Mivel az esztergomi bazilika valódi neve: Nagyboldogasszony vagy Szent Adalbert prímási főszékesegyház, ezért a kisbetűs formát javasoljuk.
A (komáromi) monostori erődöt, illetve általában az erődök nevét a visegrádi vár mintájára javasoljuk írni (annak ellenére, hogy a nagybetűs változat sok helyen terjed: Csillagerőd, a Monostori erőd és az Igmándi erőd).

Az idegen nevekhez való toldalékkapcsolásról a szabályzat 215. pontja szól. A toldalék hangszínét a kiejtés módja is meghatározza. Javasolt megoldások: ha a Lucot francia kiejtéssel ejtük (lük), akkor: Luckel, Lucöt, Lucnek, a Ray esetében pedig: Rayt, Raynek, Rayjel.

A kérdéssel kapcsolatban egy korábbi válaszunkból idézek:

“A harmadik személyű birtokos személyjel használata a magyar nyelv talán legképlékenyebb, legkevésbé megfogható területe. Sok esetben egyik ember így használja, a másik meg úgy (j-vel vagy j nélkül), sőt akár ugyanaz az ember mondhatja egyszer így, máskor meg úgy, önálló szó végén így, szóösszetételhez illesztve amúgy. Még egyazon szó egyes és többes birtokos személyjeles alakjai sem mindig ugyanúgy képződnek, pl. “barátja”, de “barátai”. Végérvényes szabály csak korlátozottan (némely végződésekre) adható, inkább tendenciákról lehet beszélni számtalan kivétellel, úgyhogy leginkább a nyelvhasználatot érdemes figyelembe venni.” (http://www.e-nyelv.hu/2013-04-17/kuldottei-kuldottjei/)”

Az egyes szám 3. személyű birtokos személyjel két változata: -a, -e és -ja, -je, használatukban jellemzően ingadozó helyzetet tapasztalunk. A j megjelenése a szóvégi mássalhangzótól függ, leginkább a -t, -d, -g, -k, -p, -l, -r, -m, -n végűeknél fordul elő. (Magyar nyelvhasználati szótár, Balázs Géza–Zimányi Árpád szerk., Pauz-Westermann, Celldömölk, 2007. 128. o.)
A leírtak szerint a kérdezett szavak mindkét formában használhatók: elődjei, elődei; utódjai, utódai; szomszédjai, szomszédai.

(e-nyelv.hu)

Az előző rész itt található.