Újraélesztés közben rúgták hátba a mentőst
Hátba rúgott egy mentőst újraélesztés közben a beteg egyik hozzátartozója, a szakembernek és két társának csak rendőri segítséggel sikerült elhagyniuk a helyszínt.
— Mentés közben rúgtak hátba másfél hete — emlékezett vissza a szolnoki mentős. — Rosszulléthez hívtak ki, hárman érkeztünk a megyeszékhelyi helyszínre, ahol azonnal megkezdtük az újraélesztést, mivel nem tapasztaltunk életjelenséget a betegnél. Miközben a tárgyi feltételeket biztosítottam, váratlanul belépett a szobába az egyik hozzátartozó és indok nélkül nekem esett, a kezemre mért ütéstől vagy rúgástól leszakadt a gumikesztyűm.
Eközben a többi népes jelenlevő (Kuruc.info: vö. “nípes rokonyság”) kihúzta a támadót, az illető még a lapockámba rúgott. Nem okozott fájdalmat, nem ijedtem meg, de lelkileg rosszul érintett. Mérlegelnem kellett, hogy mit okozok az egység többi tagjának, ha visszaütök. Mivel távoznunk is kellett a helyszínről (Kuruc.info: azaz: ne lincseljenek meg, koncoljanak fel a helyszínen a cigányok), nem ütöttem vissza, rendőri segítséggel hagytuk el a helyszínt. Nem tettem feljelentést, mivel nem látom indokoltnak, viszont a mentőszolgálat hivatalból megtette mindezt.
Tizennyolc éve dolgozom a mentőszolgálatnál, de ilyen jellegű tettlegességben munkám során még nem volt részem, bár szóban többször értek már szidalmak. Néha az emberek elfelejtik, hogy mit tehetnének egészségük megóvása érdekében, azután, ha megtörténik a baj, felelőst keresnek, olykor a mentősök személyében, akiktől egyben a csodát is várják.
— Nem elfogadható társadalmi jelenségről van szó, nálunk bűnügyileg lényegesen fertőzöttebb országokban is becsülik a mentőszolgálat dolgozóit — tájékoztatott Dr. Vigh György, a szolnoki mentőállomás vezető főorvosa. — Még azon csoportok is legalább elfogadással viseltetnek munkájuk iránt, akik a hatóság egyéb szerveit (Kuruc.info: azaz: rendőrséget, igazságszolgáltatást, egyáltalán bármit, ami esetlegesen a cigányok kötelezettségeit kérné számon) nem respektálják, mivel tudják azt (tudniuk kell azt), hogy a mentőszolgálat dolgozói minden esetben segítő jelleggel lépnek föl, de csodákra nem képesek.
A mentősök azon egészségügyi dolgozók szűk rétegébe tartoznak, akik gyakorlatilag a minimálbér körüli juttatásért cserében végzik áldozatkész munkájukat és azokon a helyeken, helyszíneken igyekeznek elsősegélyt nyújtani, életet menteni, ahonnan már mások kihátrálnak. (Kuruc.info: nem véletlen, hogy pl. már Tiszabőről is elmenekült még az orvos is…) Az a társadalmi tendencia, amely jelenleg uralkodóvá kezd válni, szokásjoggá alakul, hogy ha valaki úgy gondolja, csak úgy belerúg a mentősbe, mert szocialitása azt diktálja. (Kuruc.info: hát igen, a roma szocializáció…) Így nem tudni hova fog vezetni a szó legnemesebb értelmében vett életmentés — folytatta.
— A helyszínen támadást elszenvedő mentőegység emberi, szakmai joga lehetővé tette volna, hogy az ellátást megszakítva a helyszínt azonnal elhagyja, mivel senki nem kötelezhető a mentőszolgálatnál arra, hogy élete — testi épsége — árán is végezze a munkáját. Hiszen az itt dolgozóknak is vannak személyiségi, emberi, szakmai jogaik, családjuk, amivel vagy akikkel el kell számolni.
