A Külügyminisztérium, az EKOP és az EU Határon Túli Alapok közös pályázatot írt ki konzuli ujjlenyomat-, valamint útlevélolvasó berendezésekre. Mint az a tenderkiírás szövegéből kiderül, összesen húsz darab kombinált okmány- és ujjnyomatolvasó eszköz szállítását, üzembe helyezését és kezelésének oktatását kell elvégeznie a nyertes pályázónak. A kiírás II.1.7) bekezdésében pedig egyértelműen kijelentik: a szerződés a Közbeszerzési Megállapodás (GPA) hatálya alá tartozik. Kiderül továbbá, hogy a szerződés teljesítési határideje 2010. június 30. A pályázat kiírásának időpontja pedig szintén elgondolkodtató: április 27. Azaz az országgyűlési választások második fordulóját követő második napon, amikor már mindenki tudta, a Fidesz 2/3-dot szerzett a parlamentben.

A gyorsított eljárású pályázat nyertese pedig a Humansoft Kft., az a cég, amely ezer szállal kapcsolódik az MSZP üzleti holdudvarához. Mindez már a Nemzeti Együttműködés Rendszerében (NER) zajlik.

A Kuruc.info birtokába került, június végén készült hangfelvételekből egyértelműen kiderül, hogy a felek tisztában vannak azzal, hogy semmiképp sem tudják teljesíteni a szerződésben vállalt feltételeket. A szóban forgó svéd cég, aki az eszközöket kellene leszállítsa, csak augusztus 27-ére tudja vállalni a teljesítést.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mivel a pályázat a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik, ráadásul uniós pénzekről is szó van, a felek elkezdenek gondolkodni és szervezkedni: miként is lehetne átcseszni az államot meg az uniós szerveket is esetleg. Nos, mint a felvételek tanúsítják, ez remekül sikerül az új ország közszolgáinak. A külügy részéről Buhajla József és Debreceni Sándor, a szerződés szakmai ellenjegyzői igyekeznek nyugtatgatni a Humansoft üzletkötőjét, Hernyes Tibort, hogy valahogy megoldják a „kellemtelenséget”. És hogy teljes képet kapjunk, említsük meg, hogy Debreceni Sándor az MSZP-kormányok alatt kétszer is volt informatikai főosztályvezető, jelenleg pedig a NER vendégszeretetét élvezi, mint a főtisztviselői kar tagja, havi nettó 500 ezer forintért. Nem rossz, mi?

Buhajla József életútja is azt példázza, hogy a narancsuralom korszakváltónak szánt nemzeti együttműködéséből csak a magyarokat, jobbikosokat kell kizárni, a komcsikat nem. József az első MSZP-kormány, Horn Gyula ideje alatt osztályvezető volt a külügyben. A Viktor-kormány filozófiájába ő is belefért.

De térjünk vissza a pályázatra: mivel mindannyian tisztában vannak azzal, hogy a június 30-i határidőre nem lesz semmi az egészből, elindul az okoskodás, avagy a szokásos bolsevik segítségnyújtás. Még a végén elbukja az elvtárs az üzletet, aztán egy ideig még pályázni sem tudna, ez nem történhet meg jeligére beindul a gépezet. A Humansoft munkatársával közösen, a két örökbolsevik közszolga meghamisítják a szerződés dokumentációit, hogy az EU-s pénzeket megszerezzék. Egy-két eszköz sorozatszámának a meghamisításával, mellyel lefedik a teljes eszközparkot, némi visszadátumozással elérik, hogy papíron minden rendben legyen. Mint az a felvételeken is elhangzik, kérdés, hogy mi lesz, ha jönnek ellenőrizni, ugyanis ez esetben egyetlen eszközt sem tudnak bemutatni.

A sorozatszámok meghamisításával megvezetik Pörneczi Norbertet, aki BM és az IRM munkatársaként, az EU Határon Túli Alapjának részéről a projekt egyik gazdája. Mivel látszólag minden tiszta, így Pörneczi nem kezdeményez vizsgálatot. Debreceni Sándor szerteágazó vörös kapcsolatai révén eléri, hogy az Államkincstár és a Belügyminisztérium erre hivatott szervei se ellenőrizzék a szerződés teljesítését.

Így hát, mivel papíron minden rendben van, a komcsi kapcsolatok által pedig az ellenőrzés elkerülve, jöhet az uniós pénz. Tegyük hozzá, véleményünk szerint ez csak egy, és nem is a legnagyobb gazemberség, amelyet a kommunisták nyugodtan elkövethetnek Orbán Viktor együttműködő rendszerében.

Informátorunk állítja: a felvételeket megkapták a Legfőbb Ügyészség és a Központi Igazságügyi Hivatal munkatársai is, valamilyen okból kifolyólag azonban mégsem indult nyomozás egy ilyen bűncselekmény gyanújában.

Mert hogy bűncselekményről van szó, az nem is kérdés. Az eset ugyanis teljesen kimeríti a Btk. 256. §-ában megfogalmazott okirat-hamisítás és befolyással való üzérkedés tényállását. Azt, hogy egy kiemelt biztonságú projekt esetén miért kell egy svéd cég termékeit megvásárolni, azt már meg sem kérdezzük.

Kíváncsian várjuk, az új ország igazságszolgáltatása mit lép az ügy nyilvánosságra kerülése után.

Florian Geyer – Kuruc.info