Írásunk tárgya nem történelmi, s nem is holmi képzeletbeli időutazáson veszünk részt benne. Ismeretes, hogy már Könyves Kálmán 1100 táján született I. törvénykönyvének 57. cikkelye rendelkezik arról, miszerint „ boszorkányokról pedig, mivelhogy nincsenek, semmi emlékezet ne legyen”. (Az igazsághoz tartozik, hogy a törvény a boszorkányoknak csak azokra a fajtájára vonatkozik, amelyek a korabeli közhiedelem szerint állatalakot véve képesek éjjel kegyetlenkedni az emberekkel.)

Nos, a Magyar Nemzet nemrégiben adta hírül, hogy a „Drágabolgárúr” Klubrádiója mellett oly heves vehemenciával kiálló Neelie Kroest, az Európai Unió médiaügyi és sajtószabadságért felelős biztosát korábbi munkájában vajákosok, jövendőmondók és csillagjósok is segítették tanácsaikkal. A köznyelv ezekben az esetekben használja azt a nyelvi fordulatot, hogy az ember esze megáll. Kroes exférje még tavaly nyilatkozta a European Voice című folyóiratnak, miszerint korábbi párja 1993 és 2001 között nemcsak az üzleti, hanem a privát élet útvesztőiben való eligazodáshoz is igénybe vette vajákosok segítségét. A European Voice cikkéből ráadásként még az is kiderült, hogy az EU médiaügyi biztosa 2004-ig egy bizonyos Jan-Dirk Paalberg ingatlanmágnás kastélyában bérelt irodát, aki pénzmosás és zsarolás miatt négy és fél évig ült börtönben. Volt férje szerint Kroesnak összesen öt csillagjós és jövendőmondó – ha már lúd, legyen kövér – adott üzleti és életvezetési tanácsokat. Az egyik sarlatánt Lenie Drentnek hívták, s ez a szélhámos a börtönbüntetésre ítélt Paalbergnek is évtizedekig volt tanácsadója. Nyilván rossz gondolatokat sugallt neki, ha patrónusa végül a sitten végezte. Kroes jósokkal való kapcsolatáról annyi pozitívum azért elmondható, hogy ő „legalább” nem közpénzekből fizette szemfényvesztő szélhámosait, miként francia kolléganője, Edith Cresson, aki – minő véletlen – ugyancsak uniós biztosi tisztséget töltött be 1995-1999 között, s – persze ez sem a véletlen műve – épp a tudomány, kutatás és fejlesztés, humán erőforrások, oktatás és képzés tartoztak illetékességi körébe. Vagyis a tudatformálást biztosító stratégiai ágazatok.
Érdekes dolgok ezek… Azt már megszokhattuk, hogy hazai médiumainkban mindenféle csaló kártyajós, varázspálcával telefonon távgyógyító, televízión keresztül virtuális gerincműtétet végző félbolond – valójában persze nagyon is rafinált és eszes üzletember – végzi néphülyítő tevékenységét, de azért vélhetően a társadalom többsége az unió csúcsvezetőitől ennél valamivel többet várt. Azonban napról napra tisztul a kép, s talán jelenleg már a közéleti kérdések iránt kevésbé fogékony, s a magasságos EU iránt még egyfajta illúziót tápláló polgártársaink előtt is teljesen egyértelművé kezd válni: kiknek az érdekeit is szolgálta a 2003-as nagy csatlakozási kampány, a „szavazzunk a belépésre”, mert majd „cukrászdát nyithatunk Bécsben, s jó csajok vannak az unióban” hihetetlenül primitív és visszataszító gagyisága.
S csupán az említett két eset – miként csepp a tengerben – mutat valamit, amit a tisztán látó elmék már régóta tudtak, vagy legalábbis gyanítottak. Az Európai Uniót sötét, okkultista szabadkőműves körök alapították abból a célból, hogy az uralmuk alá tartozó államok társadalmából egy, az emberi gondolkodás képességétől megfosztott amorf biomasszát hozzanak létre, akik fölött a kiválasztottak, a beavatottak, ha úgy tetszik az adeptusok korlátlan uralmat gyakorolhatnak. A tudatától megfosztott ember számára aztán már nem léteznek spirituális, morális, tradicionális értékek és korlátlanul manipulálható. Ezért került úgymond válságba a család, ezért veszett ki a posztmodern társadalomból a tekintély, a tisztelet, a szolidaritás, a szeretet. Ezért nincs már a hagyományos értelemben vett nemzet sem, ezért hódítanak teret a destruktív pártok és szekták, ezért vált dominánssá a halál kultúrája: nincsen szükség gyermekáldásra, de annál inkább az abortuszra és az eutanáziára. S az említett okkultista, a fekete mágiának hódoló erők az emberi tudatformálás, pontosabban leépítés stratégiai bástyáit vették és tartják birtokukban: az oktatást, a kutatást és korunk áfiumát, ópiumát, a médiát. Senki ne gondolja, hogy ez valamifajta fatális véletlenként, afféle természeti csapásként tört az emberiségre, legalábbis annak az ún. nyugati civilizációban élő részére, egyszersmind kimondva annak történelmileg a halálos ítéletét. A felvilágosodással, pontosabban az elsötétüléssel kezdődő folyamat 200 év alatt lerombolt minden vallási és klasszikus európai és nemzeti értéket. Ne áltassuk magunkat: a végóráit élő európai civilizációt csak valami elementáris, vulkánkitörés erejű szellemi-spirituális megújulás újjászületés, megvilágosodás mentheti meg. Ehhez képest jelenkori pénzügyi-gazdasági nyavalyáink teljességgel jelentéktelenek, illetve éppen a lét- és tudatrontó, sátáni erők uralmi pozíciójának logikus következményei.
Lipusz Zsolt – Kuruc.info