Míg Raoul Wallenberg Magyarországra érkezésének évfordulójára készülünk, azon kell gondolkodnunk, miért állítanak ma olyan embernek szobrot, aki a zsidóüldözés előkészítésén munkálkodott - siránkozik közleményében az egyesület. Majd így folytatják: "...Egy törvény, melyre valamikor minden magyarnak szégyenkezve kell gondolnia" - írta 1938. május 5-én a Pesti Naplóban 59 vezető értelmiségi, köztük gróf Apponyi György, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Móricz Zsigmond és Zilahy Lajos az első zsidótörvény elleni tiltakozásul.

Az egyesület ennek megfelelően külön kifogásolja, hogy a Bartók Béla téren kapna helyet a szobor.

Ajvékolásukban emlékeztetnek rá: Hóman Bálint 1938-ban már tagja volt a kormánynak, és részt vett a zsidótörvény előkészítésében, és ezt követően is folyamatosan az izraelita vallást visszaminősítő javaslatokkal és rendeletekkel állt elő. "...Szakítani kell a "kompromisszumok rendszerével" és őket - vagyis a zsidókat - "semmilyen pozícióban nem szabad megtűrni..." - idézik elborzadva a miniszter bölcs parlamenti szavait..

A DK és az MSZP már túl van a nyilvános siránkozásán

Igaz, hogy kortársai is kiváló elmének és jó történésznek tartották, de éppen ezek a tulajdonságok súlyosbítják politikai ténykedésének megítélését - próbálja a közlemény kétségbeesetten erényeit Hóman ellen fordítani.

A Raoul Wallenberg Egyesület elfogadhatatlannak tartja, hogy Hóman Bálintnak szobrot állítsanak Székesfehérváron, mert álláspontjuk szerint a "nemzeti" emlékezet és a "reális" történelemszemlélet sérül, ezért követelik a döntés felülvizsgálatát.

(wallenbergegyesulet.hu nyomán)

Kapcsolódó: