„Az AWO fuldai körzeti egyesülete tandempartnerséget kínál”
Az Arbeiterwohlfahrt (AWO), azaz Munkásjólét egy németországi szervezet. A részben hivatásos, részben becsületbeli (fizetés nélküli) tagok tevékenysége arra irányul, hogy segítsék a német társadalmat a szociális problémák és feladatok megoldásában, valamint hogy megvalósítsák a demokratikus szociális jogállamot.
2016. december 5-én jelent meg egy cikk „Egy hullámhosszon lévők csereprogramja - Az AWO fuldai körzeti egyesülete tandempartnerséget kínál” címmel. Az újságcikk nyomtatott változata a benne szereplők fényképével itt látható.
A cikk szerint a fuldai kirendeltség vezetője, Sina Ilchmann elmondta, hogy már mintegy 70 tandempartnerséget sikerült összehozniuk egy-egy önkéntes és egy-egy menekült között. A projekttel a menekülteknek a társadalomba való integrációját akarják elősegíteni, valamint a nyelvi akadályokat akarják leküzdeni.
Itt találkozunk először a későbbi propagandafilm több szereplőjével. Megtudjuk, hogy a 47 éves Katja Ewering és 15 éves lánya, Malvina több mint egy éve (2015 óta) komaságban, azaz a fent említett, az AWO által közvetített tandemes segítségnyújtásban van menekültekkel. Anya és lánya szír komái a 18 éves Diaa és a 32 éves Anas.
Míg Anas csak nemrég óta van benne a komaságban, addig az Aleppóból származó, némettanfolyamra járó Diaa, valamint Malvina már több mint egy éve ismerik egymást. Diaa és Malvina nemrég óta szerelmespárt alkotnak.
Zoom
„Tekints bele a világomba! Malvina, Diaa és a szerelem”
2017. november 26-án a 3-13 éves célcsoportnak sugárzó Kinder-Kanal (KiKa), azaz Gyerekcsatorna „Tekints bele a világomba! Malvina, Diaa és a szerelem” címmel egy műsort adott le. A videó megtekintését mindenkinek javaslom, mert némettudás nélkül is, csupán a testbeszéd megfigyelésével információhoz lehet jutni.
A YT törölte, de itt az újratöltés:
Íme a propagandafilm fő pontjai, melyeket kiegészítettünk megjegyzéseinkkel:
0:00
Malvina egy Diaától származó szerelmeslevelet olvas fel, amit az összejövésük utáni napon kapott tőle.
0:28
Diaa arca látható.
Megjegyzés:
A Kika először 17 évesnek nevezte Diaát. Amikor kitört a botrány, akkor hirtelen „aktualizáltak”, és most már 19 évesnek nevezik.
Másodszor, 2017. december 27-én egy 15 éves német lányt leszúrt volt afgán szeretője, aki szintén 15 évesnek vallotta magát. Nézzünk rá az elkövető fényképére, és látni fogjuk, hogy valójában jó pár évvel idősebb!
Zoom
Sokszor bebizonyosodott, hogy a migránsok hazudnak az életkorukról. Ha ezt figyelembe véve elemezzük Diaa arcszőrzetét, arcvonásait és mozgását, jogosan merül fel a gyanú, hogy idősebb, mint 19 éves.
Harmadszor, még ha valódi is az életkora, akkor sem veszi ki jól magát, hogy egy 17-18 éves, azaz a felnőttkor küszöbén lévő férfi egy 14-15 éves lánnyal kezd szerelmi viszonyt.
2:01
Diaa elmondja, hogy a barátnőjét Malvinának hívják, aki 16 éves.
Malvina elmondja, hogy Diaa a szíriai Aleppóból származik, és tizenhét hónapja vannak együtt.
Megjegyzés:
A KiKa honlapja szerint tizennégy hónapja vannak együtt, de maradjunk a tizenhét hónapnál, hiszen Malvina ezt mondta. Nos, a műsor 2017. novemberi sugárzásától visszaszámolva ez 2016 júniusát jelenti, vagyis a műsor idején 16 éves lány a románc kezdetekor legfeljebb 14-15 éves volt.
02:37
Malvina elmondja, hogy a kapcsolatukban van és lesz is egy-két nehézség, például amikor Diaa olyan irányba akarja terelni, amerre ő nem akar menni. Malvina azzal folytatja, hogy nem szabad rövid dolgokat felvennie, vagyis hogy a ruhájának térdig kell érnie és kész-passz!
