Dr. Hegedűs Loránt teológiai munkásságát Dr. Békési Sándor, a KGRE Hittudományi Karának professzora, közéleti munkásságát pedig Dr. Bakay Kornél régész-történész, ny. egyetemi tanár méltatja.

Kegyeletteljes főhajtásra 12 órától nyílik lehetőség. A magyarok püspökét Szabó Dezső író sírja mellett helyezzük végső nyugodalomra.

A Hegedűs család nevében:
Hegedűs Lorántné ogy. képviselő

Másnap, február 17-én, vasárnap, délelőtt 10 órakor gyászistentisztelet lesz a budapesti Szabadság téri református templomban, ahol Pápai Szabó György velencei lelkipásztor, legközelebbi munkatársa, a HONLEVÉL újság és a Magyarságtudományi füzetek szerkesztője hirdeti a feltámadás, a vigasztalás és az örök élet Igéjét. Mindkét gyászalkalmon részt vesz a Magyarok Világszövetségének Budapesten ülésező Elnöksége.

Alább közzétesszük a Magyarok Világszövetsége Elnökségének és Védnöki Testületének közös búcsúlevelét.

A Magyarok Világszövetségének Elnöksége és Védnöki Testülete mély megrendüléssel, s a gyászoló család iránti legnagyobb együttérzéssel búcsúzik a január 26-án, kora délután, hosszú, türelemmel viselt betegség után, 83. életévében elhunyt dr. Hegedűs Loránt nyugalmazott református püspöktől, az MVSZ Védnöki Testületének tagjától, korunk legjelentősebb magyar református teológusától és egyházkormányzójától, egyetemi tanártól. Feledhetetlen emlékét megőrizzük.

HONLEVÉL újságunk 2010. novemberi számában a hű munkatárs s barát, Pápai Szabó György írásával köszönthettük őt 80. születésnapján (42-43. o.), mielőbbi felgyógyulást kívánva néki betegségéből az MVSZ tagsága nevében. Ebben a lapszámban ismertettük a betegágyán írt „Rodintól Krisztusig” című 40. könyvét, mely a Biblia, a bibliatörténet 64 jeles személyiségét, közösségét mutatja be egyedülálló teológiai, exegetikai, homiletikai, vallástörténeti látásmóddal. S ím, mintegy két és fél év múltán már búcsúznunk kell tőle.

Felidézzük soha nem felejthető irodalmi, teológiai előadásait, könyveinek bemutatóit az MVSZ Magyarok Házában, a Szent László Akadémia rendezvényein.

Ravasz László püspök Bp-Kálvin téri segédlelkészeként 1956. október 23-án szívvel-lélekkel áll a forradalom ügye mellé. Annak elbukása után ezért vidékre száműzik. Több helyen is segédlelkész, majd 1963-ban a bukovinai székely református telepesek lelkésze lesz Hidason, ahol két évtizeden keresztül szolgál a legnagyobb szeretettől körülvéve. Az elmondhatatlan nehézségek ellenére gyülekezetet, parókiát épít, harangot villamosít, templomot renovál. Emellett pedig folyton folyvást tanul, több világnyelven olvas, képezi magát. Tudós pap, jeles igehirdető, lelkigondozója a rábízott nyájnak. Tudásáról már akkor legendák keringtek. Bár elsőrenden teológus, de polihisztor is egyben, hisz bámulatos a tudása a zenében, a képzőművészetekben, az irodalomban, a természettudományokban is.

A rendszer enyhültével végre megengedik doktorálását, s külföldi tanulmányait. A Bázeli Egyetem Teológiai Fakultásán 70 nap alatt német nyelven írja meg 350 oldalas teológiai doktori disszertációját „Az Istenkérdés szempontjairól”. Ezt követően, 1983-ban a Bp-Szabadság téri Gyülekezet hívja és választja meg lelkipásztorának. 1986-ban pedig az amerikai Princeton Teológiai Szeminárium hívja meg ösztöndíjjal, ahol angol nyelven írja meg „A transzcendencia fogalma” c. könyvét.

A rendszerváltás időszakának egyházkormányzója volt. 1991-től két ciklusban töltötte be a dunamelléki egyházkerület püspöki tisztét, egy ciklusban a Zsinat lelkész-elnöki tisztét.

A Lónyay Utcai Református Gimnáziumot visszaszerző, újraindító, a Károli Gáspár Református Egyetemet megalapító püspök-elnök elévülhetetlen szerepet játszott a dunamelléki és országos református iskoláink visszaszerzésében, újraindításában az óvodáktól, az általános iskoláktól a gimnáziumokon át el egészen a főiskolákig, a teológiákig. Rengeteget tett az újrainduló református iskolarendszer infrastruktúrájának, működési feltételeinek kialakításáért. Szívügye volt a református Bethesda Kórház visszaszerzése és a magyar egészségügy szolgálatába való mielőbbi beállítása, infrastruktúrájának kialakítása. Kezdeményezője és ügyvezető elnöke volt a magyar református egység kialakítását célzó Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának, tiszteletbeli elnöke a református világtalálkozók lebonyolítására létrejött Magyar Reformátusok Világszövetségének. A Magyarok Világszövetsége Védnöki Testületének a tagja, a Magyar Út Körök tiszteletbeli elnöke is volt. A 2000 júniusában-júliusában megtartott, egyszeri és megismételhetetlenül nagyszabású és felemelő Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának az ő egyházkerülete, Dunamellék volt a szervezője és házigazdája. A 2001-ben alapított Ravasz László Egyesület elnöki tisztét is betöltötte. Több egyetem megbecsült tanára, előadója, díszdoktora volt.

A 20. sz. második felének legjelentősebb magyar protestáns teológusa volt, de nemzetközi szinten is szinte egyedülálló teológiai életműve. Korának jeles igehirdetője, hitszónoka volt. Teológiai-irodalmi-filozófiai előadásai a csonka hazában, az egész Kárpát-medencében, s külhonban nemzedékeket tanítottak, neveltek Isten és hazaszeretetre, hitre és emberségre. Életében 44 könyve jelent meg. Közülük talán a legismertebb a „Nyitás a végtelenre” című könyv, amelyben Ady, József Attila, Németh László életművét elemzi teológiai, irodalmi, esztétikai, filozófiai szempontból. Már betegágyán írta meg négykötetes, hatalmas Ady-monográfiáját, ami a legteljesebb Ady-szintézis. A HONLEVÉL újság 2012. áprilisi számában (27-28. o.) részletesen ismertettük „A költő-vátesz Ady” című könyv addig megjelent két kötetét (2009, 2011). Nem sokkal halála előtt fejezte be az Ady-monográfia harmadik és összefoglaló negyedik kötetét. E négy kötetet élete főművének tekinthetjük, s maga a szerző boldog volt, hogy nagy művét, régi álmát, ha betegen is, de Isten kegyelméből megírhatta, megvalósíthatta.

Dr. Hegedűs Loránt családközpontú ember volt, példaértékű családi életet élt. Szeretett, s mellette a legnagyobb hősiességgel mindvégig kitartó orvos-feleségével, Zsuzsa asszonnyal négy gyermeket neveltek fel. Közülük kettő orvos lett (Zsolt, Gyöngyi), mint édesanyjuk, kettő pedig lelkész (Loránt, Zsuzsa), mint édesapjuk.

Egész életében felemelte a szavát a magyarság fogyása, a művi abortusz, az egy gyermekes családmodell, az egykézés ellen. Hirdette, hogy azé az ország, aki teleszüli azt gyermekkel. Kiállt a sok gyermeket vállaló családok mellett, ösztökélte a fiatalokat, hogy vállalják a házasság szent kötelékét, s vállaljanak minél több gyermeket. Teljes mértékben azonosult a Magyarok Világszövetsége egyetemes, pártérdekek feletti magyarságszolgálatával, nemzetmentő programjával.

Élete, életműve Isten drága ajándéka volt a magyarságnak, református népünknek. Ezért hívták őt a „magyarok püspökének”, a „nemzet élő lelkiismeretének”. A nemzet apostola volt, mert minden gondolatát, tettét, cselekedetét a haza üdve, a magyarság megmaradása irányította. Igaz ember, Krisztus apostola volt, Ember és Magyar. Ellenei szemében ez volt a legnagyobb bűne, hajlíthatatlan magyarsága. Tiszta szívvel, egyenes derékkal állhat az Örök Bíró elé. Tanítását, szellemi örökségét ránk bízta, azt megőriznünk, tovább adnunk a jövő magyar nemzedékeinek erkölcsi kötelességünk. Legyen áldott emlékezete!

Budapest, 2013. Február Hava.

(MVSZ Sajtószolgálat)

Kapcsolódó: 

- Nagy embertől és igaz magyartól búcsúzunk: elhunyt Hegedűs Loránt

- Elhunyt dr. Hegedűs Loránt