Egyebekben alapvető reformálásra szorul a büntetőjog ezen irányú kitétele, hiszen a Btk. 230 §-ában foglaltak súlyos megsértése történt jelen esetben. Hiszen nem csak a mentős, hanem közvetve a bajba került — életveszélyt elszenvedett — személy is ad absurdum elhalálozhat az ellátás akadályoztatása következtében (közvetett emberölés esete). Nem megengedhető, hogy a nap mint nap orvosi ügyeletben dolgozók, tűzoltók, rendőrök, BKV-ellenőrök, buszvezetők, a társadalom azon rétege, amely a közért dolgozik, emberek kénye-kedvének kitett bántalmazásban részesüljön.
Hathatós, gyors nyomozati munka a rendőrség részéről, a bírósági szak példamutató lefolytatása, esetlegesen a nyomozó ügyészség bevonása, illetve kiemelt bírói felügyelet gyakori alkalmazása, társadalmi morál, szemlélet pozitív irányú átformálása lehet a megoldás. Egyben az elkövetőknek tudniuk kell, hogy az elkövetkezendőkben minden esetben kiemelt bűnelkövetésként fogják a hatóságok, illetve sértett szervek ezen agresszív cselekménysorozatok vizsgálatának lefolytatását, illetve a bűnvádi eljárás megindítását kezelni.
Dr. Vigh György elmondta, amennyiben minden mentés kapcsán kivonuláshoz — a veszélyeztetettség ténye miatt — rendőrségi közreműködést kell kérniük, ez tovább fogja rontani az életveszélyes állapotban levő személy(ek) élethez való sanszát (időbeli jelentős késlekedés a helyszínre érésben)! (Kuruc.info: vessenek magukra a cigányok. Talán ha nem lincselnék meg az orvosokat…)
— A potenciális támadóknak kell eldönteni, hogy rontani vagy javítani kívánják hozzátartozóik egészséghez, élethez való esélyét, normális emberi hozzáállással vagy indulati ösztönökkel kívánnak föllépni. Csak remélni tudjuk, hogy nem ez a társadalmi jelenség lesz a következő hungarikum (Kuruc.info: nem hungarikum az… cigányikum… a világon mindenhol ezt csinálják…) — tette hozzá.
Őket okolják az igazságtalanságokért
— Alapvetően a növekvő társadalmi feszültségek megnyilvánulásainak tekinthetjük ezeket az eseteket — mondta Szoboszlai Zsolt szociológus. — Elsősorban a létfenntartás növekvő feszültségeire gondolok. Tömegek csúsznak egyre lejjebb, s ez különösen az alacsony iskolázottságú rétegeket sodorja mind nehezebb helyzetbe. Ők gyakrabban adnak ösztönválaszokat a feszült helyzetekben a napi keserűségeik miatt. Különösen a hivatalosságok és egyenruha-viselők ellen fordulnak ilyenkor gyakran, mert úgy érzik, sok igazságtalanságot és agressziót kellett már elviselniük miattuk. (Kuruc.info: jaj, megint egy rózsadombi, deviánscigányt soha nem látott cociológus, aki megmondja a frankót. És, persze, közben megint összemossa a szegény, de európai kultúrájú embereket a cigányokkal, meg mindent a válságra fog. Csak a szokásosat tudjuk válaszolni: 1.) ha valóban csak szociális, és nem kulturális kérdés lenne ez a fajta bűnözési forma [is], akkor Európa, mint olyan, nem létezhetne, hiszen a történelem során sokkal-sokkal szegényebbek is voltak az emberek, mint ma. Pl. a II. Világháború után. 2.) A cigányok gazdag orszáokban is ugyanezt csinálták [már jóval a jelenlegi válság előtt is] és csinálják [lásd pl. Finnország, Franciaország, Anglia, USA stb.]; ergó: ez nem válságfüggő.)
