Tisztelt Főpolgármester Úr!
Nemrég nyílt levéllel fordultam Önhöz, s arra kértem, vizsgálja felül a budapesti közterületek, közintézmények névadóinak hosszú listáját. A Tormay-ügy ugyanis csak a jéghegy csúcsa, megannyi névtábla várna még kicserélésre. Elrettentő példaként említettem Móricz Zsigmondot, akinek zsidó témájú naplójegyzeteiből idéztem is egy csokorra valót.
Tormay Cécile a naplója miatt került a vádlottak padjára, Móricz is naplójegyzeteiben zsidózott. Van azonban olyan naplóírónk, aki ugyan nem zsidózott, mégis rasszista ízű szöveget vetett papírra. Méghozzá 1921-ben, Tormay és Móricz inkriminált jegyzeteivel szinte egy időben. Szerb Antalnak hívták.

Szerb Antal írásait nagyon szeretem. Tudom, hogy Tormay Cécile munkásságáról többször is elismerően nyilatkozott, tudom, hogy nevezetes irodalomtörténetében keresztapjáról, Prohászka Ottokár püspökről szép portrét rajzolt. Szerb Antal asszimilált zsidó családban nevelkedett, katolikus gimnáziumba járt, ifjúkorában mégis ide-oda csapongott. Naplójegyzetei árulkodnak erről.
Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke a Tormay-ügy kapcsán Önnek címzett levelét ezekkel a szavakkal zárta:
Bízva a Főpolgármester Úr eddig is megismert, a rasszizmust szigorúan elítélő hozzáállásában kérem, hogy javítsák ki az elkövetett hibát, amely csak a tájékozatlanság okán fordulhatott elő.
A rasszizmust szigorúan elítélő hozzáállás kedvemre való. De mi is a rasszizmus? Az idegen szavak szótára szerint „magasabb és alacsonyabb rendű népeket, emberfajtákat megkülönböztető tudománytalan elmélet”. Jól ismerem Tormay Cécile és Móricz Zsigmond életművét, s nyugodt szívvel állíthatom, hogy egyik szerző sem értekezett soha felsőbbrendű vagy alsóbbrendű fajokról, tehát egyik szerző sem esett a rasszizmus bűnébe.
A zsidó származású Szerb Antal viszont igen. 1921. február 20-án ezeket a sorokat körmölte a naplójába:
Jóformán csak egy faj van: a zsidó; a többi mind keverék és meghatározhatatlan. A zsidó a legősibb faj, és a legtisztább faj – és mert mindenkor a legutóbbi időkig teljesen öntudatában volt faj-mivoltának, azért tudott faj és tiszta maradni; íme az öntudat hatalma a látszólag-szükségszerű felett.
Hogy a zsidó vallás nem egyetemleges, az is mutatja legkülönb vallás-voltát. A többi mind az összes, keveredő, korcsosodó, elpusztuló fajok számára vallás, a zsidó vallás egy halhatatlan fajnak, az Isten választott népének vallása. A zsidók mindenkor érezvén választott voltukat, nem hagyhatták el hitüket másik hitért, mely mindenféle népek hite lehetett; szuperioris voltuk szuperioris öntudatának kifejezője vallásuk.
(Szerb Antal: Naplójegyzetek. Bp., 2001, 92. o.)
Nem állítom, hogy szívrepesve olvastam kedvelt szerzőm idézett szavait, hiszen megtudtam, hogy keresztényként és nem-zsidóként egy „korcsosodó, elpusztuló” faj egyede vagyok - mint ahogy Ön is, főpolgármester úr-, miközben a választott faj halhatatlan (ami egyébként teológiai képtelenség). A legfontosabb üzenetet azonban az utolsó tagmondat rögzíti. Lefordítom magyarra: „felsőbbrendű voltuk felsőbbrendű öntudatának kifejezője vallásuk”. A zsidók tehát felsőbbrendűek. Amiből az is következik, hogy a „korcsosodó” gójok alacsonyabb rendűek.
Ilyesféle faji kérdésekről elmélkedett 1921. február 20-án Szerb Antal.
Természetesen eszembe sem jutna azt követelni, hogy kereszteljék át a budapesti Szerb Antal utcát, vagy az íróról elnevezett gimnáziumot. Azt viszont tudom, mit tennék az Ön helyében. Ha én lennék a főpolgármester, válaszolnék a nekem címzett Horovitz-levélre. Megkérném a Debreceni Zsidó Hitközség szépreményű elnökét (a hírek szerint a Mazsihisz következő elnökét), értelmezze a többségi keresztény magyar társadalom számára Szerb Antal szavait: a zsidó vallás tényleg „szuperioris voltuk szuperioris öntudatának kifejezője”? A nem-zsidó népek pedig mind-mind korcsosodó, pusztuló fajok? Miközben levelemet fogalmaznám, nagyon bíznék a debreceni zsidó elnök rasszizmust szigorúan elítélő hozzáállásában is.
Utószót is írnék Horovitz Tamás úrnak címzett levelemhez, egyetlen mondatot: „Tormay Cécile soha nem elmélkedett a magyarság szuperioris voltáról, más fajok korcsosodásáról.”
Bölcs döntésében bízva maradok tisztelettel:
Bistrán Demeter
(Kuruc.info)