Kuruc.info - Korlátlanul magyar: Gárda-megmozdulás: a balbib Hírszerző megint a magyarok ellen uszít!

Gárda-megmozdulás: a balbib Hírszerző megint a magyarok ellen uszít! - frissítve
2008-01-19. 09:33

A Hírszerző, bár nagyon-nagyon ritkán normális cikkeket is lehoz (mint pl. Papp László Tamásé ITT), általában nem hazudtolja meg magát, és pofátlanul hazudik, uszít cigányügyben. Nézzük legújabb alkotásukat, a “Palackba zárt indulatok: a roma-magyar konfliktusok 15 éve” címűt.

Nézzük, miért, miben hazudik olyan pofátlanul.

Először is, finoman szólva nem kiegyensúlyozottan számol be a cigányok-ölnek-magyart, ill. fordított felállásról. Tálalásából (három magyar (Turán kettő, Sajókazán egy) és két cigány (Olaszliszka, Zámoly) elkövetős gyilkosság) egyenesen úgy tűnik, mint ha legalábbis egálban lenne a két fél által elkövetett, a másik etnikumbeli áldozattal járó emberölések száma. A cikk "természetesen" elhallgatja azt a tényt, hogy a gyilkos cigányok az elmúlt 15 évben nem csak Olaszliszkán és Zámolyon öltek magyart. Véres-verejtékkel össze tudott kaparni három, magyar által elkövetett gyilkosságot (amiből ráadásul egy nem is közvetlen volt és mindhárom eseben cigány tolvajokról van szó - a szerk.) az elmúlt 15 évből. Többet nem tudott összeszedni, mert nem volt. Vajon mindeközben a cigányok hány ezer, tízezer magyart gyilkoltak meg, sebesítettek meg halálosan? Sokat. Ehhez elég csak megnézni csak az elmúlt egy év bűnügyi híreit. Az országos média többtucat cigány-gyilkolt-magyart esetről számolt be. És ez csak a jéghegy csúcsa. Tessék mondani, összesen hány magyar-gyilkolt-cigányt bűntettet képesek megemlíteni az elmúlt időszakban – vagy akár az elmúlt 15 évben? Összvissz ezt a hármat? Szánalomra méltó.

Ráadásul mindhárom cigány bűnöző volt... és ezen bűnözőkkel állítottak szembe két nembűnöző magyart. Szögi Lajost nehezen lehet egy napon említeni az Önök által a cigányellenes “magyarbűnözés” oltárán feláldozott három bűnözővel, nemde? Cseppet sem Szögi-kegyeletsértő, á nem. Tényleg csak ennyire futotta? Egyetlen egy olyan esetről nem tudnak, amikor egy nem bűnözés közben tettenért (vagy éppen nem bűnözni szándékozó) cigányt öltek meg a magyarok? Nem csodálom – mi sem tudunk, mert ilyen nem volt. Ez biza’ igazolja azt, hogy mennyire nem lehet a két népcsoport közötti konfliktusok arányát irányfüggően öszehasonlítani, és hogy mennyire tendenciózus, uszító, magyarellenes, cigányfajvédő a Hírszerző cikke.

És akkor még az ordenáré hazugságokról, csúsztatásokról nem is beszéltünk, amelyek tételes felsorolását a közbevetett megjegyzésekben találja a T. Olvasó.

"A közbiztonság romlása ellen" tart gyertyagyújtásos demonstrációt a "cigánybűnözés" sújtotta VIII. kerületben a Magyar Gárda. Nem ez az első, és nem az utolsó eset: a rendszerváltás óta folyamatosan történnek incidensek, amelyek során felszínre kerülnek a romák és a többségi társadalom közötti problémák. Váltakozva és váratlanul robbannak ki nézeteltérések az oktatás, lakhatás, és különböző bűnügyek kapcsán.

"Egymást érik az atrocitások, amelyek olykor tragédiába is torkollanak. A joghézagok miatt a rendőrség sokszor tehetetlen, az utca embere félelemben él. A Magyar Gárda ezért a közbiztonság romlása ellen békés demonstrációt szervez, amelynek keretei között gyertyagyújtással emlékezik a nemrégiben elhunyt 18 éves iskolás fiú tragikus halálára. A rendezvényen felszólal a Magyar Gárda főkapitánya" - adta tudtul egyebek mellett a Gárda közleménye. Az egyenruhás szervezet ma a józsefvárosi Vas utcában az általa "cigánybűnözésnek" nevezett jelenség ellen kíván demonstrálni.

A rendőrség tudomásul vette a Magyar Gárda bejelentését, a szervezet demonstrálhat a Józsefvárosban - mondta az MTI-nek Tafferner Éva, a BRFK szóvivője, hozzátéve, a rendőrég megfelelő eszközökkel, megfelelő létszámban biztosítja majd a rendezvényt.

