Tavaly a méhekre cudar év járt, a folyamatos esőzés miatt kevés mézet gyűjtöttek, de az idei tavasz – amint Lászlóffy Zsolt, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) vezető szaktanácsadója elmondta – biztatónak ígérkezik. Üröm az örömben, hogy éjjelente bandák lopkodják a kaptárokat. A méhészek szeretnének sárga-fekete egyenruhás méhvédő őrséget szervezni, csak attól tartanak, hogy a friss, de az élet más területein rendrakásra hivatott szabályok miatt lesz, aki félelmet keltőnek tartja a darazsak színeit mintázó uniformist. (Kuruc.info: utalás az „egyenruhás törvényre”, a Fidesz „remek” alkotására. Igen, kész tragikomédia, ami Magyarországon van...)
Az akác, a legfontosabb mézelő növény most szépen, kiegyensúlyozottan virágzik – összegezte az országos tapasztalatokat Lászlóffy Balázs. A május eleji fagyok ugyan a mélyebben fekvő részeken akár 4-5 méter magasságig elpusztították a virágot, de a méhek megtalálják az ép virágokat. A szorgos rovarok egyébként a kaptártól számítva 3 kilométerre repülnek a jó nektárlelőhelyért. Ez azonban több „üzemanyagba” is kerül, ezért az önfogyasztás csökkenti a méz mennyiségét.
Maga a gyűjtési szezon a gyümölcsökben és a füzesekben kezdődik. Most az akácszezon közepén tartunk, majd ezután járják a méhek a selyemkóró, hárs, napraforgó virágait.
A méhészek a tavalyi gyenge év után az idén jobbat remélnek. Csakhogy immár nem csak a csemegére vágyó harkályok, borzok mézlopkodására kell felkészülniük: szervezett bandák fosztogatják a termelőket. Szalai István mérki méhész 40 kaptárából nyolcat loptak el. A gazda munkatársunknak elmondta, hogy a szomszédjától húszat vittek el a tolvajok. A helyszínen vizsgálódó rendőrökkel együtt úgy gondolják, hogy a tolvajok gépkocsis utánfutóval érkeztek, arra pakolva vitték el a kaptárokat. Azzal sem törődve, hogy a kaptárokat és a bennük lévő kereteket beégetéssel, emblémákkal jelölte meg a termelő, tehát beazonosítható, hogy honnan származnak. Szalai István mintegy egymillió forintra becsüli a kárt.
A tizenhétezer hazai méhésznek az időszakonkénti értékesítési, nemzetközi hamisítási botrányok után tehát egy újabb problémával, a szervezett bűnözéssel kell szembenézniük. Bross Péter, az OMME elnöke szerint egyre többen próbálnak kaptárlopással nyerészkedni. Régebben is előfordult méhlopás, de ilyenkor a tolvaj célja csak a rovarszerzés volt, s így a kár is elenyésző volt. Most – ahogy az elnöktől megtudtuk – előfordul, hogy a bandák egyszerre 50-60 kaptárt lopnak a vándortanyákról, és ezeket adják el az értékük töredékéért. Éjjelente járnak, ilyenkor ugyanis a rovarok nyugodtak. De előfordul az is, hogy kipergetik a mézet, amit a nagykereskedőnek eladnak és a kaptárakat elégetik. Az OMME felmérése szerint tavaly összesen 200 millió forint kárt okoztak a tolvajok – csak a kaptárakkal, méhekkel számolva, de ide nem kalkulálva a méhészeti termelési értéket.
Egyébként könnyen a tolvajok nyomára lehetne akadni, mert legtöbbjük örökölt méhállományra és a szakértelem, hely hiányára hivatkozva hirdetéssel próbál vevőt találni a kaptáronként 30-40 ezer forintot érő méhkolóniára 25 ezer forintért. A szervezett bűnözés abban látta meg a lehetőséget, hogy egyre többen próbálkoznak améhészkedéssel, ezért egyre nagyobb a méhcsaládok iránti kereslet.
