Frissítés (márc. 27. 21:54): jellemzi a „konferenciát”, hogy még az amúgy szélsőballib-cigányfajvédő ATV is értelmetlennek, „zabhegyezésnek” nevezte legújabb, „Elképzelésük sincs a pártoknak a romák integrációjáról” c. beszámolójában, és jól le is húzta az összes jelenlevő párt semmitmondó elképzeléseit. A cikk:
Elképzelésük sincs a pártoknak a romák integrációjáról
Ötpárti PR-szófolyam a romaintegrációról.
Egy intézményi roma a szocialista mundér becsületét védte, a Fidesz politikusa szerint elég is másfél oldalnyi program a romaintegrációról, az LMP embere már látott közelről cigányt, az MDF képviselője a kerteket szépítené, a szabad demokrata újságíró szerint minden próbálkozás gallyra megy – sajtóbeszélgetés a romaintegrációról, ami beleragadt egy lakossági fórum frázisposványába.
Több pénzt a romáknak, lehetőleg uniós forrásokból – ennyit tudott romaprogramként felmutatni Teleki László, az MSZP szakpolitikusa. Meg annyit, hogy az oktatási minisztériumban lett több, a területtel foglalkozó integrációs főosztály. És persze a kormány empátiáját mutatja, hogy mintegy 200 roma diplomást beemelnek a közigazgatásba, hangsúlyozta Teleki. (Az atv.hu tudósítója négy ilyen kvótadiplomást ismer – egyikük sem cigány.)
Egész nap oskola
Az MDF-et képviselő Pusztai Erzsébet két párhuzamos cselekedetsort követel: integrációt és normakövetést mindenáron, ugyanis a feszültséget a kilengések, a magántulajdon nem tisztelete (értsd: lopás) kelti. Ha ezt a problémát a szőnyeg alá söpörjük, akkor csak súlyosbodik, és erősödik a Jobbik – vélekedett Pusztai. Aki szerint az oktatás-romaoktatás gordiuszi csomóját az egész napos, négyszeri étkezést és sok tornát biztosító iskolákkal lehet átvágni, ahol félötig van tető és biztonság a gyerek feje felett.
Kertészkedj, cigány!
És persze integrációra is szükség van –nem csak az oktatásban – például szépen ki kellene takarítani az utcaközösségeket (értsd: cigánysorok), rendbe tenni a portákat, és megtanítani kertészkedni a cigányokat. A művelet célja nem a „tiszta udvar rendes ház” tábla megszerzése, hanem hogy lelkileg alkalmassá tegye a cigányokat a munkavállalásra. Persze ez csak akkor működik, ha egy komplex program része.
Nem etnikai, szegénységi
A harminc év körüli László Zoltán viszont legalább tíz éve hallgatja, hogy komplex program, de nem tudja mi az. Az ő polgári pártjuk egyszerű, szerintük mindenkinek meg kell adni, amit akar – leginkább a munkát. Mert ugyanolyan tehetséges nép a cigány, mint bármelyik – így dolgozna, ha tudna, de a nép 90 százaléka ezt nem teheti. Ebből pedig, vélekedett László, egyértelmű, hogy nem etnikai, hanem szegénységi kérdésről van szó, azaz a szegénység ellen kell fellépni.
Virágozzon száz kisiskola
Nem véletlen, hogy a romakérdés mindössze 1,5 oldal a Fidesz programjában, ugyanis a többi az általános szociális és oktatási biztonságról szól, például arról, hogy nem szabad össze-vissza bezárni vasútvonalat, mert ha egy másik faluba kell vinni iskolába a gyereket, az 40 ezer forint egy hónapban. Ebből következően a kisiskolákat is meg kell őrizni a fideszes résztvevő szerint, így meg is oldódott az oktatás kérdése.
A borsodi liberális
A jelek szerint a romapolitikusok összekeverték a sajtóbeszélgetést egy lakossági fórummal, és általános butaságokkal tömték a hallgatóság fejét. Az LMP-s vitapartner elhűlve jegyzete meg, hogy tornáról meg 200 munkahelyről folyik a szó, miközben a társadalmat alapjaiban zilálják szét dezintegrációs folyamatok. Szombati Kristóf azt állította, ő tudja miről beszél, mert 1,5 évet húzott le borsodi munkavállalóként, abban a megyében ahol hét éves koruktól szegregálták az oktatásban a diákokat.
