Az Európai Parlament magyar tagjainak választásán a részvételi arány általában sokkal alacsonyabb, mint az országgyűlési választások első fordulójában: míg az utolsó négy országgyűlési voksoláson a részvételi arány 56 és 70 százalék között mozgott, addig az eddig megtartott két EP-választáson nem érte el a 40 százalékot sem.
Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, és alig másfél hónappal később, június 13-án tartották az EP-választást. Akkor a választói névjegyzékben 8 millió 46 ezren szerepeltek, de szavazóként mindössze 3 millió 97 ezren jelentek meg, azaz a részvételi arány mindössze 38,5 százalékos volt.
Öt évvel később, 2009. június 7-én a szavazás befejezésekor a választói névjegyzékben ugyancsak 8 millió 46 ezren szerepeltek, de csak 2 millió 921 ezren mentek el voksolni, a részvételi arány tehát 36,31 százalékos volt.
Az EP-választásokon nem csak Magyarországon alacsony a választói részvétel: 2009-ben az európai parlamenti választáson a részvétel uniós szinten mindössze 43 százalékos volt, azaz a választásra jogosultak kevesebb mint fele ment el voksolni.
Az országgyűlési választásokon ennél magasabb a részvételi arány Magyarországon: 1998-ban a választás első fordulójában a választásra jogosultak száma 8 millió 62 ezer volt, közülük 4 millió 536 ezren mentek el szavazni, azaz a részvétel 56,26 százalékos volt.
2002-ben ugyancsak 8 millió 61 ezren szerepeltek a névjegyzékben a parlamenti választás első fordulójában, és 5 millió 685 ezren voksoltak, a részvétel ekkor volt a legmagasabb, 70,53 százalék. Négy évvel később, 2006-ban is viszonylag magas volt a részvétel, a 8 millió 64 ezer választópolgárból 5 millió 457 ezer járult az urnákhoz, ez 67,83 százalékos részvételt jelentett.
2010-ben az országgyűlési választás első fordulójában a 8 millió 34 ezer választópolgár 64,38 százaléka, 5 millió 172 ezer polgár szavazott. Az idén, április 6-án tartott egyfordulós parlamenti választáson a részvétel 61,73 százalékos volt.
(MTI)
