Az utóbbi hónapok botrányai után úgy érezték, hogy meg kell szólalniuk. Nevük vállalásával és a problémák megfogalmazásával szeretnének változást elérni, mert úgy érzik, hogy már nincs mire várni. Arra kérik az embereket, hogy írjanak az egészségügyi államtitkárnak - közli az Index.
Az utóbbi hónapokban egymást érték a botrányok a magyar egészségügy körül: a megdöbbentő ombudsmani jelentés után a sajtó nyomására is szükség volt ahhoz, hogy változás legyen a Merényi pszichiátriáján; a Szent Imre kórházból tömegesen távoznak az aneszteziológusok, akik ha nem vállalnák lelkiismereti alapon a munkát, összedőlne a rendszer; a veszprémi Csolnoky Ferenc kórházban 16 orvos adott ultimátumot az igazgatónak: vagy ők, vagy a főorvosnő, az igazgató pedig valamiért nem hajlandó foglalkozni az üggyel. Az esetek közös metszéspontja, hogy a kórházi vezetők mindenáron védik a döntéseik helyességét, az orvosok pedig nem hallatják a hangjukat.
Most viszont 64 orvosnál betelt a pohár, és az Indexen keresztül akarják felhívni az emberek és Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár figyelmét a helyzet kritikusságára.
A levelet aláíró orvosok az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoportban szerveződnek, jelenleg 180 tagjuk van az ország minden részéről, a rezidenstől az osztályvezető docensing. Nem akarnak politizálni, nem is hivatalos érdek-képviseleti szervként működnek, a csoport csupán „egy fórum, ami a mostani helyzetben meg akar szólalni”.
A csoportjuk létrejöttének legfontosabb hozadéka, hogy „az elmúlt 9 hónapban Szegeden a sürgősségi osztály példáját követve 3 intenzív és egy pszichiátriai osztályon megszüntettük a hálapénz elfogadását”. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy minden kórterembe és részlegre kifüggesztették, hogy nem kérnek hálapénzt.
 |
Amennyiben munkánkkal elégedett, és ezt szeretné kifejezni az osztály dolgozói számára, úgy kérjük, hogy azt szóban vagy írásban tegye meg – írják a több helyre is kifüggesztett táblákon. A Facebook-csoport névválasztása nem véletlen, ugyanis szerintük a hálapénznél (szaknyelven paraszolvencia) kezdődnek a magyar egészségügy problémái.
A hálapénz orvosok közt is tabu
„A hálapénz olyan közös korrupciónk, amelynek a hálához már régen semmi köze, mindenki a saját vagy hozzátartozója biztonságáért aggódva fizeti. Pontosabban a biztonság illúziójáért, mert az ellátás egyéni szintjén az orvos úgyis tehetetlen marad. A hálapénzzel ugyanis nem tudja megváltani az összeomló rendszert, abból nem lehet ápolót foglalkoztatni, vagy modern gyógyszert venni. Higgye el, amit az orvos meg tud tenni, az pénz nélkül is módjában áll” – kezdődik a levél.
A hálapénz legkárosabb hatása a kölcsönös bizalom rombolása mellett az, hogy felülírja a szakmai szempontokat: ellehetetleníti a fiatalok képzését, és rontja az ellátás színvonalát, mert nem képességek és minőség szerint oszlik meg – írják, és hozzáteszik, hogy a hálapénz a legnagyobb tabu az orvosok között.
„Mivel szégyelljük, senki nem beszél róla, fogalmunk sincs, ki fogadja el és ki nem (csak sejtéseink vannak arról, hogy van egy nagyon szűk orvosi réteg, aki a nyugat-európai béreknél is magasabb havi jövedelemre tesz szert a kierőszakolt hálapénzzel)” – írja a 64 orvos, akik szerint a hálapénz fenntartásában igazából a mindenkori egészségügyi kormányzat érdekelt, nem véletlenül, hogy az egészségügyi államtitkár nem akar hozzányúlni, hanem úgy véli, hogy majd magától kikopik.
Szakorvos 1000 forintos nettó órabér alatt
Az orvosok szerint a rendszer második kritikus pontja a dolgozók fizetése:
„A Miniszterelnökség vezetője úgy nyilatkozott, hogy »fizetünk, amennyit tudunk«, az orvosokat pedig jól keresőnek próbálta beállítani az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. A tény e sértő cinizmussal szemben az, hogy míg a magyar orvost valóban a magyar miniszterelnök fizetésével várják külföldön, addig itthon törvény által pontosan szabályozott orvosi bértábla szerint fizetik az orvosok többségét: még az EU-s régiókért felelős klinikákon is van 1000 Ft nettó órabér alatt kereső tapasztalt szakorvos.”
Pedig ez egyszerű matek lenne: egyetlen rezidens, azzal, hogy megmenti a betegei munkaképességét, vagy alkalmassá teszi, hogy ne szoruljon más emberek segítségére, a szakvizsgáig a fizetése és a képzése költségének sokszorosát menti meg az államnak.