A szakképzetlenség ereje
Az LMP szerint a megoldás három pontja: ökológiai-adóreform, ami lemetszi az alacsony képzettségű munkaerőt sújtó terheket, így radikálisan csökken majd a szakképzetlen munkaerő iránti kereslet. A második tétel egy zöld gazdasági fordulat, aminek részeként energiahatékony, környezetbarát projekteket bonyolítanának le – a szakképzetlen munkaerő bevonásával. A harmadik irány pedig az oktatás feltőkésítése, az integrációs program felpörgetése – képességfejlesztő munkahelyek megteremtésével.
Nem romaprogram
Hell Nagy István, az SZDSZ-t képviselő újságíró cigányság helyett azon lamentált, hogy a többi gonosz párt nem engedi, hogy az MDF listát állítson. És szerinte romaprogram pedig nem kell, elegendő lenne egy, a szegényeket segítő szociálpolitika, egy normális, a gazdaság terheit csökkentő gazdaságpolitika. Ha a pozitív diszkriminációval próbálják megtolni a cigányságot, akkor abból kimaradnak a szegénycigányok, és a támogatások a középpolgári cigányvezetőknél landolnak. A baj csak az, lamentált Hell, hogyha egy színvak támogatási politika érvényesülne, akkor abból is kimaradnának a szegénycigányok, és a fehér szakképzetlenek és kisnyugdíjasok szívnák fel a pénzt.
(atv / Nagy B. György)
Eredeti cikkünk (márc. 27. 9:24) Az alábbi cikkből kiderül, hogy
- nemcsak a többi, hagyományosan cigánybabusgató pártnak (MSZP, SZDSZ, LMP, MDF), hanem, természetesen, a Fidesznek sincs elképzelése arról, hogy mit csináljunk a cigányokkal. Amit ugyanis a párt fővárosi politikusa, László Zoltán mondott, az csak a szokásos “még több segílyt az orkoknak”-duma volt. Semmi konkrétum, semmi Érpatak-típusú befenyítés, az égvilágon semmi. Nem mintha Hangács vagy Hódmezővásárhely (konkrét hivatkozások & magyarázat ITT), vagy a fideszes Sólyom cigánybűnöző-felmentő ítélete után bárki is elhiheti, hogy ettől a párttól bármi is várható...
- általános a félelem balliberális-mokka körökben, hogy Edelényben (lásd még a gumikalapácsos ügyet) a Jobbik győz
- az LMP szerint nem lenne cigánykérdés, ha nem lenne gazdasági válság. Érdekes, Franciaországban, az USA-ban, Olaszországban, Finnországban stb. 2-3-20-30 éve nem volt gazdasági válság, mégis már akkor is olyan szinten gyűlölték a cigányokat, hogy egyszerűen lelőtték, ha bűnözésen kapták őket (Finnország), felégették a táboraikat, őket meg se ki, se be barakkokba zárták (olaszok) vagy – az USA-ban – egyenesen Hollywood-i stáblistákban szerepelt a “cigány” szó a ”bűnöző” szinonimájaként (további infó az amerikai esetről ITT; nemzetközi kitekintés-hivatkozásgyűjtemény ITT). Kanada dettó – ott sincs gazdasági válság, sőt, évi 400 000 (!) munkást fogadnak be (infó ITT). Érdekes, még sem lelkesednek a rézbőrűekért – olyan szinten nem, hogy a “cigánykibocsátó” országok (Cseh-, Magyarország) ellen újra bevezették/ik a vízumkényszert. Vajon miért nem akarják befogadni szegín üldözött, de persze szorgalmasan dolgozni, tanulni akaró romákat?
- régi jó barátunk, Hell “erlauer” István (lásd pl. EZT), egyenesen az SZDSZ V. kerületi ügyvivője (gy.k. vezetője), szóval nem csak egy kis talpas vagy éppenséggel független. Mit is írt emberünk, többször is, a blogjában? “…nem vagyok - a kuruc.info híresztelésével ellentétben - hivatásos politikus, és azért vagyok éppen az SZDSZ mellett, mert a leginkább ennek a pártnak a filozófiájával tudok azonosulni (sok vitám mellett, persze). “ (56. hozzászólás ITT). Vagy megnézhetjük az ITT tárgyalt cikkét is, ugyanezt mondja. Nos, ki hazudik? Segítünk: Hell...