Kapcsolódó, friss (!) cikkek: Megint mentősre támadtak
Hátba rúgott egy mentőst újraélesztés közben a beteg egyik hozzátartozója, a szakembernek és két társának csak rendőri segítséggel sikerült elhagyniuk a helyszínt.
— Mentés közben rúgtak hátba másfél hete — emlékezett vissza a szolnoki mentős. — Rosszulléthez hívtak ki, hárman érkeztünk a megyeszékhelyi helyszínre, ahol azonnal megkezdtük az újraélesztést, mivel nem tapasztaltunk életjelenséget a betegnél. Miközben a tárgyi feltételeket biztosítottam, váratlanul belépett a szobába az egyik hozzátartozó és indok nélkül nekem esett, a kezemre mért ütéstől vagy rúgástól leszakadt a gumikesztyűm.
Eközben a többi népes jelenlevő (Kuruc.info: vö. “nípes rokonyság”) kihúzta a támadót, az illető még a lapockámba rúgott. Nem okozott fájdalmat, nem ijedtem meg, de lelkileg rosszul érintett. Mérlegelnem kellett, hogy mit okozok az egység többi tagjának, ha visszaütök. Mivel távoznunk is kellett a helyszínről (Kuruc.info: azaz: ne lincseljenek meg, koncoljanak fel a helyszínen a cigányok), nem ütöttem vissza, rendőri segítséggel hagytuk el a helyszínt. Nem tettem feljelentést, mivel nem látom indokoltnak, viszont a mentőszolgálat hivatalból megtette mindezt.
Tizennyolc éve dolgozom a mentőszolgálatnál, de ilyen jellegű tettlegességben munkám során még nem volt részem, bár szóban többször értek már szidalmak. Néha az emberek elfelejtik, hogy mit tehetnének egészségük megóvása érdekében, azután, ha megtörténik a baj, felelőst keresnek, olykor a mentősök személyében, akiktől egyben a csodát is várják.
— Nem elfogadható társadalmi jelenségről van szó, nálunk bűnügyileg lényegesen fertőzöttebb országokban is becsülik a mentőszolgálat dolgozóit — tájékoztatott Dr. Vigh György, a szolnoki mentőállomás vezető főorvosa. — Még azon csoportok is legalább elfogadással viseltetnek munkájuk iránt, akik a hatóság egyéb szerveit (Kuruc.info: azaz: rendőrséget, igazságszolgáltatást, egyáltalán bármit, ami esetlegesen a cigányok kötelezettségeit kérné számon) nem respektálják, mivel tudják azt (tudniuk kell azt), hogy a mentőszolgálat dolgozói minden esetben segítő jelleggel lépnek föl, de csodákra nem képesek.
A mentősök azon egészségügyi dolgozók szűk rétegébe tartoznak, akik gyakorlatilag a minimálbér körüli juttatásért cserében végzik áldozatkész munkájukat és azokon a helyeken, helyszíneken igyekeznek elsősegélyt nyújtani, életet menteni, ahonnan már mások kihátrálnak. (Kuruc.info: nem véletlen, hogy pl. már Tiszabőről is elmenekült még az orvos is…) Az a társadalmi tendencia, amely jelenleg uralkodóvá kezd válni, szokásjoggá alakul, hogy ha valaki úgy gondolja, csak úgy belerúg a mentősbe, mert szocialitása azt diktálja. (Kuruc.info: hát igen, a roma szocializáció…) Így nem tudni hova fog vezetni a szó legnemesebb értelmében vett életmentés — folytatta.
— A helyszínen támadást elszenvedő mentőegység emberi, szakmai joga lehetővé tette volna, hogy az ellátást megszakítva a helyszínt azonnal elhagyja, mivel senki nem kötelezhető a mentőszolgálatnál arra, hogy élete — testi épsége — árán is végezze a munkáját. Hiszen az itt dolgozóknak is vannak személyiségi, emberi, szakmai jogaik, családjuk, amivel vagy akikkel el kell számolni.
