Az orosz elnök nem részletezte, milyen következményekkel járhat az ukrajnai akció. Azt mondta, hogy "amennyiben a jelenlegi kijevi rezsim a hadsereget kezdte bevetni Ukrajnán belül a lakosság ellen, akkor ez egy nagyon komoly bűncselekmény a saját népe ellen". Hozzátette, hogy még Viktor Janukovics, - Moszkva álláspontja szerint - Ukrajna törvényes elnöke sem határozta el magát arra, hogy bevonja a hadsereget a kijevi tüntetések szétkergetésébe, bár erre neki volt felhatalmazása.

Vlagyimir Putyin szerint a jelenlegi kijevi hatalomnak nincs ilyen felhatalmazása, lépéseinek törvényessége pedig korlátozott. "Ez egy junta, egy bizonyos klikk" - mondta. Szerinte az Oroszországgal szomszédos Kelet-Ukrajnában folyó "terrorellenes" akció nem a konfliktus kiélezett szakasza, hanem "büntető művelet".

Az orosz elnök a független regionális és helyi sajtó képviselőivel szervezett szentpétervári találkozón közölte, hogy amennyiben a Krím nem vált volna az Oroszországi Föderáció részévé, a helyzet a félszigeten sokkal rosszabban alakult volna, mint Délkelet-Ukrajnában. "Ha nincs Oroszország valódi támogatása a Krímben élő embereknek, akkor ott nem lehetett volna megvalósítani az állampolgárok akaratnyilvánításának civilizált folyamatát" - fogalmazott az orosz államfő. Szerinte mindez azt bizonyítja, hogy Moszkva mindent helyesen és idejében tett meg.

Putyin az orosz fegyveresek biztosításával március 16-án megtartott krími népszavazásra utalt, amelyen a résztvevők csaknem 100 százaléka igent mondott a félsziget Oroszországhoz való csatlakozására. A szimferopoli parlamentben egyoldalúan kikiáltott Krími Köztársaságot és a félszigeten lévő különleges státuszú Szevasztopol várost március 21-én új jogi alanyként csatolták Oroszországhoz.

Az orosz államfő nehezményezte, hogy a múlt csütörtöki genfi megállapodásban meghatározott feltételek nem teljesülnek: sem a Jobboldali Szektort, sem a többi ukrán radikális szervezet nem fegyverezték le, és a különböző csoportosulások nem hagyják el az általuk elfoglalt épületeket.

Eközben az orosz külügyminiszter is élesen bírálta a kijevi hatalmat a kelet-ukrajnai műveletek miatt. Szergej Lavrov libanoni kollégájával folytatott moszkvai tárgyalása után kijelentette, hogy mindez annak a "felelőtlen politikának az eredménye, amely a szélsőségesen nacionalista, (...) nagyrészt neonáci csoportosulásokra támaszkodik, amelyeket a február 21-én Kijevben (Viktor Janukovics és az ukrán ellenzék között) létrejött megállapodás értelmében le kellett volna fegyverezni".

Lavrov szerint a kijevi hatalom nyugati támogatása azt jelzi, hogy nem akarnak Ukrajnában nemzeti egységkormányt létrehozni.

Hadgyakorlat kezdődött a Délkelet-Ukrajnával határos orosz régiókban, válaszul az ottani helyzet kiéleződésére - jelentette be Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter csütörtökön.

A tárcavezető azt mondta, hogy az erőszak alkalmazása Délkelet-Ukrajnában aggodalomra ad okot, és Oroszország "kénytelen reagálni" ezekre az eseményekre.

Az Ukrajnával határos régiókban Oroszország Déli és a Nyugati Katonai Körzeteinek összfegyvernemi harcászati zászlóaljai kezdtek gyakorlatot. Szergej Sojgu nem ismertette azok létszámát, de arról beszámolt, hogy adataik szerint "a délkelet-ukrajnai békés lakosság ellen több mint 11 ezer fős, automata fegyverekkel felszerelt ukrán csapatok veszek részt".

A német kormány közölte, hogy jelenleg nem ad ki engedélyeket német fegyverexportra Oroszországba, tekintettel az "aktuális politikai helyzetre".

Az április 8-i határidőig 69 ilyen kérvény vár a kormány exportengedélyére, összértékük eléri az 5,18 millió eurót - közölte a német gazdasági minisztérium a Zöldek parlamenti frakciójának kérdésére a Süddeutsche Zeitung jelentése szerint.

A válaszban ez áll: "Az aktuális politikai helyzet alapján jelenleg alapvetően semmilyen engedélyt nem adunk ki hadiipari termékek exportjára Oroszországba." A kormány ezenkívül vizsgálatot rendelt el a már kiállított exportengedélyekkel kapcsolatban, és közölte, "kritikus esetekben" intézkedni fog, hogy "az érintett áruk kivitele ne valósuljon meg" - olvasható a német újságban.

Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter márciusban már felfüggesztette egy terepgyakorlat-szimulátor oroszországi exportját.

A gazdasági minisztérium adatai szerint egyik kérvény esetében sincs szó háborúban használt fegyverekről, amelyek közé egyebek között páncélosok, gépfegyverek, harci repülőgépek vagy rakéták tartoznak. A tárca nem pontosította, hogy a kérvények konkrétan milyen hadiipari termékekre vonatkoznak.

(MTI nyomán)