Kollektíve rágalmazza, gyalázza a magyarságot a Zsidó Ügynökség és egy izraeli lapban megjelent véleménycsokor, amely főként Magyarországról elszármazott vagy ott tanuló izraeli zsidók verbális ürülékét tartalmazza. Ha a rasszista jelzőket visszadobjuk a " trágyaember" csürhének, természetesen neonácik vagyunk, a "kiválasztott" nép e tagjai azonban büntetlenül uszíthatnak a lenézett gójok ellen. "Nem értik", miért nem szeretik őket azok, akiket ők olthatatlanul, embertelenül gyűlölnek. Már csak egy kérdés maradt: mit keresnek ekkora számban egy olyan országban, ahol állítólag az utcára is alig mernek kilépni.

Izraeli diákok Budapesten: Félelemben élünk

A Zsidó Ügynökség jelentése szerint a világon, de leginkább Kelet-Európában ugrásszerűen megnövekedett az antiszemita incidensek száma. A múlt hét végén a budapesti metrón három izraeli fiatalt támadott meg egy ellenőr csupán azért, mert egymás között héberül beszéltek - írja a Jediot Aharonot című izraeli zsidó lap.

Míri Hászon cikke

    Szomorú mérleg, hogy az elmúlt időszakban Kelet-Európában jelentősen megnövekedett az antiszemita jellegű incidensek száma. A Budapesten tanuló izraeli orvostanhallgatók szerint a szélsőjobboldal által két hónappal ezelőtt elkezdett kormányellenes tüntetések következtében kialakult  belpolitikai bizonytalanság miatt legutóbb igen fölerősödött az idegengyűlölet Magyarországon (a lap nem foglalkozik a zsidók körében fölerősödött magyargyűlölettel - a szerk.)
 
  A múlt hét végén a budapesti földalattin egy ellenőr megtámadta Éti Lávi izraeli orvostanhallgatót. „Mentem hazafelé a konditeremből a barátnőmmel és a barátommal a földalattin”, nyilatkozza a YNET-nek a 28 esztendős Lávi. „Amikor a metróellenőr meghallotta a héber nyelvű beszédünket, megkérdezte tőlünk, hogy miért beszélünk héberül és nem magyarul. S azt is tudakolta, hogy izraeliek vagyunk-e. Az utóbbi kérdésre igennel válaszoltunk, mire az ellenőr elkezdett kiabálni: Takarodjatok innen, itt senki nem kíváncsi rátok! Persze mi sem hagytuk annyiban, s a szavakat rövidesen lökdösődés váltotta föl.”
    Éti Lávit az ellenőr agresszivitásánál is jobban elkeserítette a járókelők közönye. „Mindenki megállt és figyelt, de nem tettek semmit, senki nem segített. Nem kérdezték, hogy mi történt, s arra nem is gondoltak, hogy esetleg nincs valami rendjén. Valójában ez a közöny az aggasztó.”
    Slomo Mola, a Zsidó Ügynökség igazgatósági tagja, s az antiszemitizmus elleni küzdelem irányításával megbízott munkatársa a múlt héten tért haza Magyarországról, ahol nemzetközi kongresszust rendeztek az antiszemitizmusról. „Aggodalommal töltenek el bennünket a világon, de leginkább Kelet-Európában egyre erősödő antiszemita megnyilvánulások. Szerintem Izraelben nincsenek eléggé tudatában annak, hogy a világon milyen  erőteljesen terjed az antiszemitizmus rákfenéje. Nem csak Iránban, hanem Európában is gyűlölnek bennünket. Félelmetes dolgok, így például az antiszemita karikatúrák, a vandalizmus és a kipát hordó vagy héberül beszélő zsidók elleni támadások tanúi lehetünk”, mondja Slomo Mola, aki hozzáfűzi, hogy ezekben a napokban a Zsidó Ügynökségen a világ zsidó hitközségei vezetőségének támogatására irányuló programon dolgoznak.

    Már kikészítettük az útlevelet

    Magyarországon mintegy 100 ezer zsidó él, s közülük 80 ezren Budapesten. Éti Láví szerint az elmúlt hetek belpolitikai eseményei miatt Magyarországon fokozódott az idegengyűlölet, amely leginkább a helyi és az izraeli zsidók ellen irányul. „Már öt esztendeje élek Magyarországon, de amióta a szélsőjobboldali pártok elkezdték a kormányellenes zavargásokat, a zsidók szörnyen félnek. Helyi zsidó barátaink egyenesen azt ajánlották, hogy ne hagyjuk el a lakásunkat, mert már nem lehet olyan biztonságban járkálni az utcákon, mint korábban. Az utóbbi időben valóban egyre több erőszakos cselekményről hallunk. Nagy itt a hajlandóság a nacionalizmusra. Szerintem ettől a jelenségtől nem csak mi, hanem minden itt élő idegen szenved. Néhány héttel ezelőtt, a zavargások idején félelem töltött el sok zsidót és már elő is készítették az útlevelüket, hogy elhagyják Magyarországot”, mondja Éti Lávi.
    Magyarországon mintegy ezer izraeli fiatal tanul. Lávi és barátai a tanulmányaik befejezése után semmiképpen nem kívánnak Magyarországon maradni. „Ha most kezdeném a tanulmányaimat, akkor nem ide iratkoznék be, de nekem már ez az utolsó évem. Magyarországon régebben szinte élvezet volt tanulni, de mostanra az egyre erősödő magyar rasszizmus miatt minden megváltozott”, vélekedik Éti Lávi.
    Tamír Glázer izraeli orvostanhallgató osztja Lávi véleményét. „Egy hónappal ezelőtt horogkeresztet és az SS jelét mázolták rá valamire a lakásom közelében, de senki nem távolította el onnan. A velünk együtt tanuló helybeli zsidó fiatalok mesélik, hogy Magyarországon mindig volt antiszemitizmus, de mostanában egyértelműen fokozódik a gyűlölet. Bennünk, izraeliekben csak az tartja a lelket, hogy nemsokára hazamegyünk Izraelbe”, mondja Tamír Glázer.
    „Az egyik, velem egyidős magyarországi zsidó fiatal barátom most fejezte be a tanulmányait és azt mondja, egyre kevesebb értelmét látja annak, hogy továbbra is Magyarországon éljen. Semmilyen kötődést nem érez Magyarországhoz, s ez az érzés csak erősödik benne”, mondja Tamír Glázer, aki szerint a magyarországi zsidó közösség idősebb tagjai nem ennyire szkeptikusok, s azt sem gondolják, hogy Izraelben sokkal jobb a helyzet.

(A fenti cikk megjelent a Jediot Áháronot című izraeli héber nyelvű napilap Y-NET nevű világhálós változatában 2006. november 14-én)    

Az olvasói véleményekből:

1.    Az itt élő zsidók ritka kivételektől eltekintve nem tapasztalnak semmiféle antiszemitizmust. Másrészt viszont a magyarok mindig is antiszemiták voltak, de azért lassan ők is fejlődnek, primitív emberekből felvilágosultakká válnak.
        (Magyarországon tanuló diák)

2.    A magyarok 62 esztendővel ezelőtt mindössze hét hét leforgása alatt 450 ezer zsidót küldtek a halálba. Az auschwitzi krematóriumok nem győzték befogadni a magyarok által deportált zsidókat, ezért a németek utasítására gödrökbe hajították és ott égették el a holttesteket. Vannak még illúzióitok Magyarországgal kapcsolatban? Azt hiszitek, hogy  mindez véget ért, a múlté?
        (Én, Izrael)

3.    Lieberman Magyarországra is megérkezett? A hétszázát, ezt nem tudtam.
        (Jehodijá)

4.    Ötödik éve tanulok zenét Budapesten, s az utóbbi időben egyértelműen megromlott itt a helyzet. Leginkább az itt élő zsidók jövője aggaszt. Talán ők észre sem veszik, hogy még az utcán járni-kelni is veszélyes. Már én sem teszem a nyakamba a Dávid csillagos nyakláncomat, mert nem akarom, hogy megverjenek...
        (Sáj Berman, Budapest, Magyarország)

5.    A politikai fejlemények következtében Magyarországon, de főleg Budapesten nagyon megromlott a helyzet. A veszély minden eddiginél nagyobb, s nem tévedek, ha azt állítom, hogy a közeljövőben súlyos támadás érheti az itteni zsidókat vagy az izraelieket. Éppen ezért ne gyertek erre a szörnyű helyre.
        (Magyarországon tanuló diák)

6.    Mit keresnek ott a zsidók? Vándoroljanak ki Izraelbe. Magyarország a magyaroké, s nem szeretik ott az idegeneket, mint ahogyan Izraelben mi sem szeretjük az arabokat, mert ez itt egy zsidó állam. Más szóval, minden nép éljen a saját hazájában, s akkor nem lesznek rasszista megnyilvánulások, idegengyűlölet, hanem béke lesz a világon.
        (Ávi)

7.    A magyarok a második világháború idején is a német nácik leghűségesebb kiszolgálói voltak. Ezért senki ne várjon tőlük túl sokat.
        (Magyarországon tanuló diák)

        A magyarok antiszemiták, s eredetileg Oroszország ázsiai                  területeiről érkezett barbárok. A második világháborúban a             magyarok     végezték el a piszkos munkát a német nácik helyett,             amiért az     oroszok     keményen megbüntették őket, s úgy látszik,         megérdemelték.
        (Jehudá, Haifa)

8.    Az antiszemitizmus Magyarországon elsősorban a rossz belpolitikai helyzet következménye, s mint mindig, ezúttal is a zsidók a bűnbakok. Az ELTE liftjeinek ablakára horogkereszteket mázoltak, s a dékán többszöri kérésem ellenére sem hajlandó eltávolíttatni azokat. Mostanában mindennaposak a neonáci tüntetések, s a levegőben lóg a gyilkosság. Szerény véleményem szerint az áldozat a miniszterelnök lesz. Anyuka, ha olvasod ezt az újságcikket, ne aggódj. Gázában túléltük a terroristákat, s ezért ezt a magyarnak nevezett emberi trágyát is túléljük.
        (Omer Dár, Budapesten tanuló diák)
                                                                                
9.    Beszélek magyarul, de többet nem utazom Magyarországra. Fulladjanak csak bele a gulyáslevesükbe!
        (Zoltán)

10.     Gyertek át ide, mert itt nincs antiszemitizmus.
        (Diák Romániából)

11.     Ha manapság is lennének gázkamrák, akkor a magyarok ismét örömest oda küldenének bennünket. Persze nem mindenki, csak azok, akik megtehetnék. A magyarok sokban hasonlítanak az arabokra, akik ahelyett, hogy saját maguk oldanák meg a problémáikat – lásd a palesztin menekültek ügyét -, mindig másban keresik a bűnöst. S teszik ezt azért, hogy saját magukról elhárítsák a felelősséget a szegénység, a műveletlenség és a fejetlenség miatt. A magyarok lényege a gyűlölet és a gyilkolási vágy, s ezért számukra a kultúra sem jelent elrettentő erőt.
        (Alexa, Magyarországon tevékenykedő üzletasszony)

12.     Várható volt, hogy ez történik. A zsidók Magyarországon felvásárolták a lakásokat, sok üzletágon eluralkodtak, (bevásárlóközpontokat építettek stb.), s ezzel felverték az árakat. Nem csoda, hogy ez az ott amúgy is létező antiszemitizmus növekedését eredményezi.
        (Sosi)

13.     Családommal együtt Magyarországra akartam utazni, de miután olvastam az újságcikket, útirányt változtattunk. Nem  félek, csak egyetlen eurót sem akarok betenni ezeknek a szaroknak a kasszájába.
        (Juvál)

14.     A magyarok a nácikkal lelkesen együttműködő undorító nép.
        (Magyarországról származó, Tel-Aviv)

15.    Úgy látszik, hogy a magyarok akkor szeretik a Dunát igazán, ha az vérvörös.
        (Micsinász)

16.      Hagyjátok a magyar nácikat, hadd rohadjanak meg a saját levükben az arab bevándorlókkal együtt. Ti pedig gyertek haza, mert kelletek itthon, hogy föl tudjuk venni a küzdelmet az elválasztó falon túl élő kedves szomszédainkkal.
        (Jotám)

17.     Budapesten tanulok, s ezért tanúsíthatom, hogy a legtöbb magyar enyhén szólva nem rokonszenves, vagy erősebb megfogalmazásban úgy is mondhatnám, hogy a magyarok trágyaemberek.
        (Diák)