A választás esélyesei Haszan Rohani, a mérsékeltek és reformpártiak egyetlen jelöltje, valamint három konzervatív jelölt, Ali Akbar Velajati volt külügyminiszter, Mohammed Bakir Kalibáf teheráni főpolgármester és Szaid Dzsalíli nukleáris főtárgyaló. A második mandátumát kitöltő Mahmúd Ahmadinezsád távozó elnök az alkotmány értelmében nem indulhatott a választáson.

Több mint 50,5 millió választásra jogosultat várnak az urnákhoz, szükség esetén a szavazóhelyiségek nyitva tartását éjfélig (közép-európai idő szerint 21 óra 30 percig) meghosszabbíthatják.

Ali Hamenei, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője a szavazáskor tömeges részvételre szólította fel a lakosságot "az ország jövője érdekében" - jelentette az állami televízió. "Az a fontos, hogy mindenki vegyen részt" - mondta a legfőbb vezető, akinek szavait a televízió élőben közvetítette.

Hamenei kigúnyolta a választások hitelével kapcsolatos nyugati kételkedéseket. "Nemrégiben azt hallottam, valaki az amerikai nemzetbiztonsági tanácsban azt monda, hogy nem fogadjuk el a mostani iráni választás eredményét. Fütyülünk rá!" - tette hozzá.

John Kerry amerikai külügyminiszter május 24-én megkérdőjelezte a választás hitelességét, bírálva több jelölt indulásának megakadályozását és az internet-hozzáférés megszakítását.

Az iráni Őrök Tanácsa számos jelöltet, közöttük a reformpárti Akbar Hasemi Rafszandzsáni nevét is törölte a jelöltek listájáról. A választáson hat jelölt közül választhatnak, akiket az Őrök Tanácsa hagyott jóvá.

Az iráni atomprogramról tárgyaló nagyhatalmak Teherán álláspontjának módosulását várják az új elnöktől Ahmadinezsád nyolcévi hajthatatlan politikája után. Irán arab-öbölbeli szomszédai is "aggódnak" Teherán befolyásának növekedése és a Bassár el-Aszad szíriai elnöknek nyújtott támogatása miatt.

(MTI nyomán)