Pogácsás Tibor a III. Információ, szakma, képzés, élvonalban a biztonság című kétnapos konferencia nyitónapján mondott köszöntőjében hangsúlyozta: a döntési potenciál megőrzéséhez szükség van az ország és Európa külső határainak megvédésére.

Hozzátette, hogy véleménye szerint a gazdasági menekülteket nem szabad beengedni Európába, és aki védelemre szorul, azt lehetőség szerint a lakóhelyéhez a legközelebb kell elhelyezni.

Megjegyezte: a migrációs probléma nem lesz rövid távú, egyrészt mert a kiváltói okai is szerteágazók, másrészt mert az európai vezetők között sincs egyetértés a kezelésről.

Pogácsás Tibor a Békéscsabai Szakképzési Centrum által szervezett rendezvényen kiemelte: tavaly körülbelül egymillió migráns érkezett Európába, idén a lezárt zöldhatár ellenére több mint 15 ezer ember lépett be Magyarország területére.

Úgy fogalmazott: a migrációs válság eddig nem tapasztalt kihívást jelent Európa számára, olyan gazdasági, szociális és társadalmi válság előszele lehet, amelyből Európa akár vesztesként is kikerülhet.

Az államtitkár elmondta: a következő tanévben új típusú képzést, rendészeti ügyintéző szakot indítanak Békéscsabán és Miskolcon.

Janza Frigyes professzor, a Magyar Rendészeti Társaság elnöke közölte, száz hallgató beiskolázására számítanak az új szakon, amelynek fő kérdése az lesz, hogyan lehet igazgatási és rendészeti szempontból kezelni a migrációs nyomást.

Hangsúlyozta: az Országgyűlés által hozott új törvényeket, így például a tranzitzónákról vagy a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központról (TIBEK) szóló szabályokat be kell építeni a képzésbe.

Georg Spöttle terrorizmus-szakértő arról beszélt, hogy az Európába irányuló migráció és a terrorizmus között nagy összefüggés van. A szakértő a konferencián azt mondta: a hivatalos német kommentárokkal ellentétben az elmúlt időszakban Európába érkezett mintegy egymillió migráns több mint kilencven százaléka analfabéta, azaz a foglalkoztatási problémákat valószínűleg nem oldják meg.

Kiemelte, hogy sokan komoly egészségi problémákkal – tuberkulózissal, HIV- vagy hepatitisz-fertőzéssel – érkeznek, amelyek kezelése költséges. Idén a német állam 27 milliárd eurót irányzott elő az ellátásukra, miközben az iskolák felújítására nincs pénz, és a nyugdíjkorhatárt 71 évre tervezik kitolni – tette hozzá.

A német rendőrség statisztikái szerint tavaly Berlinben a bűncselekmények 35 százalékát migránsok követték el, a szövetségi nyomozó hivatal adatai szerint pedig körülbelül a 70 ezer bűncselekmény 45 százaléka köthető frissen érkezett migránsokhoz – mondta Georg Spöttle, aki a legnagyobb problémának azt nevezte, hogy az Afrikából és Ázsiából érkezők – és a már régóta a nyugati világban élők is – vallási, nyelvi és kulturális burokban élnek, és nem is akarnak integrálódni.

A szakértő a migrációs válságot megoldani hivatott német-török alkut “borzalmas viccnek” nevezte, és azt mondta: a törökök a munkavégzésre képes embereket megtartják maguknak, Európába a hozzájuk visszaküldött migránsokért cserébe “mentálisan sérült, beteg, járókeretes embereket küldenek”. Megjegyezte: ráadásul Törökország menekültenként napi nyolc eurót kap az ENSZ-től, ami rengeteg pénz.

Georg Spöttle szerint a határzárral Magyarország megmutatta, hogy meg tudja védeni a határokat és az állampolgárokat. Hozzátette: tapasztalatai szerint a migránsok “kiokosodtak”, az utóbbi időben kis, egy-két-három fős csoportokban, Románia felől próbálnak belépni Magyarországra.

Csütörtökön, a konferencia második napján egyebek mellett a migráció Magyarországra, valamint az európai terrorhelyzetre gyakorolt hatásairól, az új típusú fenyegetettségről és az új célpontokról, továbbá a védekezés újragondolt lehetőségeiről lesz szó.

(MTI)