateledelek 4,4, a mosó- és tisztítószerek 4, a háztartási fogyóanyagok 3,3%-kal kerültek többe. A szolgáltatások ára átlagosan 0,9%-kal nőtt, ezen belül a szerencsejátékok 6,6, a járműjavítás és -karbantartás 2,2, a lakbér 1,6, az egészségügyi szolgáltatás 1,3%-kal drágult.

Január és november között átlagosan 13,6 százalékos volt az infláció, így az éves átlag akár a 15%-ot is megközelítheti majd december végére. Főleg úgy, hogy a jövő hónapban már megjelenik az üzemanyagok árstopjának kivezetése is. Emellett kulcsfontosságú lesz az élelmiszerek további áremelkedése, illetve a januári átárazások hatása, utóbbival kapcsolatban a legnagyobb kérdés az, hogy mennyire jelenik majd meg a kereslet lassulása a gazdasági nehézségek miatt.

A mostani adat egyben azt is jelenti, hogy az MNB-nek továbbra sincs tere a 18%-os alapkamat csökkentésére, legalább az infláció tetőzését és az uniós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások kimenetelét meg kellene várnia, hogy nyugodtabban nyúlhasson a kamathoz, írja a lap.