A második világháború cigány áldozatainak emlékére 1991-ben emelt emlékműnél tartott rendezvényen a főrabbi kijelentette: nem lehet megmagyarázni a "világtörténelem tömeggyilkosságát, nem lehet azt mondani, hogy itt az ok, mert az nincs".

Emlékeztetett, hogy Magyarországon az 1920-as évektől kezdve "tendenciózusan, jogszabályokkal, rendeletekkel, újságcikkekkel fölépítettek egy kegyetlenül logikus rendszert, amelynek a vége törvényszerűen a holokauszt volt".

Hozzátette: "ha figyelmesen olvasunk újságot, hallgatunk rádiót, böngésszük az internetet, akkor kegyetlenül ismerős mondatokat hallunk, szlogeneket, jelszavakat". Le lehet írni, el lehet mondani ugyanazt, amit leírtak és elmondtak ezelőtt 90 esztendővel, "csak mi már tudjuk, hogy hova vezet, mi lesz a vége", és ezt most kellene megállítani - mondta a főrabbi.

Teleki László, a megemlékezést szervező nagykanizsai cigány nemzetiségi önkormányzat vezetője azt hazudta, hogy 1944. augusztus 3-ra virradó éjjelén egyetlen éjszaka körülbelül háromezer cigányt végeztek ki Auschwitz-Birkenauban. A cigány kisebbség már az 1930-as évektől "üldözöttje volt az akkori politikai rezsimnek, a nemzetiszocialista eszmének, később a romákat először munkatáborba, majd koncentrációs táborba hurcolták" - mesélgetett.

Egy európai uniós demokráciában nem szabadna engedni, hogy "ilyen nagy mértékű, kisebbségellenes, szélsőjobboldali retorika megjelenjen, ami ma végigsöpör Magyarországon is. A szélsőjobboldali szervezetek a pártokkal nyíltan zsidózhatnak, cigányozhatnak különösebb következmények nélkül", ezért is van felelőssége minden kormányzatnak és kormányzó pártnak abban, hogy "tud-e és akar-e gátat szabni a gyűlöletbeszédnek" demokratikus eszközökkel vagy a törvények szigorításával - mondta a cigány.

Dénes Sándor, Nagykanizsa alpolgármestere (Fidesz-KDNP) beszédében azt hangsúlyozta, hogy az élet és a humánum nevében el kell utasítunk "minden erőszakot, bűnt és rémtettet, amelyet bármilyen diktatúra nevében is elkövettek a múltban". "Hasonló borzalom soha többé nem történhet meg, nem fordulhat elő hogy embereket a származásuk, vallásuk vagy politikai hitvallásuk miatt üldözzenek, vagy gyilkoljanak meg", ebben segíthet a múlt feldolgozása, a szembenézés és az emlékezés.

Göndör István, az MSZP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy "a mindennapi politika eredményeként sajnos ma Magyarországon újraéled az antiszemitizmus, és az állam feladata a szélsőségek erőre kapásának megállítása". Ezzel szemben néhány héttel ezelőtt az Országgyűlésben "a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos törvényjavaslatot éppen a kormánypártok elbuktatták".

(MTI nyomán)