Bár Trump vasárnap óta nem provokálta Kínát, Peking még ma is üzent neki. Sajtótájékoztatón jelezték, Tajvan kérdése Kína területi épségének és szuverenitásának kérdése.
Az "egy Kína" elvének bármilyen megváltoztatása vagy sérülése hatással lesz a Tajvani-szorosban uralkodó békére és stabilitásra – figyelmeztetett szerdán a Tajvani Ügyek Hivatala. An Feng-san, a pekingi székhelyű szervezet szóvivője mai sajtótájékoztatóján világossá tette: Kína területi épségének és szuverenitásának kérdéseként tekint az ügyre, ezért az elv tiszteletben tartása az Egyesült Államokkal kiépített kapcsolatok továbbfejlesztésének és a térség békéjének is a sarokköve.
A kormányügynökség szóvivője Trump vasárnapi "botrányos" megnyilvánulása után állt a kamerák elé. A megválasztott amerikai elnök akkor a Fox hírtelevíziónak adott interjúban közölte: januári hivatalba lépését követően nem fogadja el feltételek nélkül a két ország közötti kapcsolatot mintegy harminc éve meghatározó politikát. Trump az amerikai árukra kivetett adókulcsoktól, a Dél-kínai-tengeren zajló szigetviták alakulásától és az észak-koreai atomprogramra gyakorolt pekingi nyomásától tette függővé az "egy Kína" elvének tiszteletben tartását.
Ha az elv sérül, vége a kínai–amerikai kapcsolatok "egészséges és stabil" fejlődésének – szögezte le válaszul a szárazföldi Kína és a szigetország közötti párbeszédért felelős hivatal.
Trump személyét egyre élesebben támadja a kínai kommunikáció. A novemberben megválasztott amerikai elnök már a kampányidőszakban sem lopta be magát Peking szívébe, akkor arról beszélt, hogy hazavinné a kelet-ázsiai országba települt amerikai cégeket, a kínai importcikkekre pedig magasabb vámot vezetne be. A Global Times kínai pártlap ezért kemény üzenettel fogadta megválasztásának hírét. Szerkesztői véleménycikkben pökhendi, egoista alaknak nevezték Trumpot. Egyben megfenyegették, ha a jövőben tényleg beváltaná ígéreteit, annak a kínai piacra gyártó amerikai cégek isszák meg a levét. Peking még keményebb hangnemre váltott azután, hogy Trump fogadta Caj Jing-ven tajvani vezető telefonhívását. Ezzel ugyanis a diplomácia nyelvén már megkérdőjelezte a renitens hajlamú szigetország felett Kína uralmát. Amerikai elnök csaknem negyven éve nem beszélt közvetlenül tajvani vezetővel, miután Washington megszakította hivatalos kapcsolatait Tajpejjel. Az Egyesült Államok papíron 1979 óta tartja magát ahhoz, hogy egyetlen Kína létezik, a Kínai Népköztársaság. Valójában azonban Washington továbbra is a sziget fő fegyverszállítója, miközben Peking Tajvant szakadár tartományának tekinti. Okkal, a sziget ugyanis az 1949-ben, a kommunisták által megdöntött Kínai Köztársaság továbbvivőjének tekinti magát, ezért az "egy Kína" elvet még Kína-barát politikai erők is vitatják. Érthető tehát, hogy Trump vasárnapi kirohanása heves reakciókat vált ki a kínai félből, kínai szakértők szerint a mostani trumpi politika hosszú távon hadüzenettel érhet fel. Közben a sajtó azt találgatja, mi állhat az amerikai provokáció mögött. Egyesek szerint az üzleti életből érkezett Trump szimplán nem beszéli a diplomácia nyelvét, közben egyre megalapozottabbak azon vélemények, melyek személyes üzleti érdeket sejtenek a háttérben. Sajtóhírek szerint Trump luxusszállodát épít a szigeten, miközben fontos tanácsadói Tajvan érdekeiben eljáró lobbistákkal tartják fent a kapcsolatot.
(MNO nyomán)