 A judeonáci |
Az elmúlt esztendőkben különböző zsidó szervezetek és magánszemélyek több bírósági feljelentést is tettek magyar állampolgárok, médiumok és szervezetek ellen antiszemitizmus vádjával. A hazai pártpolitikai élet egyik közismert szereplőjét például a Legfelsőbb Bíróság csupán azért ítélte több százezer forintos pénzbírságra, mert egy Magyarországon született, de Amerikában élő személyről megírta, hogy zsidó.
Naftali Kraus, izraeli rabbi, újságíró és hittérítő 2002-ben jelentette meg Az áldozat visszatér... címû, közel 750 oldalas, magyar nyelven írt könyvét, amelyben a szerző egyes magyarországi közéleti személyekről durva, a magánélet legintimebb szféráit sem kímélő rágalmakat, állításokat és sértegetéseket tesz „közkinccsé”.
Naftali Kraus, a Kossuth rádió Nemzetközi vallási élet címû mûsorának tel-avivi tudósítója, a hazai médiumok, a kulturális és a politikai élet preferált személye (néhány nappal ezelőtt például még dr. Faller Jenő, hazánk szófiai nagykövete is megbeszélést folytatott vele a bolgár fővárosban...).
 A botrányos könyv |
Naftali Kraus mindjárt könyve prológusában leírja: „A nem zsidó olvasó néhol kellemetlenül fogja érezni magát, mint amikor valaki a tükörbe néz, és nem tetszik önmagának” (7. oldal). S hogy Kraus fajvédő, fasiszta stílusa nem csak a nem zsidókat irritálja, arra igen jó példa a Szombat címû zsidó politikai és kulturális folyóiratban olvasható kemény bírálat: „Ajánlom Naftali Krausnak, hogy az orosz szót cserélje ki a zsidóra, a pravoszlávot izraelitára és a karácsonyt Peszachra, Ros Hasanára, vagy más zsidó ünnepre. Klasszikus antiszemita szöveget olvashat majd Kolosváry-Borcsa Mihály stílusában. Ezzel nem bántani akarom a tisztelt szerzőt, csak felhívni a figyelmét álláspontja tarthatatlanságára”, írja Novák Attila a Szombatban, majd így folytatja: >>A Karinthyvel szólva „faji tárgyilagos”-t szerkesztő szerző már hírhedtté vált zsidó körökben: szóbeszéd tárgyát képezik „körösztkérdései”, faji-vallási káderezései, amikor is valaki zsidóságát vagy gojságát vizsgálja (vagy éppen vizslatja) az illető háta mögött. Ismeretesek ezirányú, a pletykát a valósággal keverő írásai a Jom Hásisi címû izraeli vallásos pletykalapban, ahol is – meglehetősen visszataszító módon – szintén kiszerkesztett már nem egy köztiszteletben álló zsidó és nem zsidó családot<<, olvashatjuk az antiszemitának még Kraus által sem nevezhető Szombat címû zsidó lapban.
A gazdanép hínárja és mocsara
A Szombat szerkesztőjének állítását mi is alátámasztjuk a Naftali Kraus könyvéből vett néhány idézettel:
„Mi lehet még a soánál (soá = holokauszt héberül – a szerk. megj.) is rosszabb, veszélyesebb a zsidó népre nézve? Ez nem más, mint az asszimiláció, a vegyesházasságok, népünk kiveszésének megannyi állomása” (715. oldal). >>A gazdanép (a befogadó magyarság – a szerk. megj.) az „itt élned és halnod kell”-ből (sic!) csak a második részt alkalmazta velük szemben. (…) Azt szeretném bebeszélni, szuggerálni magamnak, hogy ez a könyv – mint a többi könyvem – mentőöv lesz a magyar zsidóság maradékának az asszimiláció hínárjában való elmerülése ellen. Ezért jár vissza-vissza az áldozat a tett színhelyére, ami nem sokat változott az elmúlt 50-60 évben<< (717. oldal). Másutt ugyanerről ezt írja: „Tudom jól, hogy nem vagyok képes az itteni tudatlanság, eltávolodás, asszimiláció, beolvadás, vegyesházasság tengerét, jobban mondva, mocsarát kiszárítani. De teszem a magamét” (666. oldal).
Tiszta, világos beszéd: Naftali Kraus szemében a zsidóknak a magyarokkal való vegyesházassága még a holokausztnál is förtelmesebb, ártóbb, egyenesen hínár és mocsár. Egyébként a szerző saját magáról és az általa képviselt szélsőséges, még a zsidó társadalom nagyobbik része által is elvetett vallástörvényi fölfogásról is kiállítja az erkölcsi bizonyítványt, amikor ezzel a kérdéssel foglalkozva leírja: „A nürnbergi törvények tiltották azt, amit a Tóra tilt – a vegyesházasságot” (20. oldal).
Nemzeti újságírók célkeresztben
Naftali Kraus mások személyiségi jogait, újságírói, szakmai és erkölcsi jó hírnevét súlyosan megsértő módon könyvében leszámol az Izrael politikáját és egyes hazai szélsőséges zsidók viselkedését bíráló Chrudinák Alajossal, Lovas Istvánnal és Hering Józseffel. Chrudinák Alajos időközben elhunyt édesanyja szájába adja azt a képtelen hazugságot, hogy a neves televíziós újságíró édesapja héberül is tudott volna – magyarán: zsidó volt (73. oldal). Kraus egy oldallal később, szintén egy harmadik, már nem élő személyt idézve, többek között „szarnak” és „rosének” (rose = gonosz, gazember nem zsidó jiddis nyelven – a szerk. megj.) titulálja Chrudinákot.
Izrael katonájából antiszemita
 Hering József, Izrael katonája, fegyveresantiszemita |
Mindenesetre a Naftali Kraus könyvében olvasható, egyértelmûen lejárató szándékú rágalmak és sértegetések nem egy, hanem több per megnyeréséhez is elengendők lennének. Kíváncsian várjuk, hogy mi erről a független magyar bíróság véleménye. Az ügy pikantériája, hogy információnk szerint Naftali Kraus a napokban Bulgárián és Románián keresztül Budapestre érkezett, hogy hallgatóként részt vegyen a könyvét megjelentető PolgArt Könyvkiadó Kft. ellen folyó per tárgyalásán.
A Hering József által a PolgArt Könyvkiadó Kft. ellen indított személyiségi jogi per tárgyalása 2006. június 9-én, pénteken, 14,30 órakor lesz a Fővárosi Bíróságon (Budapest, V. kerület, Markó utca 27. II. emelet, 2. számú tárgyaló).
Kuruc.info