Hozzáteszik viszont, hogy egyáltalán nem természetes, hogy még sokáig lesznek rezidensek: „Elhallgatott probléma ugyanis, hogy az orvosképzés olyan krízisben van az oktatók hiánya miatt, hogy az már az orvosegyetemek akkreditációját fenyegeti. Mindennapi valóság, hogy nincs, aki gyakorlatot tartson, miközben (az elvándorlás miatt) folyamatosan növelik a hallgatói létszámot.”
 |
Eddig végig az orvosokról volt szó, a 64 orvos szerint azonban az emberek akkor fognak felismerni egy valódi reformot, ha a kormányzat stabilizálja a gyógyítás alapját adó képzett szakdolgozók bérét:
„Az ápolóink fehér ruhája mögött olyan sorsok bújnak meg, amiről sokaknak elképzelése sincs. A gyógyításban legfontosabb szövetségeseink egzisztenciálisan és érzelmileg megalázva hagyják ott a szakmát vagy az országot.”
A levél írói ezután rátérnek a munkakörülményekre.
Az omló, penészes falak és az ehetetlen étel csak díszlet
„A munkakörülményeink infrastrukturális rétegével mindenki szembesül, aki kórházakban jár. Az omló, penészes falak és az ehetetlen étel sajnos csak a díszlet. Az orvos frusztráltságát e körülményeknél jobban indokolja az a tehetetlenség, amit a rendszer hibája miatt meg kell tapasztalnia.
Vegyük példának a daganatos betegségek halálozási arányát, melyben Magyarország az OECD-tagállamok utolsó helyén áll. Ez azt jelenti, hogy ha valakinél rosszindulatú daganatot diagnosztizálnak, nálunk a legnagyobb az esélye, hogy belehal. Ez pedig azért van, mert ha az egyén szintjén a jól képzett orvos el is látja a feladatát (felismeri a bajt), tudása és elkötelezettsége nem tudja ellensúlyozni a rendszerszintű hiányosságokat. Modern onkoterápiát például lehetetlen folytatni CT és MR készülékek nélkül. Magyarországon ezekből feleannyi (!) jut 100 000 lakosra, mint Szlovákiában vagy Csehországban.
Az infrastrukturális hiánynál azonban még kritikusabbak a humánerőforrás gondjai.
Az egészségügy nem tud csökkentett kapacitással működni.
Minden egyes távozással a maradóknak kell még többet dolgozni, egy aggasztóan feudális rendszerben egyre kevesebb embertől várják, hogy megtartsa ugyanazt a súlyt” – írják az orvosok, akik arra kérik az embereket, hogy az alábbi három kérdést küldjék el Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkárnak címezve az ugyfelszolgalat@emmi.gov.hu címre:
Milyen határidőt ad a hálapénz „kikopására”?
Milyen konkrét lépéseket tesz 2016-ban az orvos és szakdolgozó elvándorlás mérséklése és az orvos és szakdolgozói felsőoktatási képzés megerősítése érdekében?
Mikorra hív össze kerekasztalt, ahol a kormányzat figyelembe veszi a társadalom, az egészségügyi érdekképviseletek, és a gazdaság képviselőinek véleményét?
A teljes levél és az aláíró orvosok névsora megtalálható a 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Fb-csoportban.
A Jobbik egészségügyi kerekasztalt hív össze az egészségügyi nemzeti minimum kialakítása érdekében
2015 végére az egészségügyet súlyos válságjelenségek jellemzik, dolgozói és intézményi krízisek sokkolják a közvéleményt és az ellátórendszert - olvasható dr. Lukács László György frakcióvezető-helyettes, a Jobbik Egészségügyi Kabinetjének elnöke közleményében. Alább a folytatás.
A mai napon az Index.hu-n megjelent, több mint félszáz orvos által aláírt és a nyilvánossághoz, valamint az egészségügyért felelős államtitkához címzett nyílt levél mutatja, hogy nincs idő további késlekedésre. A Jobbik szerint is elég volt az egészségügyben a tűzoltás jellegű kormányzati intézkedésekből és a problémák bagatellizálásából, szőnyeg alá sepréséből, azonnali és széleskörű egyetértésen alapuló beavatkozás szükséges. Éppen ezért a Jobbik Magyarországért Mozgalom, egy a pártokat is magába foglaló, de azokon túlmutató egészségügyi kerekasztal összehívását kezdeményezi.
Nyíltan és őszintén, a megállapodás szándékával asztalhoz kell ülniük a politikai döntéshozóknak, a pártoknak, a dolgozói- és intézményi képviseleti szervezeteknek, hogy egy, nemzeti minimumot képező új gyógyítási, illetve finanszírozási modellt alakítsanak ki közösen.
Ezen nemzeti egészségügyi minimum létrehozása érdekében a kerekasztal haladéktalan összehívását kezdeményezzük a politika, a tudomány, a gazdaság, a társadalom képviselőinek megegyezési kényszerével, hogy az egészségügy végső összeomlását megakadályozzuk és olyan stabil alapokra helyezzük, amely politikai érdekektől mentes, stabil és hosszútávú működési alapvetéseket tartalmaz.
