Így hát visszatérő kampánygondolatainkat ma is állatkerti sétával kezdjük. Május elsején, a boszorkánytáncok éjjelét követően, hagyományosan a Városligetben, az állatkert mellett ünnepelt a lakosság. A Jobbik a tavaszt, a szebb jövőidőt – a többiek a nemzetközi munkásmozgalmat és Marx tökét, kapitálisan. A sok, szomszédból szabadult liba nagy összeborulásban támadt a nemzeti szabadságharcos disznóra. Tényleges libák: Bajunk, a libává vált libatipró; Ganéjházy, kinek annyi esze van, mint egy libának; Lenyúlmány, ki már kinézetre is gúnárfejű; és Hajósék, akik genetikailag örökletesen hordozzák lúdtalpukat. Összeforrott kampánygágogással, a kétharmaddá hízott Fidisznó ellen. Támad hát a libalobby. Dühüket dagasztja, hogy a disznó jó pár libát is lenyelt már, röfögését elnyomja a hasából kihangzó gágogás…

Ganéjházy az üres frázisok mestere. Ragyogóan fogalmazott és elmondott gagyogás, egyetlen konkrét programpont nélkül. Lenyúlmánytól a megszokott gágogás, személyes indulatok, extrém logikai fordulatok, minden bekezdés után a refrénnel, ami mindig ugyanaz a borittas bérliba-bekiáltás: „Úgy van!” És két-három erőltetett poén, melyre élvezettel sikolt fel néhány kiemelt nyugdíjas, pártkáder nagymama. A libák közös nevezője: akár az ördög libájával is összefogni az elsődleges célért, az orbáncos hízó letiprásáért! További gágogó gácsérok csatlakozása, szentségtelen három-egy szakszervezet, egy koordinációs korcs torzszülött, egy liba liga: szánjuk-bánjuk bűneinket, a továbbiakban nem egymást csipkedjük majd!

Ej, döntsd a kormányzók erigált tőkét, ne siránkozz! A valódi cél persze nem a túlsúlyos kan kóservágása. Sokkal inkább az, hogy inkább arrébb zavarják, minthogy felfalja szegényt az a fasiszta, rasszista, antiszemita, neonáci, kirekesztő, gyűlöletbeszédes, holokauszttagadó, cigányellenes, homofób farkas, a Jobbik. Akinek ezúttal – akárha Voldemort lenne – nevét ki sem ejtik. Hiszen minél többet szidják, annál népszerűbb lesz. Azért kell összefogni az egymással évek óta perlekedő gúnároknak, mert egyetlen reményük összefogni a Jobbik ellen, amíg nem túl késő, mert kifejlett ragadozóvá válik. Hátha most még sok lúd erősebb lehet egy fejlődésben lévő, fiatal ordasnál, aki „ordas eszméivel” provokálva, az állatkertre szabadíthatja Sion oroszlánját! Milyen hálás lenne az oroszlán, ha ideérve már csak a farkasbőrt kaphatná ajándékba! Abban reménykednek hát, hogy inkább az állatok pünkösdi királya a sertést falná fel, és nem a libákat? Csalfa ábrándok! Egy oroszlán étvágya köztudottan csillapíthatatlan!