Az eredeti cikk:
Beszélgetés a cigányságról - a Jobbikot nem hívták meg
Bár a cigányságot érintő legfontosabb kérdésekben egyetértettek, a mélyszegénységből, a kirekesztettségből kivezető útról és közösen elfogadható fellépésről nem tudtak megállapodni azok a felszólalók, akik az országgyűlési választáson induló pártok képviselőiként egy, a témában rendezett pénteki fővárosi kerekasztal-beszélgetésen vettek részt.
A kormányt és az MSZP-t képviselő Teleki László országgyűlési képviselő azt mondta: a cigányság számára csak az lehet a kivezető út a nyomorból, ha következő kormányzat, legyen az bármilyen színezetű, továbbviszi azokat a romaintegrációs programokat, amelyeket az elmúlt nyolc évben elkezdtek, és komplex módon próbáltak kezelni. A prioritások között a foglalkoztatást, a lakhatást és az oktatást említette.
A Fidesz fővárosi politikusa, László Zoltán erre úgy reagált: "a cigányság saját erejéből is képes lenne a felemelkedésre", ezért a polgári kormánynak, ha felhatalmazást kap áprilisban a választóktól, az lesz a célja, hogy megadja a lehetőséget mindazoknak, akiknek szükségük van rá. Mint mondta, a munkanélküliség nem cigány-, hanem szegényügy, és a szociális kérdéseket az államnak kell megoldania - ezt pedig az elmúlt nyolc évben nem tette meg.
Szombati Kristóf, a Lehet Más a Politika romaprogramjának felelőse viszont az alapvető problémát abban látta, hogy nem a mélyszegénység ellen küzdöttek a kormányok, hanem apró-cseprő programokkal próbálták elterelni a figyelmet. Megjegyezte: a roma kisebbség elleni gyilkosságsorozattal és támadásokkal párhuzamosan felerősödött a társadalmi dezintegrációs folyamat; megállításának egyik lehetősége, hogy "zöld gazdasági fordulattal" talpra állítják a gazdaságot.
Az MDF-et képviselő Pusztai Erzsébet arról szólt, hogy a munkára való alkalmassá tétel mindennek az alapja, és csak utána lehet az oktatással és a lakhatással foglalkozni.
Hell István újságíró, az SZDSZ V. kerületi ügyvivője szerint viszont egy normális országban nem lenne szükség külön romaprogramokra, így romaintegrációra sem, hanem rászorultsági szociálpolitikát kellene bevezetni.
A beszélgetésen megjelenteket arra kérte, hogy vessék latba befolyásukat pártjuknál annak érdekében, hogy a szélsőjobb megállításának jelképeként léptessék vissza jelöltjeiket a Borsod megyei Edelény körzetében, ahol Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke indul független jelöltként, és ezzel is segítsék elő, hogy egy polgárjogi, demokratikus képviselő kerülhessen a parlamentbe. Úgy véli, az ottani jelöltek közötti harcból a Jobbik jönne ki győztesként, és ennek a térség szegényei és cigányai látnák a kárát.
Teleki László erre úgy reagált, hogy jónak tartja a javaslatot, de félő, ezzel segítenék a Jobbik menetelését. Szerinte kezdetként a Fidesznek fel kell mondania a Jobbikkal való önkormányzati együttműködését, mert, mint mondta, félő, hogy a kétharmados többség érdekében a jelenlegi 81 önkormányzati együttműködésen túl a parlamentben is lesz "összekacsintás".
A fideszes László Zoltán ezt pártja nevében visszautasította, és kijelentette: sem szövetséget, sem barátságot nem kötnek a Jobbikkal.
A zsúfolásig megtelt Gödör klubban mintegy másfél száz kérdést tett fel a kiosztott lapokon a döntő többségében nem roma fiatalokból álló hallgatóság. Főként a Jobbik erősödésének okát, a parlamenti pártok felelősségét, a romák foglalkoztatási és oktatási helyzetét firtatták, de kielégítő választ nem kaptak.
A pártpolitikusok annak ellenére, hogy a szervezők "a cigánykérdés jövőbelátóiként" aposztrofálták őket, nem tudtak reális képet vázolni arra a kérdésre sem, mi lesz a cigányság sorsa tíz-húsz év múlva. Teleki László úgy látja, ha a cigányság politikai önszerveződése nem valósul meg, és nem lesz önálló frakciója, akkor húsz év múlva is ugyanezeket a problémákat fogják sorolni.