Diaa elmondja, hogy nem tudja elfogadni, hogy az ő asszonya úgy nézzen ki (rövid ruhát viseljen). Elmondja, hogy annak elfogadása nagyon nehéz neki vagy úgy általában az arab férfiak számára. Hozzáteszi, hogy vannak egyéb korlátok is, például ha Malvina egy másik fiút ölel át, mert az szerinte egyáltalán nem járja.
Malvina azt mondja Diaának, hogy nem mondhatja meg neki, hogy kivel állhat szóba.
Diaa azt válaszolja, hogy olyan gyorsan, ahogyan lehet, elveszi feleségül, hogy akkor örökre mellette maradjon. Ez így van, teszi hozzá.
Malvina azt mondja, hogy ebből nem lesz semmi.
Megjegyzés:
Először, figyeljünk fel arra, hogy Diaa szavaiból kiviláglik, hogy saját muszlim kultúrájából adódóan meg van győződve, hogy amikor Malvina már a felesége lesz, akkor végre előírhatja neki azt is, hogy kivel állhat szóba.
Másodszor, ne nagyon adjunk hitelt Malvina házasságellenes kijelentésének, mert a műsor vége felé látni fogja az olvasó, hogy a lány igenis fontolgatja a házasságot.
3:46
Malvina elmondja, hogy Diaa és ő gyakran veszekednek, korábban pedig még gyakrabban veszekedtek. Elmondja, hogy a dolog egy kissé pocsékabb, de jó, azonban mégis gyakran veszekednek.
Diaa elmondja, hogy mivel Malvina nem ismerte az ő kultúráját, ő pedig Malvina kultúráját, ezért mindig félreértések adódtak. Például Malvina tesz valamit, amit ő egyáltalán nem talál jónak, és ugyanez megtörténik fordított esetben is.
Megjegyzés:
Figyeljünk fel Malvina kényszeredett próbálkozására, ahogyan megpróbálja megigazolni a kapcsolatukat, miközben nem veszi észre az ellentmondásokat: sokat veszekednek, de a kapcsolatuk jó.
4:18
Diaa elmondja, hogy egy fiatalembernek nem szabad a barátnőjével egy lakásban laknia, és az náluk (muszlimoknál) házasság nélkül nem járja. Elmondja, hogy ő muszlim arab kultúrában nőtt fel, és az (a házasság nélküli együttélés) teljesen tiltott. Hozzáteszi, hogy a gondolataiban most is az van, hogy ez tiltott dolog, bár most Németországban van, ahol senki nem figyel rá. Azzal zárja, hogy sokat gondol kultúrájára és vallására.
Megjegyzés:
Ez a kijelentése kulcsfontosságú a muszlimok megértésében: míg a civilizált európait alapvetően belső korlátja akadályozza meg a bűn elkövetésében, addig a barbárként élő muszlimot alapvetően külső korlátja, azaz a társadalom által kiszabott kemény büntetéstől való félelme tartja vissza a bűn elkövetésétől.
Éppen ezért is vadulnak meg a muszlimok, amikor civilizált kultúrkörbe kerülnek, hiszen itt nem kell a külső fékektől tartaniuk, belső fékjük pedig eltérő kultúrájuk miatt nincs. Többek között ez is az oka, hogy soha sem fognak beilleszkedni.
5:20
Malvina elpanaszolja legjobb barátai egyikének, Pascalnak, hogy mit kell hallgatnia a többiektől: nézd, hogy megint ki jön ott; nem találsz magadnak jobbat, csak egy menekültet? Hozzáteszi, hogy Pascal az egyik oka, hogy Diaa féltékeny: amikor Pascal néha átöleli Malvinát, azt Diaa nem mindig tolerálja.
Diaa elmondja, hogy nem szereti, ha egy másik fickó a barátnőjével beszél, mert Malvina hozzá tartozik, ő pedig Malvinához. Nála ez a szabály, teszi hozzá.
Megjegyzés:
Először, ha a fenti gúnyolódás igaz, akkor a polkorrekt agymosás ellenére a német ifjúság még nincs teljesen elveszve, mert a hamu alatt izzik a parázs.
Másodszor, én ugyan nem ismerem Pascalt, de ha a kinézetét, a beszédét, valamint a Malvina életében betöltött szerepét összevetem a tapasztalatokkal, akkor valószínűleg nem tévedek, hogy egy béta hímről van szó. A béta hím olyan személy, aki egy lány barátnőjét helyettesíti, és a lány így kiöntheti neki a szívét.
