„Na és? Ma beleállunk, aztán majd kiállunk belőle” – cinkos mosollyal a bajsza alatt így kommentálta hétfő kora délután a parlamentben egy fideszes képviselő a HVG információját, hogy a kormánypártok szépen csendben ejtik majd a múlt héten benyújtott Lex Heinekent, amely akár kétmilliárd forintra vagy letöltendő szabadságvesztésre büntetné az önkényuralmi jelképek – mint a vörös csillag - kereskedelmi célú felhasználóját. A dolog pikantériája, hogy a javaslat egyik benyújtója, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn úgy tartotta meg indulatos, Heineken-ellenes expozéját a tervezet frissen kezdődött általános vitájában, hogy a Fidesz és a KDNP délelőtti frakcióülésén már elhangzott: átgondolatlan volt és nem állja ki az alkotmányosság próbáját a javaslat.

A lap szerint Kósa Lajos frakcióvezető az ülésen viszonylag hosszan sorolta, hogy mi a baj a Lázár János és Semjén Zsolt javaslatával. Az egyik például, hogy a nemzetközi és uniós védjegyszabadalmi szabályok alapján bíróság előtt Magyarországnak nem lenne esélye a Heinekennel szemben. A holland gyártó vörös csillaga nemzetközileg védett védjegy, és ha Magyarországnak ezzel baja van, akkor azt sokkal korábban jeleznie kellett volna – legkésőbb mondjuk az európai uniós csatlakozáskor, amivel egyúttal az áruk szabad mozgásáról szóló egyezmény szabályait is elfogadta. Létezik ugyan olyan, hogy egy védjegy bizonyos okok miatt módosított formában szerepel egy adott országban, de azt nagyon nyomós indoklással alátámasztva kell kezdeményezni, és nem több évtizeddel azután, hogy az érintett gyártó forgalmazni kezdte a terméket. Az olyan apróságokról már nem is beszélve, hogy hiába tiltanák be a vörös csillagos sört Magyarországon, egy sima - mondjuk német - Bajnokok Ligája-meccs közvetítésével (a Heineken a BL egyik főszponzora) a focipálya melletti molinókon ugyanúgy eljuthatna több millió magyar háztartásba.

A frakció jogászai szerint a hazai Alkotmánybíróság és a nemzetközi bíróság előtt is védhetetlen a tervezet: mindkettő kimondta már korábban, hogy a vörös csillag puszta használata nem elegendő a büntethetőséghez, csak akkor szankcionálandó, ha a köznyugalom megzavarására alkalmas magatartás társul hozzá. Ebből a szempontból pedig nincs különbség aközött, hogy a Munkáspárt vezetőjének kabáthajtókáján vagy egy sörösüveg címkéjén szerepel a szimbólum.

A tervezet harmadik gyenge pontja, hogy kimondaná, hogy a kormány egyedi határozattal teljes vagy részleges felmentést adhat a tiltás alól, ha a kérelmező bizonyítja, hogy „az önkényuralmi jelkép használatához olyan különös méltánylást érdemlő magánérdeke fűződik, ami az önkényuralmi jelkép által érintett társadalmi csoport érzékenységét nem sérti”. Valamit ugyanis vagy szabad használni vagy nem szabad: a bíróság előtt az biztosan nem állja meg a helyét, hogy van, akinek megengedi ugyanazon szimbólum használatát, valakit meg megbüntet miatta.

A frakcióülésen elhangzottak szerint a javaslatot most az igazságügyi minisztérium próbálja gatyába rázni, de a magyarázatból a HVG szerint egyértelműen lejött, hogy igazából nincs sok esély azt jogilag is vállalható formába önteni. A Heineken vezetőinek a kormánypárti képviselők szerint így nincs miért félniük a javaslattól, „maximum jót röhögnek, hogy milyen pancserül lett összerakva.”

Kérdés, hogy ha ennyire nyilvánvalóan elbaltázott – egyes megszólalók szerint csak „átgondolatlan” – a javaslat, akkor miért állt bele akkora vehemenciával a hétfői általános vitába Lázár János és a javaslat fideszes vezérszónoka, Vas Imre.

Lázár – a javaslat benyújtása óta nyíltan amúgy először – elismerte, hogy az indítvány benyújtásának oka, hogy a Heineken-csoport piaci erőfölényével visszaélve ellehetetlenítette az Igazi Csíki Sör erdélyi előállítását és forgalmazását. (Az ügyben eddig megszólaló kormánypárti politikusok eddig csak ködösítettek és "absztrakt erkölcsi megfontolással" és vizuális környezetszennyezéssel indokolták a szigorítást.) „A magyar nemzeti érdek következmények nélkül nem sérülhet sem Magyarországon, sem az országhatárokon kívül” - jelentette ki Lázár, arra kérve képviselőtársait, hogy minden esetben védjék meg a magyar nemzeti érdeket is, így amennyiben azt "védjegy vonalon" támadják, akkor arra egy védjegyüggyel válaszoljanak.

