Magyarország népessége drasztikusan csökken a következő évtizedekben az alacsony születésszám és a kivándorlás miatt, ami a gazdaságra is negatív hatással lesz. Ezt ellensúlyozhatná, ha az aktivitási ráta növekedne.
Legalább egymillió fővel, de az is lehet, hogy hárommillióval csökken Magyarország népessége a következő negyvenöt évben – derült ki a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének egyik tanulmányából. Utóbbi akkor következhet be, ha az alacsony születésszám mellett a magyarok elvándorlása tartós marad, amit egyáltalán nem tudnak pótolni a külföldiek (ők ne is pótoljanak - a szerk.). Növekvő termelékenység és emelkedő élettartam mellett is kedvezőtlen tendenciák várhatóak a következő évtizedekben: csökkenni fog a gyermekek és a dolgozó korúak aránya, miközben az időseké növekszik.
 |
A bankár szerint nem baj, majd többet dolgozunk
"Ijesztő a népességfogyás trendje, de a csökkenést kompenzálhatja, ha az aktivitási ráta az elmúlt évekhez hasonlóan tovább emelkedik” – mondta a Világgazdaságnak Balatoni András. Az ING Bank vezető közgazdásza azzal számol, hogy még néhány évtizedig ellensúlyozható a népesség zsugorodása, de ehhez az aktivitási rátának 2040-re el kell érnie az uniós átlagot. „Rengeteg puffer van a magyar munkaerő-piacban, de a népességfogyás kompenzálásához további lépésekre van szükség” – mondta a közgazdász.
Az aktivitási arány a 2010-es 60 százalék közeléből mostanra 70 százalékra emelkedett a 15–64 év közötti népesség körében. A kormány idei konvergenciaprogramja szerint 2020-ra 77 százalékra, 2030-ra pedig 80 százalékra lehet felvinni a rátát, és még utána is marad tér a bővülésre.
A kipusztulás előszobájában is csak a GDP számít
A GDP-növekedés azonban mindenképpen lassulásra van ítélve. Ez nem csak a népességfogyatkozás következménye lesz – habár kétségtelenül szerepet játszik benne –, hanem a konvergencia természetes folyamatából adódik. Az Európai Bizottság által is jóváhagyott kormányprogram szerint egészen 2030-ig évi 2 százalék körüli gazdasági növekedés várható, azt követően azonban 1-1,5 százalék közelébe lassul a GDP-bővülés üteme. „A termelékenység várhatóan közelíteni fog a technológiai élvonalhoz, így a felzárkózó országokra jellemző növekedési többlet mérséklődni fog” – mondta Balatoni András.
Növekvő kivándorlás várható
Magyarországról főként Németországba, Ausztriába és Nagy-Britanniába irányul a munkaerő-vándorlás, és feltételezhető, hogy ezeknek az országoknak a munkaerő-kereslete a jövőben is fennmarad, vagy akár még növekedni is fog – olvasható a Népességtudományi Kutatóintézet elemzésében. A munkaerő vándorlásának fő mozgatórugója a bérkülönbség, és valószínűsíthető, hogy ez Magyarország és a nyugat-európai országok között tartósan fennmarad. (Az ENSZ statisztikája 2013-ban már 530 ezer Magyarországon született, de külföldön élő magyar állampolgárt számlált.)
(VG nyomán)
Kapcsolódó:
