Az ENSZ Közgyűlése szeptemberben bizonyosan megszavazza a palesztin állam függetlenségét, illetve felvételét a világszervezetbe – állította egybehangzóan Joszi Beilin volt izraeli igazságügyi miniszter és Rijad H. Manszur New York-i állandó ENSZ-megfigyelő kedden Budapesten.
A két szakértő A béke kilátásai: a jelen kihívásainak megértése és az akadályok leküzdése című, a világszervezet által szervezett kétnapos médiaszemináriumra érkezett a magyar fővárosba.
Beilin meggyőződése szerint a nemzetközi közösség tagjainak többsége támogatni fogja a palesztin függetlenséget a szeptemberi szavazáson. Manszur azt mondta, az EU-államok is bizonyosan a palesztin függetlenség mellé fognak állni, és a közgyűlési határozat egyik hatása az lehet, hogy Izrael "végre felébred", és érdemi tárgyalásokat kezd a palesztinokkal.
Joszi Beilin – aki húsz éve a kneszet, az izraeli törvényhozás tagja, 1999 és 2001 között vezette az izraeli kormányban az igazságügyi tárcát, s több más kormányzati posztot is betöltött, a külügyminiszter és a pénzügyminiszter helyettese, valamint vallásügyi miniszter is volt – katasztrófának nevezte, hogy eredménytelenül végződtek Washingtonban a közel-keleti kvartett egyeztetései.
"Az ENSZ nem lehet büszke a kvartett tevékenységére (...) most már megkérdőjeleződik, hogy a kvartett képes-e bármit javasolni a feleknek a tartós megoldás érdekében, megint semmit sem értek el" – mondta.
Beilin szerint a nemzetközi közösség lényegében már csak azt tudja mondani az izraelieknek és a palesztinoknak is, hogy "vérezzenek ki". Megjegyezte ugyanakkor, hogy a közgyűlés döntésével, a palesztin függetlenség támogatásával még nem jön létre Palesztina.
Szomorúnak mondta, hogy a békefolyamatban a nemzetközi közösség és a két fél gyengesége miatt nem születnek kézzelfogható eredmények. Azt mondta, az izraeli és a palesztin álláspont közötti szakadékot elvben át lehetne hidalni, de erre most nincs esély, mivel a felekben nincs meg erre sem a szándék, sem a képesség. Beilin szerint tartós megoldáshoz csak az 1967-es határokat alapul vevő tárgyalások vezethetnek.
A volt izraeli igazságügyi miniszter az MTI felvetésére ésszerűnek nevezte, hogy a NATO békefenntartó csapatokat telepítsen Ciszjordániába. Azzal a friss felméréssel kapcsolatban, amelynek eredménye szerint az izraeliek túlnyomó többsége támogatná Izrael EU-tagságát, kijelentette: Izrael sok tekintetben európai állam, helye lenne az Európai Unióban.
Rijad Manszur, az ENSZ melletti állandó palesztin megfigyelői küldöttség vezetője kijelentette: a legutóbbi washingtoni egyeztetések kudarcának rá kell döbbentenie a kvartettet és a nemzetközi közösséget, Izrael nem folytathatja rugalmatlan magatartását, nem gátolhatja minden módon a békét és annak elérését célzó tárgyalásokat.
"A kvartettnek és a nemzetközi közösségnek kötelessége kijelenteni: ami elég, az elég" – mondta a palesztin képviselő, hozzátéve, rá kell bírni Izraelt, hogy teljesítse azt, amit a nemzetközi közösség kíván. Megítélése szerint nemcsak a kvartett, hanem az Egyesült Államok is kudarcot vallott abban, hogy kompromisszumra késztessék a telepek építésével a nemzetközi jogot sértő Izraelt.
Manszur világossá tette, az Egyesült Államoknak nincs vétójoga a közgyűlésben, nem akadályozhatja meg, hogy a világszervezet elismerje a palesztin állam függetlenségét. "Egy fejezet véget ér, és egy új kezdődik" – mondta. Mint magyarázta, ha a nemzetközi közösség egyértelművé teszi, hogy nem tűri a jogsértő magatartást, akkor Izrael változtatni fog álláspontján.
Azzal kapcsolatban, hogy az európai uniós tagállamok támogatni fogják-e a palesztin függetlenséget, úgy fogalmazott: "biztosan megtaláljuk azt a megfogalmazást, amelyet az EU-nak nehéz lesz nem támogatni". Hozzátette, a palesztinok a világszervezetben hagyományosan együttműködnek az EU-val, amely évente több mint egy tucat, a palesztinok jogait érintő állásfoglalást szavaz meg.
"A palesztin függetlenségről nem tárgyalunk" – jelentette ki előadásában Manszur, megjegyezve, Izrael és a palesztinok vagy együtt hajtják végre a kétállami megoldást, vagy Izrael lesz a felelős azokért a beláthatatlan következményekért, amelyekhez ennek elmaradása vezet.
(MTI)