Hasonlóan érvelt a miniszter után Vas Imre is. Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára viszont beszédes módon nem tért ki a javaslat részleteire, csak azt mondta: a kormány később alakítja ki róla a végleges álláspontját.

A HVG információi szerint azonban nem lesz miről, mert, ahogy a cikk elején idézett fideszes képviselő is utalt rá, a Fidesz szépen csendben ejti majd a tervezetet. Az általános vitát politikai okból muszáj volt megtartani, jelezve az erdélyi magyar sörgyártó melletti kiállást, a tervezet azonban nem megy majd tovább a parlamentben, azaz nem kerül részletes vitára, így szavazásra sem.

A frakcióülésen, állítólag több fideszes képviselő is védelmébe vette a Heinekent. A mezőtúri Boldog István például azt mondta, nehéz támadnia egy olyan céget, amely hamarosan 300 új munkahelyet hoz létre a térségében (a szomszédos Martfűn) és ezret fenntart Sopronban is. A folyosón többen azon morogtak, miért rúg bele a kormány egy olyan vállalatba, amely amúgy évek óta stratégiai partnere.

A kifogásra amúgy Lázár is válaszolt a hétfői expozéban, azt mondta: a javaslat nem munkaadóként és adófizetőként támadja a céget, csak azt szeretné elérni, hogy a multinacionális cégek is tiszteletben tartsák a magyar nemzeti érdeket. A konfliktusnak szerinte lett volna kulturált rendezése, például egy közös védjegy-megállapodással, azonban a Heineken ezt nem kereste.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kedden egyaránt cáfolta, hogy a kormány visszavonná a lex Heineken törvényjavaslatot. A kormánytagok az ATV-nek nyilatkoztak az erről szóló sajtóhírre reagálva.

Semjén Zsolt kérdésre válaszolva leszögezte: nincs semmilyen indok arra, hogy a javaslatot visszavonják, az ugyanis erkölcsileg, politikailag és jogilag is védhető és helyes. A törvényjavaslatot bíráló ellenzéknek a miniszterelnök-helyettes azt ajánlotta megfontolásra, illetve azt “üzente”: az lenne a morálisan helyes, ha egy nemzeti ügyben az ellenzék a magyar ügy mellé állna.

A Csíki sör megvédése alapvetően nemzeti ügy, nem gazdasági – jelentette ki Semjén Zsolt. A kormányfő helyettese arra is emlékeztetett, hogy a javaslat nem a kormánytól, hanem a Hargita megyei önkormányzattól indult.

A kormány a székelység és Hargita megye mögött állását fejezte ki, amikor Borbély Csaba megkeresése után megfogalmazta javaslatát – közölte, hozzátéve: a lex Heineken nemzeti ügy, nem kormányügy. Semjén Zsolt szerint a balliberális oldalon evidenciaszerűen kellene az önkényuralmi jelképekkel szemben állást foglalni.

Hozzátette: ha érheti a kormányt kritika, akkor csak annyiban, hogy már korábban, a tiltott önkényuralmi jelképekről szóló törvény megszületésekor kellett volna megállapítani a tiltást a kereskedelmi termékek esetében is. A miniszterelnök-helyettes szerint azt nem lehet megengedni, hogy egy multi gátlástalanul eltiporjon egy kis faluban működő kis manufaktúrát.

Lázár János szintén elképzelhetetlennek nevezte, hogy visszavonják a törvényjavaslatot.

Nem szabad olyan szabályozást hozni, amely pénzbüntetéssel fenyegeti az országot, sem a kereskedőket büntetni – mondta Kósa Lajos.

Olyan módosításokra van szükség az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú felhasználását tiltó törvényjavaslatban, amelyek kiküszöbölik az előterjesztéssel kapcsolatban felmerülő esetleges veszélyeket – mondta Kósa Lajos. A Fidesz frakcióvezetője szerint jelen formájában a javaslat számos olyan problémát nem old meg, amit pedig meg kellene.

Kósa azt is mondta, hogy nem akarnak olyan szabályozást hozni, amely Magyarországot komoly pénzbüntetéssel járó perekkel fenyegeti, ahogyan olyat sem, amely „Btk.-s alakzattal” fenyegeti azokat a kereskedőket, akik ilyen márkákat forgalmaznak.

(MTI)