A beszélgetésre a Jobbik képviselőjét nem hívták meg, mert a többi párt képviselője kijelentették (Kuruc.info: egyeztetés-hiány az eredetiben: brávó, MTI!): nem hajlandók egy asztalhoz ülni a radikálisokkal, hogy erről a kérdésről vitatkozzanak velük.
MTI
Elképzelésük sincs a pártoknak a romák integrációjáról
Ötpárti PR-szófolyam a romaintegrációról.
Egy intézményi roma a szocialista mundér becsületét védte, a Fidesz politikusa szerint elég is másfél oldalnyi program a romaintegrációról, az LMP embere már látott közelről cigányt, az MDF képviselője a kerteket szépítené, a szabad demokrata újságíró szerint minden próbálkozás gallyra megy – sajtóbeszélgetés a romaintegrációról, ami beleragadt egy lakossági fórum frázisposványába.
Több pénzt a romáknak, lehetőleg uniós forrásokból – ennyit tudott romaprogramként felmutatni Teleki László, az MSZP szakpolitikusa. Meg annyit, hogy az oktatási minisztériumban lett több, a területtel foglalkozó integrációs főosztály. És persze a kormány empátiáját mutatja, hogy mintegy 200 roma diplomást beemelnek a közigazgatásba, hangsúlyozta Teleki. (Az atv.hu tudósítója négy ilyen kvótadiplomást ismer – egyikük sem cigány.)
Egész nap oskola
Az MDF-et képviselő Pusztai Erzsébet két párhuzamos cselekedetsort követel: integrációt és normakövetést mindenáron, ugyanis a feszültséget a kilengések, a magántulajdon nem tisztelete (értsd: lopás) kelti. Ha ezt a problémát a szőnyeg alá söpörjük, akkor csak súlyosbodik, és erősödik a Jobbik – vélekedett Pusztai. Aki szerint az oktatás-romaoktatás gordiuszi csomóját az egész napos, négyszeri étkezést és sok tornát biztosító iskolákkal lehet átvágni, ahol félötig van tető és biztonság a gyerek feje felett.
Kertészkedj, cigány!
És persze integrációra is szükség van –nem csak az oktatásban – például szépen ki kellene takarítani az utcaközösségeket (értsd: cigánysorok), rendbe tenni a portákat, és megtanítani kertészkedni a cigányokat. A művelet célja nem a „tiszta udvar rendes ház” tábla megszerzése, hanem hogy lelkileg alkalmassá tegye a cigányokat a munkavállalásra. Persze ez csak akkor működik, ha egy komplex program része.
Nem etnikai, szegénységi
A harminc év körüli László Zoltán viszont legalább tíz éve hallgatja, hogy komplex program, de nem tudja mi az. Az ő polgári pártjuk egyszerű, szerintük mindenkinek meg kell adni, amit akar – leginkább a munkát. Mert ugyanolyan tehetséges nép a cigány, mint bármelyik – így dolgozna, ha tudna, de a nép 90 százaléka ezt nem teheti. Ebből pedig, vélekedett László, egyértelmű, hogy nem etnikai, hanem szegénységi kérdésről van szó, azaz a szegénység ellen kell fellépni.
Virágozzon száz kisiskola
Nem véletlen, hogy a romakérdés mindössze 1,5 oldal a Fidesz programjában, ugyanis a többi az általános szociális és oktatási biztonságról szól, például arról, hogy nem szabad össze-vissza bezárni vasútvonalat, mert ha egy másik faluba kell vinni iskolába a gyereket, az 40 ezer forint egy hónapban. Ebből következően a kisiskolákat is meg kell őrizni a fideszes résztvevő szerint, így meg is oldódott az oktatás kérdése.
A borsodi liberális
A jelek szerint a romapolitikusok összekeverték a sajtóbeszélgetést egy lakossági fórummal, és általános butaságokkal tömték a hallgatóság fejét. Az LMP-s vitapartner elhűlve jegyzete meg, hogy tornáról meg 200 munkahelyről folyik a szó, miközben a társadalmat alapjaiban zilálják szét dezintegrációs folyamatok. Szombati Kristóf azt állította, ő tudja miről beszél, mert 1,5 évet húzott le borsodi munkavállalóként, abban a megyében ahol hét éves koruktól szegregálták az oktatásban a diákokat.
