Az 1967-es arab-izraeli háború óta hozzávetőleg 750 ezer palesztint tartóztattak le hosszabb-rövidebb időre az izraeli hatóságok. A börtönbe vetett palesztinok között 23 ezer nő és 25 ezer gyermekkorú személy is volt.
Mindez nem kevesebbet jelent, mint hogy az elmúlt 45 évben a megszállt területeken lakó teljes palesztin lakosság 20%-a, a férfiaknak pedig a 40%-a volt bizonyos ideig a hódítók foglya valamely izraeli börtönben. Persze akik úgymond szabadlábon éltek a zsidó invázió kezdete óta, azok sem mondhatják magukat szabadnak. Izrael egy egész nemzetet tart fogva létrejötte óta.
 |
A B’Tselem elnevezésű izraeli emberjogi szervezetnek a napokban közzétett jelentéséből kiderül, hogy jelenleg 4484 palesztint tartanak fogva a zsidó terrorállam börtöneiben. A dokumentum megállapítása szerint a foglyok jelentős része bírósági ítélet nélkül tölti büntetését, az izraeli hatóságok akadályozzák a családtagjaikkal történő kapcsolattartást, gyakran helyezik a palesztin rabokat magánzárkába, erőszakos eszközöktől sem riadnak vissza vallatásuk közben, és nem biztosítják számukra a tisztességes egészség ellátás lehetőségét sem.
A B’Tselem jelentése kiemeli, hogy a legtöbb esetben „biztonsági okokból” letartóztatott palesztin rabok fogva tartásának körülményei teljes mértékben ellentétben állnak azokkal a nemzetközi egyezményekkel, amelyeknek betartására Izrael is kötelezettséget vállalt.
Mint emlékezetes, 2006-ban a Hamász fogságába került izraeli katona, Gilad Shalit érdekében megmozdult az egész „nemzetközi közösség”, és a nyugati politikusok és politikai szervezetek sokasága követelte a kiszabadítását. (Gilad Shalitot 2011 októberében helyezték szabadlábra egy palesztin-izraeli fogolycsere-egyezmény keretében.) De ki ejt könnyeket a fogságban sínylődő palesztin áldozatokért a nyugati világban?
Perge Ottó