A tolvajokat szinte lehetetlen elkapni, akinek viszont sikerül ellopott kaptárait fellelnie, az sem örülhet maradéktalanul, mert előfordulhat, hogy saját méhei visszaszerzése miatt őt jelentik fel, ugyanis az „új tulajdonos” azt állítja, hogy nem tudott a lopásról, s jóhiszeműen vásárolta a használt kaptárt – mesélte Bross Péter egy eset tanulságát.
A méhésztársadalom tehetetlen. A tettesek veszélybe sodorják a főállású, illetve keresetkiegészítésként méhészkedők megélhetését. – A rendőrség a lopás tényének rögzítésén túl nem tesz, tehet semmit – álltja a méhészelnök –, ugyanis a kaptárak és a méhek életterét biztosító keretek nem rendelkeznek mindig egyedi azonosítóval vagy a tulajdonos kilétét bizonyító jelzéssel. Az OMME pénzügyi alapot hozott létre a méhlopások felderítésében sokat tett rendőrök anyagi megjutalmazására. Bross Péter elmondta, hogy már lassan egy éve egyetlen rendőrnek sem tudták a több százezer forintos díjjal járó jutalmat átadni. Végső elkeseredésükben arra jutottak, hogy az egymás közelében tanyázó vándorméhészekből sárga-fekete egyenruhás kaptárőrséget állítanak, de mivel a közelmúltban szigorították a büntető törvénykönyv egyes – járőrszolgálatokra vonatkozó – passzusait, egyelőre elálltak szándékuktól.
Fogytán a méz
A tavalyi szerény termés miatt a raktárakból kifogyott a méz, de azért mézhiány tól nem kell tartani. Hiába a keresleti piac és a megszokottnál magasabb felvásárlási árak, a méz így sem lett megfizethetetlenül drága: a virágméz felvásárlási ára kilónként 700, az akácé 1350 forint. Ezért a fogyasztók 1300-2000 forintot fizetnek a piacon. Magyarországon az egy főre jutó éves mézfogyasztás 40 deka körül van, ennek javát eredeti állapotában fogyasztjuk el.
Ellenőr a boltokban
A mézpiacot mostanában rendszeresen hírbe hozzák a hamisítással. A legtöbb esetben a nem egyértelmű szabályozást is kihasználva kevernek olcsóbb külföldi mézet a jobb minőségű magyarhoz. Veszélyt az jelent, ha a külföldi méz az egyes méhbetegségek kezelésére szolgáló antibiotikumok maradékát tartalmazza. Az OMME a napokban Gyulán, Debrecenben és Mosonmagyaróváron végzett próbavásárlásokat: az eredményeket hamarosan nyilvánosságra hozzák.
Az akác, a legfontosabb mézelő növény most szépen, kiegyensúlyozottan virágzik – összegezte az országos tapasztalatokat Lászlóffy Balázs. A május eleji fagyok ugyan a mélyebben fekvő részeken akár 4-5 méter magasságig elpusztították a virágot, de a méhek megtalálják az ép virágokat. A szorgos rovarok egyébként a kaptártól számítva 3 kilométerre repülnek a jó nektárlelőhelyért. Ez azonban több „üzemanyagba” is kerül, ezért az önfogyasztás csökkenti a méz mennyiségét.
Maga a gyűjtési szezon a gyümölcsökben és a füzesekben kezdődik. Most az akácszezon közepén tartunk, majd ezután járják a méhek a selyemkóró, hárs, napraforgó virágait.
A méhészek a tavalyi gyenge év után az idén jobbat remélnek. Csakhogy immár nem csak a csemegére vágyó harkályok, borzok mézlopkodására kell felkészülniük: szervezett bandák fosztogatják a termelőket. Szalai István mérki méhész 40 kaptárából nyolcat loptak el. A gazda munkatársunknak elmondta, hogy a szomszédjától húszat vittek el a tolvajok. A helyszínen vizsgálódó rendőrökkel együtt úgy gondolják, hogy a tolvajok gépkocsis utánfutóval érkeztek, arra pakolva vitték el a kaptárokat. Azzal sem törődve, hogy a kaptárokat és a bennük lévő kereteket beégetéssel, emblémákkal jelölte meg a termelő, tehát beazonosítható, hogy honnan származnak. Szalai István mintegy egymillió forintra becsüli a kárt.
