Borúlátóan ítélik meg tekintélyes külföldi lapok a menekültválság rendezésének kilátásait a brüsszeli EU-török csúcs után.
A francia Libération szerint Európa mostantól nem titkolja, hogy "erődítmény", "ez az ára annak, amit a 28-ak és Törökország vezetői hajlandók megfizetni azért, hogy az uniós projekt túlélje azt a példátlan humanitárius válságot, amellyel szembesül".
A lap szerint az állam és kormányfőknek Brüsszelben "csak annyi maradt, hogy tudomásul vegyék a német migránsbefogadási politika kudarcát, és Törökországra bízzák a tömeg visszatartását". A német kancellár a lap szerint elvesztette a csatát, amelyet azért folytatott, hogy az Európai Unió nagyvonalúnak mutatkozzon, és olyan menekültek százezreit fogadja be, akik egy békés és gazdag világban kérnek menekültstátuszt.
Törökország a tétek emelésének mestere, nem csak euróban
A Le Figaro szerint "eljött az ideje, hogy a balkáni útvonal, amely embertelennek bizonyult a migránsok számára és az azt övező országok számára is, lezáruljon". A konzervatív lap szerint a "józan ész azt diktálja", hogy a szíriai határon kell ellenőrizni, hogy ki jogosult menekültstátuszra és a kiválasztott jelölteknek biztosítania kell, hogy eljuthassanak egy befogadó országba. A Le Figaro szerint ugyanakkor a megoldás túl későn érkezik ahhoz, hogy teljesen rendezze a helyzetet. Görögországot ugyanis jelentősen támogatni kell ahhoz, hogy "ellen tudjon állni az inváziónak, ha a migránsok végállomása lesz". Ezenkívül a terv nem foglalkozik Albániával, amely a következő állomás lehet Olaszország felé, s mindennek megvalósulása alapvetően Törökország jó szándékán múlik, amely ország viszont "a tétek emelésének mestere, nem csak euróban".
A Le Monde szerint a tervezet alapján felmerül a kérdés, hogy az Európai Unió lemond-e az értékeiről azért, hogy véget vessen az eddig megoldhatatlannak bizonyult migránsválságnak. Az új német-török terv az EU-n kívülre hárítja a probléma megoldását a lap szerint. A legnagyobb titokban Németország és Törökország által kidolgozott "merész intézkedések" nem ütköztek a Le Monde szerint elvi akadályokba a többi ország vezetői részéről, jóllehet egyeseket kínosan érezték magukat, s a megállapodás véglegesítését tíz nappal elhalasztották az európai vezetők. A csúcstalálkozó egyetlen győztese a lap szerint Ahmet Davutoglu török miniszterelnök, akiknek "sikerült minden kritikát megúsznia a sajtószabadságról a találkozó konklúziójában", és még azt is megengedhette magának, hogy Törökországot "minden menekült hazájaként" állítsa be.
Az EU Angela Merkel vezetésével az ankarai kormány karjai közé veti magát
Németországban a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kommentárjában kiemelte: az EU Angela Merkel vezetésével az ankarai kormány "karjai közé veti magát", és nincs is más választása, mert a német kancellár ragaszkodik ahhoz, hogy ne a balkáni migrációs útvonalat, hanem a görög-török határt zárják le, "kerül, ami kerül - és ez több lesz az EU által már felajánlott 3 milliárd eurónál".
A FAZ hozzátette: Ahmet Davotoglu török miniszterelnök kijelentései között nem azoknak van igazán jelentőségük, amelyek az újabb pénzügyi támogatásról, a vízummentességről vagy az EU-val való együttműködésről szól, hanem annak a "mintegy mellékesen" odavetett megjegyzésnek, miszerint Törökország készen áll az uniós tagságra. Davotoglu ezzel a megjegyzéssel "jelölte meg a szoros együttműködés valódi árát" - írta a FAZ.
Ennél drágább lesz
A menekültkérdés megoldása drágább lesz, mint amennyiről tárgyalások folynak Brüsszelben - olvasható a Kurier című osztrák lap kommentárjában.
Törökország nagy bazárrá változtatta az uniós csúcsot: három helyett hatmilliárd eurót kér, továbbá vízummentességet és a csatlakozási tárgyalások felgyorsítását - írja a szerző, aki szerint érezhető volt a fenyegetés is, hogy Törökország bármikor újra kinyithatja a menekülteket elzáró "zsilipet".
A cikkíró megállapítása szerint mindezt egy olyan ország tette, amely lábbal tiporja az emberi jogokat és a médiaszabadadságot, továbbá kikéri magának az őt ért bírálatokat. Újra elhúzódhat a Törökországgal való megállapodás létrejötte , mert az unió ismét nem volt egységes - véli a szerző és kijelenti: az "uniós érettségtől" még nagyon messze áll Törökország, azonban jelenleg az unió sem "EU-érett".
Elfogadták a zsarolást
A találkozóról az állami média részét képző orosz vesti.ru hírportál EU-csúcs - Európa elfogadta a török zsarolás feltételeit címmel számolt be. A tudósítás szerint a migránsok végeláthatatlan, az EU-ba tartó áradatának napjai meg vannak számlálva, mert Ankara beleegyezett a Brüsszelnek való segítségnyújtásba. Törökország az unió pénzéért kész visszafogadni az EU-ba tőle érkezett illegális migránsokat, függetlenül azok állampolgárságától. Cserébe Európa lehetővé teszi a vízummentes beutazást a törökök számára.
A lehetséges török EU-tagság kérdésével kapcsolatban azonban, amely eredetileg nem szerepelt a csúcs napirendjén, a török miniszterelnöknek felhívták a figyelmét arra, hogy hazájában megsértik a tömegtájékoztatás szabadságát, aztán közölték vele, hogy a politikai nézetkülönbségek a migrációs megállapodás ellenére nem szűntek meg.
Ahmet Davutoglu ugyanakkor ígéretet kapott a katonai támogatásra, amiben a vesti.ru szerint szerepe volt a "hírhedt orosz fenyegetésnek"
(MTI nyomán)