A szakképzetlenség ereje
Az LMP szerint a megoldás három pontja: ökológiai-adóreform, ami lemetszi az alacsony képzettségű munkaerőt sújtó terheket, így radikálisan csökken majd a szakképzetlen munkaerő iránti kereslet. A második tétel egy zöld gazdasági fordulat, aminek részeként energiahatékony, környezetbarát projekteket bonyolítanának le – a szakképzetlen munkaerő bevonásával. A harmadik irány pedig az oktatás feltőkésítése, az integrációs program felpörgetése – képességfejlesztő munkahelyek megteremtésével.
Nem romaprogram
Hell Nagy István, az SZDSZ-t képviselő újságíró cigányság helyett azon lamentált, hogy a többi gonosz párt nem engedi, hogy az MDF listát állítson. És szerinte romaprogram pedig nem kell, elegendő lenne egy, a szegényeket segítő szociálpolitika, egy normális, a gazdaság terheit csökkentő gazdaságpolitika. Ha a pozitív diszkriminációval próbálják megtolni a cigányságot, akkor abból kimaradnak a szegénycigányok, és a támogatások a középpolgári cigányvezetőknél landolnak. A baj csak az, lamentált Hell, hogyha egy színvak támogatási politika érvényesülne, akkor abból is kimaradnának a szegénycigányok, és a fehér szakképzetlenek és kisnyugdíjasok szívnák fel a pénzt.
(atv / Nagy B. György)
Eredeti cikkünk (márc. 27. 9:24) Az alábbi cikkből kiderül, hogy
- nemcsak a többi, hagyományosan cigánybabusgató pártnak (MSZP, SZDSZ, LMP, MDF), hanem, természetesen, a Fidesznek sincs elképzelése arról, hogy mit csináljunk a cigányokkal. Amit ugyanis a párt fővárosi politikusa, László Zoltán mondott, az csak a szokásos “még több segílyt az orkoknak”-duma volt. Semmi konkrétum, semmi Érpatak-típusú befenyítés, az égvilágon semmi. Nem mintha Hangács vagy Hódmezővásárhely (konkrét hivatkozások & magyarázat ITT), vagy a fideszes Sólyom cigánybűnöző-felmentő ítélete után bárki is elhiheti, hogy ettől a párttól bármi is várható...
- általános a félelem balliberális-mokka körökben, hogy Edelényben (lásd még a gumikalapácsos ügyet) a Jobbik győz
- az LMP szerint nem lenne cigánykérdés, ha nem lenne gazdasági válság. Érdekes, Franciaországban, az USA-ban, Olaszországban, Finnországban stb. 2-3-20-30 éve nem volt gazdasági válság, mégis már akkor is olyan szinten gyűlölték a cigányokat, hogy egyszerűen lelőtték, ha bűnözésen kapták őket (Finnország), felégették a táboraikat, őket meg se ki, se be barakkokba zárták (olaszok) vagy – az USA-ban – egyenesen Hollywood-i stáblistákban szerepelt a “cigány” szó a ”bűnöző” szinonimájaként (további infó az amerikai esetről ITT; nemzetközi kitekintés-hivatkozásgyűjtemény ITT). Kanada dettó – ott sincs gazdasági válság, sőt, évi 400 000 (!) munkást fogadnak be (infó ITT). Érdekes, még sem lelkesednek a rézbőrűekért – olyan szinten nem, hogy a “cigánykibocsátó” országok (Cseh-, Magyarország) ellen újra bevezették/ik a vízumkényszert. Vajon miért nem akarják befogadni szegín üldözött, de persze szorgalmasan dolgozni, tanulni akaró romákat?
- régi jó barátunk, Hell “erlauer” István (lásd pl. EZT), egyenesen az SZDSZ V. kerületi ügyvivője (gy.k. vezetője), szóval nem csak egy kis talpas vagy éppenséggel független. Mit is írt emberünk, többször is, a blogjában? “…nem vagyok - a kuruc.info híresztelésével ellentétben - hivatásos politikus, és azért vagyok éppen az SZDSZ mellett, mert a leginkább ennek a pártnak a filozófiájával tudok azonosulni (sok vitám mellett, persze). “ (56. hozzászólás ITT). Vagy megnézhetjük az ITT tárgyalt cikkét is, ugyanezt mondja. Nos, ki hazudik? Segítünk: Hell...
Az eredeti cikk:
Beszélgetés a cigányságról - a Jobbikot nem hívták meg
Bár a cigányságot érintő legfontosabb kérdésekben egyetértettek, a mélyszegénységből, a kirekesztettségből kivezető útról és közösen elfogadható fellépésről nem tudtak megállapodni azok a felszólalók, akik az országgyűlési választáson induló pártok képviselőiként egy, a témában rendezett pénteki fővárosi kerekasztal-beszélgetésen vettek részt.