A tizenhétezer hazai méhésznek az időszakonkénti értékesítési, nemzetközi hamisítási botrányok után tehát egy újabb problémával, a szervezett bűnözéssel kell szembenézniük. Bross Péter, az OMME elnöke szerint egyre többen próbálnak kaptárlopással nyerészkedni. Régebben is előfordult méhlopás, de ilyenkor a tolvaj célja csak a rovarszerzés volt, s így a kár is elenyésző volt. Most – ahogy az elnöktől megtudtuk – előfordul, hogy a bandák egyszerre 50-60 kaptárt lopnak a vándortanyákról, és ezeket adják el az értékük töredékéért. Éjjelente járnak, ilyenkor ugyanis a rovarok nyugodtak. De előfordul az is, hogy kipergetik a mézet, amit a nagykereskedőnek eladnak és a kaptárakat elégetik. Az OMME felmérése szerint tavaly összesen 200 millió forint kárt okoztak a tolvajok – csak a kaptárakkal, méhekkel számolva, de ide nem kalkulálva a méhészeti termelési értéket.
Egyébként könnyen a tolvajok nyomára lehetne akadni, mert legtöbbjük örökölt méhállományra és a szakértelem, hely hiányára hivatkozva hirdetéssel próbál vevőt találni a kaptáronként 30-40 ezer forintot érő méhkolóniára 25 ezer forintért. A szervezett bűnözés abban látta meg a lehetőséget, hogy egyre többen próbálkoznak améhészkedéssel, ezért egyre nagyobb a méhcsaládok iránti kereslet.
A tolvajokat szinte lehetetlen elkapni, akinek viszont sikerül ellopott kaptárait fellelnie, az sem örülhet maradéktalanul, mert előfordulhat, hogy saját méhei visszaszerzése miatt őt jelentik fel, ugyanis az „új tulajdonos” azt állítja, hogy nem tudott a lopásról, s jóhiszeműen vásárolta a használt kaptárt – mesélte Bross Péter egy eset tanulságát.
A méhésztársadalom tehetetlen. A tettesek veszélybe sodorják a főállású, illetve keresetkiegészítésként méhészkedők megélhetését. – A rendőrség a lopás tényének rögzítésén túl nem tesz, tehet semmit – álltja a méhészelnök –, ugyanis a kaptárak és a méhek életterét biztosító keretek nem rendelkeznek mindig egyedi azonosítóval vagy a tulajdonos kilétét bizonyító jelzéssel. Az OMME pénzügyi alapot hozott létre a méhlopások felderítésében sokat tett rendőrök anyagi megjutalmazására. Bross Péter elmondta, hogy már lassan egy éve egyetlen rendőrnek sem tudták a több százezer forintos díjjal járó jutalmat átadni. Végső elkeseredésükben arra jutottak, hogy az egymás közelében tanyázó vándorméhészekből sárga-fekete egyenruhás kaptárőrséget állítanak, de mivel a közelmúltban szigorították a büntető törvénykönyv egyes – járőrszolgálatokra vonatkozó – passzusait, egyelőre elálltak szándékuktól.
Fogytán a méz
A tavalyi szerény termés miatt a raktárakból kifogyott a méz, de azért mézhiány tól nem kell tartani. Hiába a keresleti piac és a megszokottnál magasabb felvásárlási árak, a méz így sem lett megfizethetetlenül drága: a virágméz felvásárlási ára kilónként 700, az akácé 1350 forint. Ezért a fogyasztók 1300-2000 forintot fizetnek a piacon. Magyarországon az egy főre jutó éves mézfogyasztás 40 deka körül van, ennek javát eredeti állapotában fogyasztjuk el.
Ellenőr a boltokban
A mézpiacot mostanában rendszeresen hírbe hozzák a hamisítással. A legtöbb esetben a nem egyértelmű szabályozást is kihasználva kevernek olcsóbb külföldi mézet a jobb minőségű magyarhoz. Veszélyt az jelent, ha a külföldi méz az egyes méhbetegségek kezelésére szolgáló antibiotikumok maradékát tartalmazza. Az OMME a napokban Gyulán, Debrecenben és Mosonmagyaróváron végzett próbavásárlásokat: az eredményeket hamarosan nyilvánosságra hozzák.
(NOL)