Az szintén tapasztalat, akármennyire kellemetlen is hallani, hogy sok béta hím azért keresi egy lány barátságát, mert alfa erő hiányában inkább ravaszsággal akar egy lányhoz közel kerülni. Azt reméli ugyanis, hogy ha megjátssza, hogy milyen együttérző hallgatóság és barát, akkor majd bejuthat a lány bugyijába.
6:00
Pascal elmondja, hogy előfordult, hogy Diaa egy kissé erősen be akart avatkozni Malvina magánéletébe, mert Diaának egy kissé másféle kulturális értékelképzelése van kultúrája miatt, és az a német kultúrától egy kissé eltér.
Megjegyzés:
Figyeljünk fel a polkorrekt óvatoskodással megfogalmazott szavakra: „kissé erősen eltérő”. Akkor döntsük el, hogy vagy kissé, vagy erősen tér-e el! Mi ne kerülgessük a dolgot, inkább mondjuk ki: az iszlám kultúrája és a német kultúra homlokegyenest eltér egymástól!
7:21
Malvina elmondja, hogy Diaa feltette neki a kérdést, hogy el tudná-e képzelni ilyesmi viselését. A visszakérdezésre, hogy mégis mit, Diaa azt felelte, hogy hát egy fejkendőt.
07:38
Diaa imádkozik, és közben azt suttogja, hogy „Allahu akbar”.
7:45
Malvina a fejkendővel kapcsolatban azt mondta, hogy ezt nem tudná elképzelni, mire Diaa visszakérdezett, hogy miért nem. Malvina hozzáteszi, hogy a fejkendő viselése nem illik hozzá, és az a kényelmetlen érzése támadt, hogy kényszerítik; hogy ez csak a kezdet, és vajon mi más jön még utána.
8:15
Malvina elmondja, hogy Diaa feltételes módban felvetette, hogy Malvina esetleg muszlim lehetne, amire szintén nemet mondott.
8:29
Malvina elmondja, hogy ő keresztény, amit ebből az izéből (a nyakában lógó, felmutatott keresztből) látni lehet, majd kuncog. Hozzáteszi, hogy emellett emancipált nő is, majd kuncog.
Megjegyzés:
Először, az izé nem éppen az kifejezés, amit az ember egy meggyőződéses kereszténytől vár, amikor a saját vallási szimbólumára utal.
Másodszor, nem ártana elolvasnia a Koránt, ami számára németül könnyen elérhető. Különösen azokat a kinyilatkoztatásokat kellene végiggondolnia, melyek a keresztényeket ócsárolják (pl. 5:51, 98:6, 9:29 és 9:30)
Harmadszor, javaslom a Korán nőkre vonatkozó részeinek olvasgatását is. Például kezdhetné a lázadozó feleségek törvényes megverésével (4:34), majd folytathatná azzal, hogy egy nő tanúvallomása egy férfi tanúvallomásának csak a felét éri (2:282), valamint ízlelgethetné azt, hogy ha egy nő nem bugyolálja be magát teljesen, akkor tisztességtelen nőszemély, és nyugodtan lehet zaklatni (33:59). Ha utánanézne a dolgoknak, garantálom, hogy lelohadna önelégült emancipált vigyora.
9:15
A megismerkedésükről beszélnek.
Diaa elmondja, hogy amikor a menekültszálláson volt, látta, hogy Malvina a gyerekeket oktatja. Utána Malvina gitározott, miközben Diaa a közönségből hallgatta.
Malvina elmondja, hogy először nem találta szimpatikusnak.
Diaa elmondja, hogy először a szépségére és kedvességére figyelt fel.
Malvina elmondja, hogy arra figyelt fel, hogy nagyon barátságos, némileg intelligens, és hogy elég jól beszél németül. Ekkor már érezte, hogy beleszeretett.
10:59
Malvina elmondja, hogy még ugyanazon a héten, pénteken találkoztak.
11:46
Diaa elmondja, hogy két éve (2015 óta) próbálják a családját Németországba hozni. Először ő jött, aztán az apja, majd a teljes család. Az apja úgy gondolja, hogy Diaának egy szírai asszony jobb lenne, mert annak nem kell elmagyarázni a dolgokat Diaa kultúrájáról és vallásáról.
12:49
Malvina családját látjuk.
Katja (Malvina anyja; a cikkben megnevezték, a műsorban nem) elmondja, hogy nagyon kedveli Diaát és némileg fiaként tekint rá.
Malvina elmondja, hogy soha nem félt attól, hogy burkába fogják öltöztetni.
