Áprilisban a felnőtt lakosság 46 százaléka választotta azt az "idegenellenesnek tekinthető" állítást, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát - közölte a Tárki.

A megkérdezettek 9 százaléka tekinthető idegenbarátnak, akik szerint minden menedékkérőt be kell fogadni, és 45 százalékuk mérlegelő a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdésében.

A Tárki 1992 óta végzett kutatásainak adatai alapján az "idegenellenesség" mértéke a kezdeti, 1992-1995 közötti gyors növekedés után előbb ingadozott, majd 2002 óta 2011-ig kisebb ingadozásokkal meglehetősen stabil volt.

A korábbi évekhez képest 2012-ben megnőtt az "idegenellenesek" aránya, és 2013 után 2014-ben is magasabb maradt, mint a 2000-es évek átlaga. A 2015 áprilisi adatok a 2001-es csúcsértéket is meghaladták, az "idegellenes" válaszadók aránya 43 százalékról 46 százalékra nőtt.

A mérlegelők körében a legmagasabb, 94 százalékkal az arab nemzetiségűek, a legalacsonyabb, 7 százalékkal a külhoni magyarok visszautasítottsága. Az arabokénál alig alacsonyabb a cigányok, de 70–80 százalék felett van a kínaiak, az afrikaiak és a románok visszautasítottsága is.

Még a nem létező népcsoport tagjait, a pirézeket is elutasítja a mérlegelők 60 százaléka - állapította meg a Tárki.

Az elemző intézet szerint az átlagosnál magasabb az "idegenellenesség" mértéke a Jobbik és az MSZP szavazói, illetve a nem szavazók körében, azok között, akik úgy érzik, hogy rossz anyagi helyzetben vannak, vagy ennek romlásától tartanak, továbbá a dél-dunántúliak, a munkanélküliek és a 40–50 évesek körében.

Az "idegenellenesség" mértéke a felsőfokú végzettségűek körében a legalacsonyabb, a főiskolát végzettek esetében 35 százalék, egyetemet végzetteknél 20 százalék.

(MTI nyomán)