A kormányt és az MSZP-t képviselő Teleki László országgyűlési képviselő azt mondta: a cigányság számára csak az lehet a kivezető út a nyomorból, ha következő kormányzat, legyen az bármilyen színezetű, továbbviszi azokat a romaintegrációs programokat, amelyeket az elmúlt nyolc évben elkezdtek, és komplex módon próbáltak kezelni. A prioritások között a foglalkoztatást, a lakhatást és az oktatást említette.
A Fidesz fővárosi politikusa, László Zoltán erre úgy reagált: "a cigányság saját erejéből is képes lenne a felemelkedésre", ezért a polgári kormánynak, ha felhatalmazást kap áprilisban a választóktól, az lesz a célja, hogy megadja a lehetőséget mindazoknak, akiknek szükségük van rá. Mint mondta, a munkanélküliség nem cigány-, hanem szegényügy, és a szociális kérdéseket az államnak kell megoldania - ezt pedig az elmúlt nyolc évben nem tette meg.
Szombati Kristóf, a Lehet Más a Politika romaprogramjának felelőse viszont az alapvető problémát abban látta, hogy nem a mélyszegénység ellen küzdöttek a kormányok, hanem apró-cseprő programokkal próbálták elterelni a figyelmet. Megjegyezte: a roma kisebbség elleni gyilkosságsorozattal és támadásokkal párhuzamosan felerősödött a társadalmi dezintegrációs folyamat; megállításának egyik lehetősége, hogy "zöld gazdasági fordulattal" talpra állítják a gazdaságot.
Az MDF-et képviselő Pusztai Erzsébet arról szólt, hogy a munkára való alkalmassá tétel mindennek az alapja, és csak utána lehet az oktatással és a lakhatással foglalkozni.
Hell István újságíró, az SZDSZ V. kerületi ügyvivője szerint viszont egy normális országban nem lenne szükség külön romaprogramokra, így romaintegrációra sem, hanem rászorultsági szociálpolitikát kellene bevezetni.
A beszélgetésen megjelenteket arra kérte, hogy vessék latba befolyásukat pártjuknál annak érdekében, hogy a szélsőjobb megállításának jelképeként léptessék vissza jelöltjeiket a Borsod megyei Edelény körzetében, ahol Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke indul független jelöltként, és ezzel is segítsék elő, hogy egy polgárjogi, demokratikus képviselő kerülhessen a parlamentbe. Úgy véli, az ottani jelöltek közötti harcból a Jobbik jönne ki győztesként, és ennek a térség szegényei és cigányai látnák a kárát.
Teleki László erre úgy reagált, hogy jónak tartja a javaslatot, de félő, ezzel segítenék a Jobbik menetelését. Szerinte kezdetként a Fidesznek fel kell mondania a Jobbikkal való önkormányzati együttműködését, mert, mint mondta, félő, hogy a kétharmados többség érdekében a jelenlegi 81 önkormányzati együttműködésen túl a parlamentben is lesz "összekacsintás".
A fideszes László Zoltán ezt pártja nevében visszautasította, és kijelentette: sem szövetséget, sem barátságot nem kötnek a Jobbikkal.
A zsúfolásig megtelt Gödör klubban mintegy másfél száz kérdést tett fel a kiosztott lapokon a döntő többségében nem roma fiatalokból álló hallgatóság. Főként a Jobbik erősödésének okát, a parlamenti pártok felelősségét, a romák foglalkoztatási és oktatási helyzetét firtatták, de kielégítő választ nem kaptak.
A pártpolitikusok annak ellenére, hogy a szervezők "a cigánykérdés jövőbelátóiként" aposztrofálták őket, nem tudtak reális képet vázolni arra a kérdésre sem, mi lesz a cigányság sorsa tíz-húsz év múlva. Teleki László úgy látja, ha a cigányság politikai önszerveződése nem valósul meg, és nem lesz önálló frakciója, akkor húsz év múlva is ugyanezeket a problémákat fogják sorolni.
A beszélgetésre a Jobbik képviselőjét nem hívták meg, mert a többi párt képviselője kijelentették (Kuruc.info: egyeztetés-hiány az eredetiben: brávó, MTI!): nem hajlandók egy asztalhoz ülni a radikálisokkal, hogy erről a kérdésről vitatkozzanak velük.
MTI