Katja viszont azt mondja, hogy neki igenis ez volt az érzése és még mindig az, és az (a burkaviselés) egyáltalán nem járja. Hozzáteszi, hogy számára a legnagyobb félelem a fejkendő viselésének kérdése.
Malvina elmondja, hogy az a saját döntése, és hogy ahhoz (annak viseléséhez) semmi kedve.
Megjegyzés:
A burka nem járja és a fejkendő a legnagyobb félelme, de az, hogy anyaként belenyugszik, hogy a kiskorú lánya egy nyilvánvalóan felnőtt férfival szerelmi viszonyt tart fenn, akinek muszlim kultúrájából adódó erőszakossága már most kiviláglik, az ezek szerint rendben van.
Bármit is várhat az ember egy olyan anya szellemi képességeiről, aki önkéntesként egy menekültotthonba megy segíteni, valamint nem veszi észre a saját szavaiban rejlő ellentmondást: szinte fiaként kedvel egy olyan embert, akivel kapcsolatban attól fél, hogy a lányát burka viselésére fogja kényszeríteni.
Ami pedig a fejkendő elutasítását illeti: láttam én már karón varjút, láttam én már olyan nagyszájú nyugati nőt, aki később simán behódolt.
Zoom
13:40
Malvina elmondja, hogy saját maga döntött arról, hogy kompromisszumot találjon. Elmondja, hogy egyszerűen szakíthatott volna, véget vethetett volna a kapcsolatnak, azonban tudatosan nemet mondott erre, mert számára Diaa fontos, és ez fontosabb, mint forrónadrágot vagy rövid ruhát viselni.
Megjegyzés:
Tehát Malvina, aki magát emancipált nőnek tartja, elfogadja, hogy barátja parancsolja meg neki, hogy hogyan öltözzön és kivel álljon szóba. Az ordító ellentmondás vagy nem tűnik fel neki, vagy mégis, azonban saját magának is hazudik, mert betegesen ragaszkodik ehhez a kapcsolathoz. Ez utóbbi jele, hogy kompromisszumként, azaz kölcsönös egyezségként értékeli azt, amikor egyoldalúan lemond valamiről.
14:00
Malvina apja azt mondja a lányának, hogy nem szabad, hogy saját magát elveszítse. Hozzáteszi, hogy ha a kapcsolat Malvina elvei ellenére megy tovább, de ő mégis folytatja, miközben tudja, hogy a dolog nem úgy folyik, ahogyan akarja, akkor az már tényleg túl messzire megy.
Megjegyzés:
Miért ez a feltételes megfogalmazás? Hiszen már kiderült, hogy az állítólag emancipált Malvina feladta elveit az öltözködés és a beszélgetőpartner megválasztása kérdésében, mert Diaa azt akarta.
Egyébként pedig milyen apa az, aki belenyugszik abba, hogy kiskorú lánya egy nyilvánvalóan felnőtt, kontrolmániás férfival szerelmi viszonyt folytasson?
14:47
Diaa visszaemlékszik arra, ahogyan Aleppóban összepakolt, megölelte az anyját, mindketten sírtak, majd ő maga elindult.
Megjegyzés:
És a háborús Szíriából átment a szomszédos biztonságos Németországba… Ja, nem, mert a két ország olyan messze van egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől. Diaa tehát végigvándorolt legalább fél tucat biztonságos országon, amíg el nem jutott Németországba. Mit keres ott? A józan ész alapján semmit, tehát páros lábbal kellene kirúgni.
15:46
Diaa elmondja, hogy disznóhúst nekik (muszlimoknak) nem szabad enniük.
Malvina elmondja, hogy ő ezt a Koránból tudja. Hozzáteszi, hogy hébe-hóba volt náluk disznóhús, de aztán Diaa azt mondta, hogy az nem olyan jó dolog, ezért ő maga is abbahagyta annak evését. Azzal zárja, hogy ezt a Diaa iránti szerelemből tette meg, és hogy ez nem feltétlenül zavarja.
Megjegyzés:
Tehát az emancipált Malvina már lemondott az öltözködés jogáról, a fiúkkal való beszélgetés és megölelésük jogáról, és most az étkezési szokásait is úgy változtatta meg, ahogyan azt Diaa akarta. Bizonyára ez is kompromisszum, nem pedig lépésről lépésre történő önfeladás…
Azért figyeljünk fel az általa használt szavakra: „nem feltétlenül zavarja”. Márpedig ez tudat alatt azt sugallja, hogy igenis zavarja, csak annyira görcsösen ragaszkodik ehhez a kapcsolathoz, hogy inkább belenyugszik a dologba.