Egyebekben alapvető reformálásra szorul a büntetőjog ezen irányú kitétele, hiszen a Btk. 230 §-ában foglaltak súlyos megsértése történt jelen esetben. Hiszen nem csak a mentős, hanem közvetve a bajba került — életveszélyt elszenvedett — személy is ad absurdum elhalálozhat az ellátás akadályoztatása következtében (közvetett emberölés esete). Nem megengedhető, hogy a nap mint nap orvosi ügyeletben dolgozók, tűzoltók, rendőrök, BKV-ellenőrök, buszvezetők, a társadalom azon rétege, amely a közért dolgozik, emberek kénye-kedvének kitett bántalmazásban részesüljön.
Hathatós, gyors nyomozati munka a rendőrség részéről, a bírósági szak példamutató lefolytatása, esetlegesen a nyomozó ügyészség bevonása, illetve kiemelt bírói felügyelet gyakori alkalmazása, társadalmi morál, szemlélet pozitív irányú átformálása lehet a megoldás. Egyben az elkövetőknek tudniuk kell, hogy az elkövetkezendőkben minden esetben kiemelt bűnelkövetésként fogják a hatóságok, illetve sértett szervek ezen agresszív cselekménysorozatok vizsgálatának lefolytatását, illetve a bűnvádi eljárás megindítását kezelni.
Dr. Vigh György elmondta, amennyiben minden mentés kapcsán kivonuláshoz — a veszélyeztetettség ténye miatt — rendőrségi közreműködést kell kérniük, ez tovább fogja rontani az életveszélyes állapotban levő személy(ek) élethez való sanszát (időbeli jelentős késlekedés a helyszínre érésben)! (Kuruc.info: vessenek magukra a cigányok. Talán ha nem lincselnék meg az orvosokat…)
— A potenciális támadóknak kell eldönteni, hogy rontani vagy javítani kívánják hozzátartozóik egészséghez, élethez való esélyét, normális emberi hozzáállással vagy indulati ösztönökkel kívánnak föllépni. Csak remélni tudjuk, hogy nem ez a társadalmi jelenség lesz a következő hungarikum (Kuruc.info: nem hungarikum az… cigányikum… a világon mindenhol ezt csinálják…) — tette hozzá.
Őket okolják az igazságtalanságokért
— Alapvetően a növekvő társadalmi feszültségek megnyilvánulásainak tekinthetjük ezeket az eseteket — mondta Szoboszlai Zsolt szociológus. — Elsősorban a létfenntartás növekvő feszültségeire gondolok. Tömegek csúsznak egyre lejjebb, s ez különösen az alacsony iskolázottságú rétegeket sodorja mind nehezebb helyzetbe. Ők gyakrabban adnak ösztönválaszokat a feszült helyzetekben a napi keserűségeik miatt. Különösen a hivatalosságok és egyenruha-viselők ellen fordulnak ilyenkor gyakran, mert úgy érzik, sok igazságtalanságot és agressziót kellett már elviselniük miattuk. (Kuruc.info: jaj, megint egy rózsadombi, deviánscigányt soha nem látott cociológus, aki megmondja a frankót. És, persze, közben megint összemossa a szegény, de európai kultúrájú embereket a cigányokkal, meg mindent a válságra fog. Csak a szokásosat tudjuk válaszolni: 1.) ha valóban csak szociális, és nem kulturális kérdés lenne ez a fajta bűnözési forma [is], akkor Európa, mint olyan, nem létezhetne, hiszen a történelem során sokkal-sokkal szegényebbek is voltak az emberek, mint ma. Pl. a II. Világháború után. 2.) A cigányok gazdag orszáokban is ugyanezt csinálták [már jóval a jelenlegi válság előtt is] és csinálják [lásd pl. Finnország, Franciaország, Anglia, USA stb.]; ergó: ez nem válságfüggő.)
Kapcsolódó, friss (!) cikkek: Megint mentősre támadtak
Megint orvost vertek a mokkák (sok plusz hivatkozással régebbi, hasonló esetekre)