A demonstráció ellen még szerdán tiltakozó nyilatkozatot fogadott el a józsefvárosi képviselő-testület, Csécsei Béla polgármester nyílt levélben kérte a Jobbikot, hogy ne tartsák meg a demonstrációt, Demszky Gábor főpolgármester pedig pénteken kijelentette: "A VIII. kerületi bűnözés fellángolásáról beszélni hazugság. Az elmúlt években felére csökkent azon bűncselekmények száma, amelyek igazán irritálják a lakosságot" (Kuruc.info: aha, persze. Ezek szerint a gyilkosságok, a késelések, a Maugli-félék, a lincselések nem irritálnak senkit? Nem úgy tűnik. Esetleg demszkájnak többet ér egy, a térfigyelő kamerák miatt nem ellopott autó, mint egy meggyilkolt gádzsó élete?).

Hazug válaszok, valós problémák

A tavaly augusztusban megalakult Magyar Gárda óriási vihart kavart hazai és európai szinten (Kuruc.info: Weyer Balázs nevezetes pofára esése óta jobb nem Európára hivatkozni, komáim), különösen cigányellenes megmozdulásaik ellen folyamatosan tiltakoznak a pártok és a civil szervezetek. A tavalyi év végéig több településen fogadtak el határozatot a Gárda nemkívánatossá nyilvánításáról, a Legfőbb Ügyészség pedig a tatárszentgyörgyi uszító (Kuruc.info: mi volt benne uszítás? Nem hallottam olyat, hogy “a cigányokat most azonnal ki kell irtani!” A Hírszerző munkatársai igen? Nos, akkor bűnpártolók amiatt, mert nem tettek feljelentést. Ja, vagy mégsem volt uszítás? Döntsék már el!) és cigányellenes beszéd miatt a szervezet feloszlatását kezdeményezte.

Az mindenesetre tény, hogy a fekete egyenruhás (Kuruc.info: tessék mondani, a néptáncosok is rosszfiúk, mert fekete ruhában vannak?), bakancsos szervezet egy, a rendszerváltás óta megoldatlan, máig kibeszéletlen társadalmi feszültségforrásra, a magyar-roma együttélés nehézségeire telepszik rá, és ad rá rasszista, megbélyegző, a kollektív bűnösséget ("cigánybűnözés") hangoztató válaszokat.

Ma már gyakorlatilag alig múlik el hónap (Kuruc.info: javítsuk ezt napra… vagy akár órára!) anélkül, hogy a médiában ne adnának hírt valamilyen romák által elkövetett bűnesetről, illetve romákat érő etnikai jellegű nézeteltérésről. A rendszerváltás óta folyamatosan történnek incidensek, amelyek során felszínre kerülnek a romák és a többségi társadalom közötti problémák. Váltakozva és váratlanul robbannak ki nézeteltérések az oktatás, lakhatás, és különböző bűnügyek kapcsán.

Valódi, átfogó megoldást és programot senki sem szorgalmaz, ígéretekből - főleg a kampányidőszakban - soha nincs hiány. Csak azt nem tudni, hogy a társadalomban elfojtott és lefojtott indulatokat, meddig lehet még a palackba zárni.

Állandósult konfliktusok

Az első, országos felháborodást keltő ügy 1992-ben pattant ki, amikor a Pest megyei Turán, a helyi termelőszövetkezet vadőre szabályosan kivégzett egy roma férfit és nőt, akik engedély nélkül körtét szedtek (a Hírszerzőnek a közönséges tolvajok "körteszedők" - a szerk.). A Legfelsőbb Bíróság az elkövetőt négy év börtönbüntetésre ítélte, a döntésnél enyhítő körülményként vették figyelembe, hogy a vadőr a tettét a magyar állam tulajdonának védelmében követte el. A csekély időtartamú börtönbüntetés megdöbbentette a magyarországi cigányságot. (Kuruc.info: aha, persze, “csak úgy” lelőtte őket. Mert olyan kedve volt. Kiindulva a baltával rá támadó cigányt lelövő erdőőr sztorijából, nem nehéz elképzelni, hogy pont fordított volt a helyzet. Több nyugati államban a betörőt, fosztogatót, rablót önvédelemből bizony legálisan le lehet puffantani és ez így helyes)

Hasonló eset borzolta a kedélyeket 1997-ben, amikor egy sajókazai roma fiú a strandról hazatérve bement egy kerítés nélküli telekre, ahonnan almát akart szedni (Kuruc.info: gyengébbek kedvéért: lopni). A fűben kifeszített dróthoz ért és halálos áramütést szenvedett. A történtek után a vidéki magyar lakosság körében úgy elharapózott a veteményesben és a kert köré vezetett áram szokása (Kuruc.info: biztos teljesen véletlenül, és nem azért, mert meg akarták védeni a tulajdonukat a tetves cigányoktól), hogy 2004-ből tudunk olyan esetről, amikor a tulajdonos, saját testvérét és sógorát ölte meg, amikor azok meg akarták látogatni.