16:24
Diaa elmondja, hogy a vallás szabályokat ad az embernek, és az embernek azokat az életben be kell tartania. Az embernek egy elv szerint kell élnie: a vallás szerint. Ez a vallás (az iszlám) nélkül nincsenek szabályok, és így nincs az embernek élete se – ő így gondolja.
17:40
Malvina elmondja, hogy nem mindig vannak ugyanazon a véleményen, például a homoszexuálisokat illetően.
Diaa elmondja, hogy egyáltalán nem kedveli ezt a témát, mert Malvina értük küzd, ő pedig nem - ő más, mint Malvina.
Malvina elmondja, hogy minden embernek úgy szabad élnie, ahogyan akar, és azzal, akivel akar.
Diaa elmondja, hogy neki aztán mindegy, hogy arra joguk van-e – a lényeg, hogy őt senki ne idegesítse.
Megjegyzés:
Bizony, ha Malvina forgatná a Koránt és a hadiszokat (Mohamed próféta példaértékű tetteiről és tanításairól szóló szövegeket), akkor látná, hogy az iszlámban nincs sem jogegyenlőség, sem tolerancia a nem muszlimok, a nők és a homoszexuálisok vonatkozásában.
18:12
Diaa elmondja, hogy Malvina gyakran azt írja, hogy ma este ne találkozzanak.
Malvina elmondja, hogy ő dühös Diaára, aztán meg Diaa dühös rá, és aztán szóba sem állnak egymással.
Diaa elmondja, hogy Malvina csak beszél és beszél és beszél, és ő szóhoz sem jut.
Malvina elmondja, hogy a végén az egyikük enged, aki a legtöbbször ő (Malvina).
Diaa elmondja, hogy a végén bocsánatot kérnek egymástól.
Malvina elmondja, hogy aztán minden jó, és kuncog.
Megjegyzés:
Először, figyeljünk fel arra, hogy Diaát zavarja, hogy a lány csak beszél és beszél és beszél, és ő egy jól elhelyezett pofonnal nem teheti helyre, pedig a saját muszlim kultúrájában ez törvényes lenne (Korán 4:34).
Másodszor, ideje a listát frissíteni: Malvina már lemondott az öltözködés megválasztásáról, a beszélgetőpartnerek megválasztásáról és megöleléséről, a disznóhúsról, és most arról is, hogy egy vitában a saját álláspontját képviselve győzzön.
18:49
Diaa felveti Malvinának, hogy gondolkodott-e már azon, hogy valamikor egy külföldi fiatalemberhez hozzámenjen.
Malvina azt feleli, hogy gondolkodni gondolkodott rajta, azonban remélni nem remélte.
Diaa megkérdezi, hogy mindig abban reménykedett-e, hogy az (a férje) német lesz.
Malvina azt feleli, hogy nem, hanem arra gondolt, hogy majd szerelmes lesz valakibe, és nem számít, hogy honnan származik.
Diaa megjegyzi, hogy akár arab is lehet.
Malvina azt feleli, hogy a szerelem a lényeg, nem pedig az, hogy az ember egy bizonyos országból származik.
21:00
Diaa a repülőtéren van az apjával és egy hidzsábos lánnyal (nem nevezik meg, valószínűleg Diaa húga).
21:49
Futva érkezik Diaához egy kisfiú (valószínűleg a kisöccse), és megölelik egymást. Azután odaérkezik a hidzsábot viselő anyja, egy másik, szintén hidzsábot viselő lány (valószínűleg egy másik húg), valamint egy fiú (valószínűleg egy másik öcs).
Megjegyzés:
Akkor számoljunk: Diaa mellé jött az apja, az anyja, meg négy purdé (két lány és két fiú). Ebből a hét emberből legfeljebb egy fog dolgozni, ha dolgozni fog egyáltalán: az apja. Diaa, a négy testvére, meg az anyja még hosszú évekig, de valószínűleg utána is a német adófizetők pénzén fog élősködni. Hans és Helga biztos repes az örömtől, hogy adóját a kormányzat ilyen családegyesítésre fecsérli.
22:13
Diaa elmondja, hogy lehet, hogy a családja némileg ellene lenne a Malvinával való házasságnak, de akkor is megtenné azt, amit ő helyesnek tart.
Malvina elmondja, hogy tudja, hogy nehézségek lehetnek, mert – mint fogalmaz – mindkét fél részéről bizonyos okokból érdekkonfliktus létezik. Azonban, teszi hozzá, tudja, hogy sikerülni fog nekik, ha összetartanak. Azzal zárja, hogy ha mégis kudarcot vallanak, akkor az eltöltött idő egy csodálatos idő volt, és nem ő volt az igazi, és nem Diaa volt az igazi.
Megjegyzés:
Figyeljünk fel arra, hogy Malvina nem meri vagy nem akarja kimondani, hogy az iszlám kultúrája és a német kultúra nem egyeztethető össze, ezért a kapcsolatukat úgy jellemzi, hogy van ott „bizonyos érdekkonfliktus mindkét fél részéről”.
23:02
Malvina elmondja, hogy szeretne majd valamikor Diaa mellett felébredni, és minden nap maga körül szeretné tudni.
Diaa elmondja, hogy a haza meleg dolgokat ad az embernek, ahol az ember úgy érzi, hogy nem idegen.
Malvina elmondja, hogy érzése szerint a saját esetében az otthon mindig ott van, ahol Diaa van, és hogy ennek megfelelően reméli, hogy Diaa számára otthont tud nyújtani.
Megjegyzés:
Nos, akkor a turbékoló gerlepár már fel is szállhat az első Szíriába menő gépre, hiszen ott Diaa nem lesz idegen (elvégre onnan származik), Malvinának meg úgyis ott van az otthon, ahol Diaa van. Irány tehát Damaszkusz, azután Aleppo!
Zárszó
Szem előtt tartva, hogy akinek nem inge, ne vegye magára, mindenképpen emlékezzünk Csonthegyi Szilárd örökbecsű gondolataira!
„Mivel az igazságot kutató ember a politikai korrektség korlátjait nem fogadja el, a népek és fajták mellett a nemek esetében is érdemes talán kellemetlen, de fontos dolgokat elemezni. Megfigyelhető, hogy a betolakodókat babusgató szervezetek, önkéntesek, felvonulások, cikkek írói stb. között rendkívül sok a nő – fehér nő, főleg. Ez a probléma kellemetlen, de nem lehet szőnyeg alá seperni. Mi ennek a női hozzáállásnak az oka? Mit lehet ezzel kezdeni?” (Forrás)
„(…) a nő gyengébb volta miatt mindig kénytelen volt a felette álló erőknek, személyeknek behódolni, azokkal kompromisszumot kötni, főleg nem csak saját maga, de tehetetlen gyermekei érdekében is. A nő így alapvetően szubmisszív, behódoló alkat, konfliktuskerülő, a szociális státusz és elfogadottság (népszerűség) iránt érzékeny. (…)” (Forrás)
„Az áruló fehérek nem társaink, az árulóknak történelmünk folyamán mindig sajátos büntetés járt. Ennek most is így kell lennie, belső elárulóink nélkül az ellenséges zsidó elit nem tudott volna olyan pozícióba törni, amiben már évtizedek óta van, s nem lenne a nyakunkon temérdek más fajidegen népség sem. Csak akkor jön el új tavasz, ha saját árulóinktól végérvényesen megszabadulunk.” (Forrás)
„Minden nemzeti és faji megmaradást akaró embernek feladata az ilyen behódoló, áruló elemek megszégyenítése, kérdőre vonása, megbüntetése. Mint ahogy egészségesebb korokban ez mindig így volt: az árulóknak különösen elrettentő büntetés járt. Bízzunk benne – és tegyünk érte – hogy hamarosan olyan kor jön el, amikor az arénákban az árulók és ellenségek nyilvános kivégzését nézhetjük, nem kevert fajtájú degeneráltak obszcén makogását, mint Manchesterben!” (Forrás)
„A folyamatok miértjét fontos érteni, de azt továbbra is szem előtt kell tartani, hogy egy kritikus helyzetben (mint amilyen az életterünk idegenek általi felforgatása, megszállása), mindenféle segítség az ellenség irányába: árulás. Az árulóknak pedig mindig is szigorú büntetés járt. Eredendően jóravaló, de aljasan eltérített ösztönök és jellemvonások ide vagy oda: a szülőföld eredeti kultúrája és nemzete ellen tevékenykedőket könyörtelenül helyükre kell tenni. A hadszíntéren nem kérdezi senki, hogy megtévesztett-e a ránk támadó, vagy öntudatos ellenség. Ha ellenünk tesz, el kell taposni. Nőt, férfit, fehéret, nem fehéret.” (Forrás)
(Hidra - Kuruc.info)