Tavaly a sajtó Olaszliszka nevétől volt hangos: egy tiszavasvári tanárt a helyi roma közösség néhány tagja meglincselt, amiért autójával elsodort és megsebesített egy roma kislányt. Az országon az általános felháborodás hulláma söpört végig, a gyilkosság színhelye szinte a szélsőjobb zarándokhelyévé vált. A bűncselekmény után a polgármester és a helyi cigányság is igyekezett lépéseket tenni annak érdekében, hogy a béke helyreálljon a faluban. (Kuruc.info: hazugság, szemenszedett hazugság! Ehhez elég csak a ballib Népszava egy évvel később megjelent cikkét elolvasni, ami egy az egyben leszögezi, hogy a lincselő tetvesek egyáltalán nem bánták meg a tettüket! Az olyan apróságokról nem is beszélve, hogy a cigányokat úgymond “zavarja” Szögi emlékműve, és azt, nem mellesleg, szeméttartónak használják.)

Hagyományos meg nem értettség

1997-ben helyi perpatvarként indult, majd az ország külföldi megítélését is veszélyeztető üggyé vált, a "zámolyi romák" esete. A polgármester által meghirdetett "cigánytalanítással" kezdődött, a strasbourgi bíróságon folytatódott az ügy, amelynek során 15 hazánkból elmenekült (Kuruc.info: emberölés miatt az igazságszolgáltatás elől “elmenekült”, tegyük hozzá) roma politikai menedékjogot kapott Franciaországban. Súlyosan ártott az önkormányzati diszkrimináció sújtotta romák ügyének, hogy amikor az ideiglenes faházakban lakó családokat "rendcsinálás címén" három fiatal magyar férfi megtámadta (Kuruc.info: persze, három férfi meg fog támadni egy nagyságrenddel többen levő cigányt. Ahogy Lloydi is egymagában megtámadott vagy egy tucat cigányt a Nyugatinál. Hát persze. Ha valóban támadni akartak volna, akkor összeszednek még legalább tízszer ennyi skint, és együtt csapnak le az orkokra - nem csak hárman.), az összeütközés során az egyik támadó meghalt.

A romákat hagyományaik és szokásaik alapján is sok diszkrimináció éri. A meg nem értettség tipikus példája a 2002-es gyöngyösi eset: a Bugát Pál Kórházban tömegverekedés tört ki, mert az édesanyjuk halálát - a cigány szokásoknak megfelelően - hangosan sirató ötvenfős roma család hat tagját a helyszínre érkező gyöngyösi rendőrök brutálisan összeverték. (Kuruc.info: nem csak sirattak azok a szegíny romákok, hanem, bizony, törtek-zúztak és rátámadtak a kórházi személyzetre, ill. a többi betegre. Ahogy szokták.)

A sok helyen szegregáltan élő roma kisebbség nem egyszer (pl. Jászladány, Csörög) összetűzésbe keveredett az oktatásügy területén is a többségi társadalommal. Az országban 178 olyan általános iskola működik, ahol túlnyomórészt roma gyerekek tanulnak, és 25 százalékukat ma is szegregált környezetben oktatják. (Kuruc.info: mi a francot akarnak, ez az arányszám a gazdag, demokratikus, szinte minden tekintetben világelső Finnországban egyenesen 50% volt 2000-ben… . Kinek a hibája, mi lehet mindennek az oka, hmm?)

Az elmúlt másfél évtized tapasztalatait összegezve megfigyelhető, hogy míg a magyar gyerekeknek szinte soha nincs problémájuk az általános iskolai beiratkozással, addig a cigánygyerekek - a törvényben előírt kötelezettségek ellenére - soha nem kellenek senkinek, helyhiányra hivatkozva gyakran utasítják el őket az iskolafenntartók. (Kuruc.info: ennek is van oka, kedves balkaftános laptársunk: ki a francnak kellenek az oktatás színvonalát drasztikusan lerontó putricigányok? Tessenek (ballib) Népszabadságot, ÉS-t, Népszavát, vagy éppenséggel a saját lapjuk Papp László Tamását olvasni ezügyben. Itt nem ismételjük meg a szegregációt támogató érveinket, azok a linkelt cikkekben elolvashatók.)

Nem kell hozzá nagy látnoki képesség, hogy megjósoljuk: a kisebbség és a többség konfliktusai még korántsem értek véget. (Kuruc.info: igen, jól tudjuk, hogy az Önök felelőtlen (vagy, pont fordítva, éppenséggel igencsak eltervezett?) cigányszaporító munkája következtében polgárháború lesz, nem kell emlékeztetniük rá.)"

Aláírás nincs – nem merte vállalni hazugságait a szerző? Érthető. Sebaj, legfeljebb tudjuk majd, hogy nem kell sokat mérlegelnünk, amikor egész Európában fordul a kocka.